1.031.345

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szenzomotoros fejlődés zavarainak korai felismerése

Jegyzet

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az orvostudomány és a technika fejlődésével az utóbbi évtizedekben mind nagyobb számban tudunk életben tartani olyan beteg és/vagy éretlen újszülötteket, akiket régebben elveszítettünk. Életben... Tovább

Előszó

Az orvostudomány és a technika fejlődésével az utóbbi évtizedekben mind nagyobb számban tudunk életben tartani olyan beteg és/vagy éretlen újszülötteket, akiket régebben elveszítettünk. Életben tartásukkal életminőségükért is felelősek vagyunk. Egészségügyi pszichológiai és pedagógiai területek szakembereinek összefogására van ehhez szükség.
A minél korábban elkezdett kezelés vagy nevelés a habilitáció (rehabilitáció) sikere szempontjából döntő jelentőségű. Éppen ezért ezt az összeállítást elsősorban azoknak a szakembereknek - családorvosoknak és védőnőknek - ajánljuk, akiknek lehetőségük van arra, hogy a gyermekeket a családban korán és folyamatosan megfigyeljék. A család tagjai igen gyakran nem veszik észre, hogy a gyermek eltér az átlagostól, azért, mert nem ismerik az átlagos fejlődés jeleit vagy azért, mert magas a tűrési szintjük vagy azért, mert pszichés okokból nem akarják észrevenni, hogy gyermekük dysharmonikusan fejlődik. Az időfaktor jelentőségéből adódik a családdal a korai gyermekkorban folyamatos kapcsolatban lévő szakemberek felelőssége. A szomato-pszichés fejlődésében biológiai és/vagy környezeti ártalom miatt hátráltatott gyermekekről történő korai gondoskodásban legfontosabb az anya-gyermek kapcsolat harmonizálása, a család elfogadó, támogató, szeretetteljes attitűdjének kibontakoztatása.
Ebben primer és alapozó szerepe van a háziorvosoknak és védőnőknek. Őszinteségükre, biztatásukra, segítőkészségükre van szükség. Könyvünk tartalmával nekik szeretnénk segíteni abban, hogy időben felismerjék mikor és milyen feladatokban igényeljék más szakemberek együttműködését. Munkájukat a továbbiakban össze tudják hangolni. Nem előnyös a gyermekek számára - az a ma még jellemző - gyakorlat, hogy a szülők a legkülönbözőbb orvosokhoz, pszichológusokhoz fordulnak anélkül, hogy az egyes szakemberek egyáltalában tudnának egymás munkájáról. Vissza

Tartalom

AJÁNLÁS 1
TARTALOMJEGYZÉK 3
ELŐSZÓ 7
1. KISSÚLYÚ ÚJSZÜLÖTTEK FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI UTÓGONDOZÁSUK FONTOSSÁGA EGÉSZSÉG- ÉS OKTATÁSÜGYI DOLGOZÓK ÖSSZEHANGOLT TEAM MUNKÁJÁVAL 9
1.1. A KISSÚLYÚ ÚJSZÜLÖTT CSOPORT DIFFERENCIÁLÁSA BIOLÓGIAI VESZÉLYEZTETETTSÉGÜK ALAPJÁN 9
1.2. KISSÚLYÚ ÚJSZÜLÖTTEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE 11
1.2.1. Eredmények 11
1.2.1.1. Mozgásfejlődés 11
1.2.1.2. Beszédfejlődés 15
1.2.1.3. Szociabilitás 16
1.2.1.4. Figyelem 17
2. A KISGYERMEKKORI ELTÉRŐ FEJLŐDÉS VÁLTOZATAI FŐBB TÜNETEI 19
2.1. JELENTŐS ELMARADÁS AZ ÉLETKORI ÁTLAGHOZ VISZONYÍTVA 20
2.2. A FEJLŐDÉSI PROFIL EGYENETLENSÉGE 21
2.3 A LÁTÁSI FOGYATÉKOS GYERMEKEK PSZICHÉS FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI 23
2.4. A HALLÁSI FOGYATÉKOS GYERMEKEK PSZICHÉS FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI 25
2.5. A MOZGÁS FOGYATÉKOS GYERMEKEK PSZICHÉS FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI 29
2.6. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK PSZICHÉS FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI 30
3. AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK FEJLŐDÉSE ÉS FEJLESZTÉSE A KISGYERMEKKORBAN 35
3.1. AZ ÚGYNEVEZETT "RIZIKÓ-TERHESSÉGRŐL" ÉS "RIZIKÓ-GYERMEKEKRŐL" 35
3.2. A RIZIKÓFAKTOROK JELENTŐSÉGE 38
3.3. A KORAI FELISMERÉS 38
3.4. AZ ELSŐ HÁROM ÉLETÉV FONTOSSÁGA 39
3.5. A MÁSZÁS FEJLŐDÉSÉNEK ZAVARAI 40
3.6. AZ ÜLÉS FEJLŐDÉSÉNEK ZAVARAI 41
3.7. AZ ÁLLÁS ÉS JÁRÁS FEJLŐDÉSÉNEK ZAVARAI 41
3.8. A FOGÁS FEJLŐDÉSÉNEK ZAVARAI 41
3.9. A BESZÉDFEJLŐDÉS ZAVARAI 42
3.10. SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSBELI ELMARADÁS 43
3.11. TANÁCSOK A VÉDŐNŐK MUNKÁJÁHOZ 44
3.12. AZ ÓVODÁS KOR 45
3.13. AZ ISKOLÁSKOR 46
4. LÁTÁSSÉRÜLÉSEK KORAI FELISMERÉSE, A LÁTÁSSÉRÜLT KISGYERMEKEK FEJLESZTÉSE 49
4.1. A LÁTÁS VIZSGÁLATA 49
4.2. A LÁTÁSVIZSGÁLÓ ORSZÁGOS SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL 54
4.3. JAVASLATOK, TANÁCSOK A LÁTÁSSÉRÜLT KISGYERMEK KORAI FEJLESZTÉSÉHEZ 55
4.4. GONDOZÁS 56
4.5. JÁTÉK, MOZGÁS 59
4.6. LÁTÁSNEVELÉS 63
5. A HALLÁSSÉRÜLT KISGYERMEK FELISMERÉSE, FEJLESZTÉSE 67
5.1. MIBEN IS REJLIK A HALLÁS FONTOSSÁGA? 67
5.2. A HALLÁSSÉRÜLÉSRŐL 71
5.3. A HALLÁSSÉRÜLÉS FELISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 73
5.3.1. A viselkedés megfigyelése 73
5.3.2. Gyanújelek 74
5.3.3. Valamennyi újszülött szűrése 77
5.3.4. Az audiológiai szempontból rizikóesetnek minősülő gyermekek rendszeres vizsgálata 78
5.3.5. A csecsemők általános szűrése 78
5.4. A HALLÁSSÉRÜLÉSSEL KAPCSOLATOS DIAGNOSZTIKUS ELJÁRÁSOK 79
5.4.1. Objektív vizsgálatok 79
5.4.2. Szubjektív vizsgálatok 80
5.4.3. A hallókészülékkel való korai ellátás 82
5.5. A HALLÓKÉSZÜLÉK 83
5.6. A GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI 85
6. HALLÁSSZÜRÉS A G-O-H KÉSZÜLÉKKEL 93
6.1. AZ ÁTMENETI HALLÁSZAVARRÓL 93
6.2. AZ ORRGARATMANDULA 93
6.3. A VÉDŐNŐK ÁLTAL VÉGEZHETŐ HALLÁSSZŰRÉS 94
6.4. A G-O-H KÉSZÜLÉK MŰKÖDÉSE 96
6.5. TAPASZTALATI ADATOK 97
7. BESZÉDFOGYATÉKOS KISGYERMEK FEJLŐDÉSE, A BESZÉDHIBÁK
MEGELŐZÉSE ÉS JAVÍTÁSA 99
7.1. A BESZÉD FEJLŐDÉSE 100
7.2. GYAKORI BESZÉDHIBÁK 101
7.2.1. Megkésett beszédfejlődés 102
7.2.1.1 A beszédfejlődés késésének okai 102
7.2.1.2. Tünetek 103
7.2.1.3. Terápia 103
7.2.2. Pöszeség 104
7.2.3. Dadogás 106
7.2.3.1. A dadogás okai 106
7.2.3.2. A dadogás kialakulása 107
7.2.3.3. A dadogás fajtái: 107
7.2.3.4. Dadogás gyógyítása 108
7.2.4. Az orrhangzós beszéd 108
7.2.4.1. Nyílt orrhangzós beszéd 109
7.2.4.2. Zárt orrhangzós beszéd 110
7.2.4.3. Vegyes orrhangzós beszéd 110
8. MOZGÁSFOGYATÉKOS KISGYERMEKEK KORAI FELISMERÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 113
8.1. A MOZGÁS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A SZEMÉLYISÉG HARMONIKUS ALAKULÁSÁBAN 113
8.2. A TESTI ÉS MOZGÁSFOGYATÉKOSSÁG GYÓGYPEDAGÓGIAI MEGHATÁROZÁSA 116
8.3. A MOZGÁSFOGYATÉKOS GYERMEKEK FELISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGE 117
8.3.1. A fejlődésmenet zavarának első "gyanújelei" 117
8.3.2. A leggyakrabban előforduló kórformák rövid jellemzése és a legfontosabb teendők 126
8.3.2.1. Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok 126
8.3.2.2. Petyhüdt bénulást okozó kórformák 127
8.3.2.3. Myelodysplasia (nyitott gerinc vagy harántbénulás) 128
8.3.2.4. Heine-Medin kórt követő bénulás (status post Heine-Medinem, gyermekbénulás) 129
8.3.2.5. Paralysis obstétrica (szülési felkarbénulás) 129
8.3.2.6. Dystrophia musculorum progressiva (izomsorvadás) 130
8.4. KORAI AGYKÁROSODÁS UTÁNI (SPASZTIKUS, ATETOTIKUS, ATAXIÁS JELLEGŰ) MOZGÁS-RENDELLENESSÉGEk 130
8.5. EGYÉB EREDETŰ, MOZGÁS-RENDELLENESSÉGET OKOZÓ KÓRFORMÁK 133
8.5.1. Luxatio coxae congenita (csípőficam) 133
8.5.2. A gerinc betegségei 134
8.5.3. A láb ortopédiai elváltozásai 134
8.5.4. Chondrodystrophia (törpenövés) 134
8.5.5. Arthrogryposis 135
8.5.6. Polyarthritis chronica (krónikus sokizületi gyulladás) 135
8.6. HOVA FORDULJUNK, KIHEZ MENJÜNK? 135
8.7. ÉRDEKVÉDELEM 140
MELLÉKLET 141
IRODALOMJEGYZÉK 165
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv