1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Honosságunk első félezer éve

Magyarok Dél-Magyarországon, 896-1526

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság
Kiadás helye: Újvidék
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 91 oldal
Sorozatcím: Művelődés- és helytörténet
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 18 cm x 11 cm
ISBN: 86-82043-38-6
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval és ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar történettudományban újból és újból visszatérő szakmai vita tárgya még, hogy eleinknek valójában egy - 896-ban kezdődött vagy netán kettő - már jóval 896 előtt is zajló', netán lezajlott - honfoglalása volt-e? A mai Vajdaság területének magyar lakossága esetében viszont efféle tudományos dilemma nem létezik, hiszen a mi közelebbi és távolabbi eleinknek igenis két itteni honfoglalása volt: a IX. század végi első, majd pedig a Mohács utáni elűzettetésük és részben kiveszésük után Bácskában 1733-ban kezdődő, Bánátban 1778-tól folyó, Szerémségben pedig a XVIII-XIX. században csupán több szórványra - egyebek közt Maradékra, Indiára, Ürögre, Nyékincára, Herkócára - korlátozódó második honfoglalása.
Itteni honosságunknak is két nagy történeti időszaka van tehát, s amíg a második időszakról, a XVIII. század második harmadában kezdődőről elvétve már 1988. előtt is meg lehetett emlékezni vidékünkön - ma pedig már szerencsére, szerencsénkre, valóságos reneszánszukat élik a magyaroknak... Tovább

Fülszöveg

A magyar történettudományban újból és újból visszatérő szakmai vita tárgya még, hogy eleinknek valójában egy - 896-ban kezdődött vagy netán kettő - már jóval 896 előtt is zajló', netán lezajlott - honfoglalása volt-e? A mai Vajdaság területének magyar lakossága esetében viszont efféle tudományos dilemma nem létezik, hiszen a mi közelebbi és távolabbi eleinknek igenis két itteni honfoglalása volt: a IX. század végi első, majd pedig a Mohács utáni elűzettetésük és részben kiveszésük után Bácskában 1733-ban kezdődő, Bánátban 1778-tól folyó, Szerémségben pedig a XVIII-XIX. században csupán több szórványra - egyebek közt Maradékra, Indiára, Ürögre, Nyékincára, Herkócára - korlátozódó második honfoglalása.
Itteni honosságunknak is két nagy történeti időszaka van tehát, s amíg a második időszakról, a XVIII. század második harmadában kezdődőről elvétve már 1988. előtt is meg lehetett emlékezni vidékünkön - ma pedig már szerencsére, szerencsénkre, valóságos reneszánszukat élik a magyaroknak a mai Vajdaság területére való visszatelepülését megjelölő falusi és városi jubileumaink -, addig honosságunk első félezer évéről a közelmúltig nemigen volt ildomos beszélni. Ezért aztán köznépi történeti tudatunkból jobbára hiányzik is e félezer év. Vissza

Tartalom

Dr. Bosnyák István: „Emlékezzünk történtekről" 7
Dr. Rokay Péter: A honfoglalás dél-magyarországi szemszögből 15
Dr. Bori Imre: Emlékeinkről 23
Glatz Ferenc: Egyszer mi is mérlegre tétetünk 36
Függelék: Képpel, szóval honosságunk első félezer évéről 49
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Honosságunk első félezer éve Honosságunk első félezer éve Honosságunk első félezer éve Honosságunk első félezer éve

A borító foltos.

Állapot:
1.640 ,-Ft
8 pont kapható
Kosárba
konyv