1.035.089

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magánbiztonság főszereplője: a biztonsági őr

Jegyzet az In-Kal Security 2000 Kft. 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet alapján meghatározott Biztonsági őr (Vagyonőr, Testőr) szakképzésének hallgatói számára

Szerkesztő

Kiadó: In-Kal Security 2000 Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 359 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-06-7951-0
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A rendészet „anyagi jogában" meghatározott közbiztonságot érintő normasértések korábban kizárólag az állami büntetőhatalmat érvényesítő rendőrség (és rendészeti szervek) számára határozták meg az... Tovább

Előszó

A rendészet „anyagi jogában" meghatározott közbiztonságot érintő normasértések korábban kizárólag az állami büntetőhatalmat érvényesítő rendőrség (és rendészeti szervek) számára határozták meg az üldözés, megszakítás, felszámolás és persze a bűnmegelőzés lehetőségét, később a vagyonvédelem címszava alatt, a magánbiztonság térfelén megjelenő biztonsági szolgálatok, köz- vagy városi biztonság területén a jellemzően a közterület-felügyeletek szereztek/szereznek maguknak különféle jogosítványokat. Az elhatárolást persze nehezíti, hogy a szakirodalom ide vonatkozóan kevés magabiztossággal foglal állást, ám a közrendészethez sorolandó a rendőrség, és más (kizárólag állami finanszírozású és irányítású) rendészeti-katasztrófavédelmi, nemzetbiztonsági szervezet, fegyveres biztonsági őrség vagy épp természetvédelmi feladatot ellátó mezőőri szolgálatok. Ezek felhatalmazás és jogosítványrendszere igazodik az állam büntetőpolitikájában megrajzolt feladat társadalmi jelentőségéhez is. A bűnmegelőzés korábban rendőrségi monopolszerepe pedig már évek óta a múlté, hiszen tudós szakértők készítette kormányhatározat, nemzeti stratégia fogja össze (persze kevés financiális támogatással) a legfontosabb prioritásokat és teendőket.
A magánrendészetet érintően Nyiri Sándor azt a tulajdon, a birtok, akár az önhatalom fizikai erejével gyakorolható védelméhez köti: „A magánrendészet tevékenysége pedig jórészt a magántulajdon védelmét szolgálja, a tulajdonos érdekében. A magánvagyonok védelme nem lehet hatósági feladat, minthogy az államigazgatásként működő közrendészet kapacitása nem elegendő, továbbá mert a tulajdonosi jogok ilyen módon sem csorbíthatok. Az érték megóvása a tulajdonjog egyik részjogosultságához, a birtokláshoz tapad. Az állami tulajdon hegemóniavesztése után szükségszerűen megjelennek a birtokvédelem intézményes formái is. Vissza

Tartalom

Bevezető (Lasz György)
1. A biztonsági őr képzésről általában 12
2. Jogi alapismeretek 13
2.1. Bevezetés 13
2.2. Alkotmány és államigazgatás 13
2.2.1. Állampolgári jogok az Alkotmány rendelkezései alapján 13
2.2.2. Az államigazgatás szervezeti tagozódása 15
2.2.3. Polgári anyagi és eljárási jog 18
2.2.3.1. A személyhez fűződő jogok a Ptk. alapján, és azok védelmének
polgári jogi eszközei 18
2.2.3.2. A jó hírnév védelmére vonatkozó szabályok 19
2.2.3.3. A tulajdonjog tárgya és tartalma 19
2.2.3.4. A birtok fogalma, összefüggése a tulajdonnal.
A birtok megszerzésének, és megszűnésének esetei 20
2.2.3.4.1. A birtokvédelem, a birtokháborítás esetei, a birtokvédelemre való
jogosultság, a birtokvédelem polgári jogi eszközei. A jogos önhatalom,
mint birtokvédelmi eszköz; alkalmazásra jogosultak. A személy- és vagyon
védelmi vállalkozások igénybevétele a birtokvédelemre 21
2.2.3.4.2. A jegyző szerepe a birtokvédelemben. A birtokper (a bírósági eljárás) 22
2.2.3.5. A felelős őrzés 23
2.2.3.6. A szerződés fogalma, létrejötte, tartalma, alakja 24
2.2.3.7. A hibás teljesítés a Ptk. szerint 24
2.2.3.8. A megbízás nélküli ügyvitel fogalma, a beavatkozás
helyénvalósága, a megbízás nélküli ügyvivő jogai és kötelezettségei 25
2.2.3.9. A kár fogalma, a kártérítés általános szabályai 26
2.2.3.9.1. Felelősség a megbízott károkozásáért 26
2.2.3.9.2. Felelősség az alkalmazott károkozásáért, az alkalmazott
kártérítési felelőssége 27
2.2.4. Szabálysértési jog 27
2.2.4.1. A szabálysértési eljárás alá vont jogai és kötelezettségei 27
2.2.4.2. A szabálysértésért való felelősség. A felelősséget kizáró, és
megszüntető okok 28
2.2.4.3. A szabálysértés miatt kiszabható büntetések és intézkedések 29
2.2.4.4. A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok. Illetékesség 30
2.2.4.5. A tulajdon elleni szabálysértés tényállása,
megkülönböztetése a vagyon elleni bűncselekményektől 31
2.2.4.6. A rendzavarás tényállása, és megkülönböztetése a
garázdaság bűncselekményétől 32
2.2.4.7. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, valamint
megkülönböztetése a visszaélés lőfegyverrel
vagy lőszerrel bűncselekményétől 35
2.2.4.8. Ittas vezetés szabálysértésének törvényi tényállása,
megkülönböztetése a járművezetés ittas vagy
bódult állapotban bűncselekménytől 36
2.2.4.9. A közúti közlekedés rendjének megzavarása
szabálysértés törvényi tényállása, és a közvetlen veszély fogalma 37
2.2.4.10. Veszélyes fenyegetés és a valótlan bejelentés törvényi tényállása 37
2.2.4.11. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök,
és azok tartására vonatkozó tiltó rendelkezések 38
2.2.4.12. A kézi lőfegyverek megszerzésének feltételei.
A hatósági engedély kiadása 39
2.2.5. Büntető anyagi-és eljárási jog 39
2.2.5.1. A személyi szabadság megsértése bűntettének
törvényi tényállása, súlyosabban minősülő esetei, és összefüggése a
személy- és vagyonőri tevékenységgel 42
2.2.5.2. A testi sértés bűncselekmény törvényi tényállása,
súlyosabban minősülő esetei, a magánindítvány szerepe 43
2.2.5.3. Magánlaksértés bűncselekménye és megkülönböztetése
a magánlaksértés, valamint az önkéntes beköltözés szabálysértésétől 44
2.2.5.4. A becsületsértés és a rágalmazás bűncselekményei,
megkülönböztetése a becsületsértés szabálysértéstől 45
2.2.5.5. A magántitok megsértése, valamint az üzleti titok megsértése
bűncselekmények törvényi tényállása 47
2.2.5.6. A hivatalos személy elleni bűncselekmények 48
2.2.5.7. A hamis vád bűncselekménye 50
2.2.5.8. A hamis tanúzás, valamint a hamis tanúzásra
felhívás bűncselekmények 50
2.2.5.9. A bűnpártolás bűncselekményének törvényi tényállása,
és megkülönböztetése a részesi (felbujtó, bűnsegéd) cselekményektől 52
2.2.5.10. Közveszélyokozás, valamint a terrorcselekmény törvényi tényállása 52
2.2.5.11. A vesztegetés 53
2.2.5.12. Visszaélés kábítószerrel bűncselekmény, valamint
megkülönböztetése a kábítószer-rendészeti szabálysértéstől 54
2.2.5.13. Az önbíráskodás és a zsarolás törvényi tényállása 55
2.2.5.14. A rablás és a kifosztás törvényi tényállása 56
2.2.5.15. A lopás törvényi tényállása, minősített esetei,
valamint az orgazdaság törvényi tényállása 57
2.2.5.16. A sikkasztás, valamint a csalás törvényi tényállása 58
2.2.5.17. A segítségnyújtás elmulasztása, és a foglalkozás
körében elkövetett veszélyeztetés 59
2.2.5.18. A közokirat-hamisítás, valamint a magánokirat-hamisítás
törvényi tényállásai; a közokirat, és a magánokirat fogalma 60
2.2.5.19. A büntethetőséget kizáró, és megszüntető okok 61
2.2.5.20. A kényszer, és fenyegetés alatt álló személy büntetőjogi felelőssége 62
2.2.5.21. A jogos védelemre vonatkozó rendelkezések, az
elhárító cselekmény szükségessége, időszerűsége és arányossága 63
2.2.5.22. A végszükségre vonatkozó rendelkezések 64
2.2.5.23. A jogos védelem és végszükség 65
2.2.5.24. A tévedés büntetőjogi értékelésére vonatkozó szabályok,
összefüggései a személy- és vagyonőri tevékenységgel 65
2.2.5.25. A bizonyítás eszközei, tárgyi bizonyítékok köre, felkutatásuk,
megőrzésük, és rögzítésük módszerei 66
2.2.5.26. A büntetőeljárás megindítása és szakaszai 67
3. A professzionális feladatellátáshoz kapcsolódó ismeretek 68
3.1. Pszichológiai ismeretek (dr. Kiss Géza) 68
3.2. Kriminalisztikai ismeretek (dr. Lasz György jegyzetei alapján) 83
3.2.1. A kriminalisztika felosztása 85
3.2.2. Helyszíni szemle 85
3.2.3. Tipikus helyszínes bűncselekmények 86
3.2.4. A nyomokról általában 88
3.2.5. A nyomok felkutatásának szabályai 90
3.2.6. Elfogás gyakorlati végrehajtása 94
3.2.7. Krimináltechnikai csapdák 98
3.2.8. A krimináltechnika a bűnmegelőzés szolgálatában 102
3.2.9. Biztonságtechnikai eszközök 103
3.3. A bűnmegelőzés jelentőségéről 108
4. Munkában a biztonsági őr 121
4.1. Kapcsolat a megbízóval, a környezettel és a hatóságokkal 121
4.2. A kommunikáció, mint a konfliktusmegoldás
egyik lehetséges eszköze 123
4.3. A szolgálatellátás műszaki és technikai eszközei 125
4.4. A támadás-elhárítás technikái és eszközei 127
4.4.1. Ön-és személyvédelem 131
4.4.1.1. A biztonsági őr önvédelme 131
4.4.1.2. A személyvédelem 132
5. A legjellemzőbb „típusfeladatok" és ellátásuk néhány ismérve 134
5.1. A rendkívüli esemény fogalma, a rendkívüli események köre, bekövetkezésük esetén teendő intézkedések általában 134
5.2. Az elsősegélynyújtás, valamint az újraélesztés szabályai 135
5.3. A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása,
a hatóságnak történő átadása 137
5.4. A helyszín fogalma, a helyszínbiztosítás szabályai 138
5.5. A személy- és tárgyleírás szabályai 139
5.6. A szolgálati okmányok fajtái, az eseménynapló
vezetésének szabályai 140
5.7. Objektumőrzés 141
5.7.1. Az objektumvédelem fogalma a személy- és
vagyonőri tevékenység szempontjából 141
5.7.2. Az objektumok csoportosítása, az objektum biztonságát
befolyásoló tényezők 142
5.7.3. Az objektum elleni támadás értelmezése,
az elhárító intézkedések jogszabályi alapja 143
5.7.4. Az objektumőr intézkedési lehetőségei a jogszabályok alapján 144
5.7.5. Szolgálati formák, illetve beosztások az objektumőrzésben,
és rövid jellemzésük 146
5.7.6. A szolgálat átadása, átvétele folyamatos őrzés esetén 147
5.7.7. Az objektumőr felszerelése, felkészülés a szolgálatra 148
5.7.8. Az objektumot fenyegető támadás felismerése,
megelőző intézkedések 149
5.7.9. Intézkedés az objektum területén jogellenesen tartózkodó személy passzív, illetve támadásnak nem minősülő aktív ellenállása esetén 150
5.7.10. Intézkedések az objektum elleni támadás esetén 151
5.7.11. A bolti lopások megelőzése, intézkedések bolti lopás esetén 151
5.7.12. Intézkedések a védett objektumot robbantással történő
fenyegetés esetén 152
5.7.13. Intézkedések tűz, ipari katasztrófa, elemi csapás esetén 152
5.7.14. Az objektum működési rendjére, és annak betartására vonatkozó szabályok rendszere 153
5.7.15. Az objektumba be - és kiléptetés szabályai 153
5.7.16. Tárgyak be - és kivitele, a csomag- és
ruházatátvizsgálás feltételei és szabályai 155
5.7.17. Az ittasság ellenőrzésének szabályai a belépő- illetve
az objektumban tartózkodó személyek esetében 156
5.7.18. Az objektum kulcsainak kezelésére vonatkozó szabályok 157
5.7.19. Pénz- és értékszállítás, nagy értékű és veszélyes szállítás általában 158
5.7.20. Személyőrzés általában 164
5.7.21. Rendezvénybiztosítás általában 167
6. Kérdés, feladat, és helyzetgyakorlatok gyűjteménye 172
6.1. Normakörnyezet, szabályrendszer. Általános kérdések 172
6.2. Vagyonőri helyzetgyakorlatok 173
6.3. Testőri helyzetgyakorlatok 176
6.4. Biztonsági őr helyzetgyakorlatok 178
6.5. Jelentések készítése 186
7. Normatár. A biztonsági őröket és a képzést
érintő legfontosabb normák 187
7.1. 2005. évi CXXXIII tv. a személy és vagyonvédelmi
valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 187
7.2. 15/2008. (VII.28.) IRM rendelet az igazságügyi és
rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések
szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról - kivonat 209
7.3. 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 226
7.4. 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről 245
7.5. 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet a fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról 281
7.6. 1997. évi CLIX. tv. a fegyveres biztonsági őrségről,
a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
7.7. 1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésekről 325
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv