A turizmus földrajzi alapjai

Tartalom

Bevezetés 9
1. Idegenforgalom világméretekben 11
1.1. Nemzetközi konferenciák, szervezetek a turizmus érdekében 18
1.2. Nemzetközi utazási, nem kormányközi szervezetek 21
2. Az idegenforgalom (turizmus) fejlődésének története 23
2.1. A turizmus gyökerei 23
2.1.1. A római kor idegenforgalma 24
2.1.2. Az európai turizmus jellemzői 25
3. A turizmus jelenségköre és kapcsolatrendszere 28
3.1. A turizmus mint jelenség és folyamat. Elméleti alapvetések 28
3.1.1. A természetjárás a turizmus legősibb ága 30
3.1.2. Ki a turista? 31
3.1.3. Ki az idegen? 31
3.1.4. Mi a forgalom? 32
3.1.5. Ki az idegenvezető? 33
3.1.6. Mi a vendégforgalom? A vendéglátás fogalma 34
3.1.7. A legtágabb fogalom: az utazás 34
3.2. A turizmus motivációi, mozgatórugói, indítékai 35
3.3. A turisztika (idegenforgalom) rendszertana (szerkezete, felosztása, típus tana) 38
3.4. A turisztika (idegenforgalom) kapcsolatrendszere 41
3.5. A turisztika - közügyi tudomány 44
3.6. Az idegenforgalmi földrajz 45
4. A természetföldrajzi környezet szerepe 48
4.1. Hazánk természetföldrajzi adottságai 51
4.1.1. Természetvédelmi területek, nemzeti parkok 54
4.1.2. Hazánk fontosabb védett természeti értékeinek rövid áttekintése 55
4.1.3. Az Aggteleki Nemzeti Park 57
4.1.4. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 60
4.1.5. A Bükki Nemzeti Park 64
4.1.6. A Duna-Dráva Nemzeti Park 67
4.1.7. A Duna-Ipoly Nemzeti Park 72
4.1.8. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 75
4.1.9. A Hortobágyi Nemzeti Park 78
4.1.10. A Kiskunsági Nemzeti Park 82
4.1.11. A Körös-Maros Nemzeti Park 85
5. A turizmus és a természeti környezet 89
5.1. A turizmus szerepe a természet és a kulturális örökség megvédésében 93
5.1.1. A környezet károsodása és védelme 93
5.2. A fenntartható fejlődés 95
5.2.1. Életminőség és környezet 95
5.2.2. Környezettudatosság és szelíd turizmus 96
5.2.3. Az állampolgári felelősség 97
5.3. Az idegenforgalom legfontosabb sajátosságai 98
5.3.1. Szezonalitás 98
5.3.2. Krízisérzékenység 99
5.3.3. Versenyhelyzet és kedvezmények 100
6. Kulturális, történelmi adottságok szerepe a turizmusban 102
6.1. Az idegenforgalom társadalmi vonatkozásai, főbb formái 105
6.2. A gazdaságföldrajzi környezet szerepe 106
6.3. Idegenforgalom a gazdaságban 110
6.3.1. Jövedelemtermelő képesség 110
6.3.2. Népességmegtartás és foglalkoztatás 111
6.4. Idegenforgalmi vonzóerő és versenyképesség 115
6.4.1. A küldő piac és a fogadó piac viszonya 117
6.5. Hazánk idegenforgalmi vonzóereje 117
7. A közlekedés funkciója a turizmusban 123
7.1. A közlekedési hálózat sajátosságai 125
7.1.1. A közlekedési hálózat hatása a területi fejlődésre 129
7.1.2. A közlekedés ágazatainak földrajzi kérdései 129
7.2. Vízi közlekedés 130
7.3. Szárazföldi közlekedés 134
7.3.1. Vasúti közlekedés 134
7.3.2. Közúti közlekedés 138
7.3.2.1. Az autós turizmus 140
7.3.2.2. Helyi, városi közlekedés 142
7.3.2.3. Kerékpározás 143
7.4. Légi közlekedés 144
7.4.1. A légitársaságok 147
7.4.1.1. Nemzetközi menetrend 148
7.5. A közlekedési hálózat főbb jellemzői hazánkban 151
7.5.1. A közúti közlekedés lehetőségei 155
7.5.2. A vízi közlekedés sajátosságai hazánkban 164
7.5.3. A vasúti közlekedés hazánkban 166
7.5.4. A légi közlekedés hazánkban
7.6. Távközlés
8. Idegenforgalmi kínálat és fogadókészség
8.1. A belföldi egyéni utak 178
8.2. Az utazási döntést befolyásoló tényezők 181
8.2.1. A turisztikai vonzóerő 181
8.2.2. Egy ország imázsa 185
8.2.3. Utazási szokások 186
8.3. A programszervezés funkciója a turizmusban 187
8.3.1. A rendezvényturizmus 187
8.4. A szabadidőközpontok 190
8.4.1. Szabadidőparkok 190
8.4.2. Euro-Disneyland 191
8.4.3. Egyéb típusú szabadidőparkok 193
8.4.4. Golf 193
9. A szervezett utazások legfontosabb formái 194
9.1. Belföldi pihenés 194
9.2. Külföldi pihenés 195
9.3. Hivatásturizmus 196
9.4. Üzleti utazások 196
9.5. Kongresszusi és konferenciaturizmus 197
9.6. Incentive utazások 198
9.7. Vallási turizmus 199
9.8. Ifjúsági turizmus 200
9.9. Vadászturizmus 200
9.9.1. A vadászturizmus jelentősége 200
9.9.2. A vadászat rövid története 202
9.9.3. EU-csatlakozás és a vadászat 205
9.10. Lovasturizmus 210
9.10.1. A ló és az ember kapcsolata 210
9.10.1.1. A turizmusra vonatkozó általános trend 210
9.10.1.2. Az európai országok lovaskultúrájára, gyakorlatára jellemző trend 211
9.10.2. A magyarországi lovasturizmus helyzete 212
9.10.3. A magyarországi lovasturizmus megoldásra váró problémái 214
9.11. Gyógy-idegenforgalom 217
9.12. A falusi turizmus 224
9.12.1. A falusi turizmus kritériumai 226
9.12.2. A szabályozás 228
9.12.3. A kereslet jellemzői 229
9.12.4. A kedvező gazdasági környezet kialakításának feladatai 231
10. A turizmus és a vendéglátás 235
10.1. Étkeztetés, szórakoztatás 235
10.1.1. Gyorséttermek 235
10.1.2. Éttermek 236
10.1.3. Sörözők, kávéházak, eszpresszók, cukrászdák 237
10.1.4. Bárok, lokálok 237
10.1.5. Kaszinók 237
10.2. Elszállásolási lehetőségek 238
10.2.1. Szállodák 238
10.2.2. Motelek, fogadók, panziók 240
10.2.3. Kastély- és kúriaszállók 240
10.2.4. Ifjúsági házak 242
10.2.5. Kiadó szobák 243
10.2.6. Kempingek 243
10.2.7. Üdülőfalvak 244
11. A nemzetközi turizmus helyzete a kilencvenes években 246
11.1. A foglalkoztatottság alakulása 254
11.2. Az idegenforgalom helyzete Kelet-Közép-Európa átalakuló országaiban 258
11.3. Az európai uniós csatlakozáshoz közeledő országok turizmusa 259
11.3.1. Történeti visszapillantás 260
11.3.2. A közép- és kelet-európai országok turizmusa 1990 után 263
11.4. Az idegenforgalom mint húzóágazat az EU néhány országában 265
11.4.1. Ausztria 265
11.4.2. Görögország 271
11.4.3. Portugália 277
11.4.4. Spanyolország 279
12. Az idegenforgalom szerepe és jelentősége Magyarországon, idegenforgalmi
körzetek 285
12.1. Devizabevételek 285
12.1.1. Magyarországra érkezett külföldiek országok szerint 287
12.1.2. A hazánkba érkező külföldiek összetételének megoszlása 288
12.1.3. A külföldi turisták tartózkodási ideje 293
12.2. Idegenforgalmi körzetek 295
Függelék: A bor szerepe az idegenforgalomban 302
A borturizmusról általában 302
A bor szerepe a vallásban és a helyi művészetekben 306
A bor szerepe a gasztronómiában 311
A borkóstolás művészete 314
Irodalom 317

Témakörök