| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| Az általános őslénytan fogalma | 11 |
| Az általános őslénytan feladata | 12 |
| A törzsfejlődés | |
| A fajfogalom az ősállattanban | 15 |
| Összefoglalás | 23 |
| Irodalom | 23 |
| Mennyiségi vizsgálati módszerek alkalmazésa az őslénytanban | 23 |
| Összefoglalás | 33 |
| Irodalom | 33 |
| A törzsfejlődés menete | 34 |
| Predarwinisták | 34 |
| Darwin Ch. tanítása | 37 |
| Az evolúció tanának térhódítása | 41 |
| Dollo törvénye | 45 |
| Konvergencia és homoeomorphia | 52 |
| A típuskialakulás kérdései | 57 |
| Az additív typogenesis | 62 |
| A quantumevolúció elmélete | 66 |
| További fogalmak a törzsfejlődés értelmezésére | 75 |
| Egyed- és törzsfejlődés | 78 |
| A viszonosság törvénye és a mozaikfejlődés | 83 |
| Összefoglalás | 88 |
| Irodalom | 88 |
| Egyes szervek és azok működésének törzsfejlődése | 89 |
| Összefoglalás | 90 |
| Irodalom | 90 |
| A törzsfejlődés virágkorai | 90 |
| Összefoglalás | 101 |
| Irodalom | 102 |
| A kihalás kérdései | 102 |
| Összefoglalás | 106 |
| Irodalom | 106 |
| A jelenkor vizsgálata őslénytani céllal (Aktuopaleontológia) | |
| Az aktuopaleontológia fogalma | 107 |
| A szervezet szilárd, fosszilizációra alkalmas képződményei | 108 |
| Hydrozoa | 108 |
| Annelida | 109 |
| Bivalvia | 111 |
| Gastropoda | 113 |
| Cephalopoda | 116 |
| Ostracoda | 117 |
| Cirripedia | 117 |
| Decapoda | 120 |
| Bryozoa | 123 |
| Asteroidea | 124 |
| Ophiuroidea | 126 |
| Echinoidea | 126 |
| Tengeri szervezetek életműködésének nyomai az üledékben | 128 |
| Biofácies-típusok az Északi-tengerben | 131 |
| Biosztratinómiai alapfogalmak | |
| A biosztratinómia fogalma | 139 |
| A tetem sorsa a halál után | 140 |
| A szilárd váz sorsa a halál után | 143 |
| A szabályozott beágyazódás | 145 |
| Az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) | |
| Az ősmaradvánnyá válás folyamata | 153 |
| A szervezet anyagának változása az ősmaradvánnyá válás folyamatában | 155 |
| A maradvány alakjának változása az ősmaradvánnyá válás folyamán | 158 |
| Ősmaradványok megtartási állapota | 160 |
| Őséletnyomok | |
| A paleoichnológia fogalma | 169 |
| Az őséletnyomok osztályozása | 170 |
| A nyugalmi helyzet nyomai | 173 |
| A helyzetváltozás nyomai | 176 |
| A táplálkozás nyomai | 181 |
| Egyéb őséletnyomok | 184 |
| Az őséletnyomok földtörténeti jelentősége | 186 |
| Az őséletnyomok nevezéktana | 187 |
| Irodalom | 187 |
| Paleoökológiai alapfogamak | |
| A paleoökológia fogalma | 189 |
| A paleoökológia történetének vázlata | 190 |
| A paleoökológia kutatás feladata | 192 |
| Paleoökológia célú ősmaradványgyűjtés és terepi megfigyelések | 193 |
| A környezettani tényezők cspoprtosítása és hatása | 197 |
| Az élővilág tagolódása lakókörzet szerint | 199 |
| A geobios | 200 |
| A limnobios | 201 |
| A halobios | 202 |
| A sótartalom | 202 |
| A hőmérséklet | 208 |
| A fény | 210 |
| A nyomás | 213 |
| Az árapály, hullámzás, tengeráramlatok | 214 |
| Az élő környezeti tényezők | 215 |
| A halobios lakókörzetének tagolása | 216 |
| A halobios életmód szerinti tagolása | 219 |
| A közösség (communitas) | 224 |
| Biosztratigráfiai alapfogalmak | |
| A biosztratigráfia fogalma és feladata | 233 |
| A biosztratigráfia kutatás kialakulása | 236 |
| A tengeri élettájékok jellemzése | 239 |
| A partszegély | 239 |
| A korallzátony | 241 |
| A tenger alatti szurdokvölgyek | 242 |
| A neritikus öv | 243 |
| Az óceánikus régió | 243 |
| Esztuáriumok és lagúnák | 245 |
| Zárt tengeri medencék | 245 |
| A fácies | 248 |
| A biochronológia szerepe a biosztratigráfiában | 254 |
| A geobios biochronológiailag fontos élőlénycsoportjai | 255 |
| A limnobios biochronológiailag fontos élőlénycsoportjai | 255 |
| A halobios biochronológiailag fontos élőlénycsoportjai | 256 |
| A biosztratigráfiai elemzés | 258 |
| Összefoglalás | 262 |
| Irodalom | 262 |
