| Alkotmány | 5 |
| Jogi alapfogalmak | 5 |
| Az alkotmányjog fogalma, tárgya | 6 |
| Az alkotmányosság követelményei | 6 |
| A népszuverenitás elve és a népképviselet | 6 |
| A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve | 7 |
| A jogállam megvalósítása és a törvények uralma | 7 |
| Az egyenjogúság elve | 7 |
| Az alapvető emberi jogok dekralálása | 7 |
| A magyar alkotmányfejlődésről röviden | 8 |
| A nemesi alkotmány | 8 |
| A polgári alkotmány | 8 |
| Az 1946. évi Ideiglenes Alkotmány | 9 |
| Az 1946. évi XX. törvény | 9 |
| A Magyar Köztársaság alkotmánya | 10 |
| Az alkotmány főbb intézményei | 10 |
| Általános rendelkezések | 10 |
| Az Országgyűlés | 11 |
| A köztársasági elnök | 13 |
| Az Alkotmánybíróság | 14 |
| A kormány | 16 |
| A fegyveres erők és a rendőrség | 17 |
| A bírói szervezet | 17 |
| Az ügyészség | 18 |
| Az alapvető jogok és kötelezettségek | 18 |
| Államigazgatási jog és államigazgatási eljárásjog | 20 |
| Államigazgatási jog | 20 |
| Közigazgatás vagy államigazgatás, az államigazgatás fogalma | 20 |
| Az államigazgatás jogi fogalma, tárgya | 20 |
| Az államigazgatási jog forrásai | 21 |
| Az államigazgatási jogi norma | 21 |
| A Magyar államigazgatás szervezeti rendszere | 22 |
| Államigazgatási eljárásjog | 29 |
| Az államigazgatási eljárás elméleti alapjai | 29 |
| Az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól | 30 |
| Polgári jog és polgári eljárásjog | 37 |
| A polgári jog | 37 |
| A polgári jog fogalma | 37 |
| A polgári jogi jogszabály | 37 |
| A magyar polgári jog forrásai | 38 |
| A polgári jogi jogviszony | 38 |
| A polgári jogi jogviszony fogalma | 38 |
| A polgári jogi jogviszony elemei | 38 |
| A polgári jogi jogviszony fajai | 41 |
| A tulajdonjogviszony | 42 |
| A tulajdonjogviszony fogalma | 42 |
| A tulajdonjogviszony tartalma | 42 |
| A tulajdon megszerzése | 43 |
| A tulajdonjog megszűnése | 44 |
| Kötelmi jog | 44 |
| A kötelem fogalma | 44 |
| A kötelem forrásai | 45 |
| A szerződés fogalma | 45 |
| A szerződés alanyai | 46 |
| A képviselet | 46 |
| A szerződés megkötése | 47 |
| A szerződés alakja | 48 |
| A szerződés tartalma és tárgya | 48 |
| A szerződés módosítása | 49 |
| A szerződést biztosító mellékkötelezettségek | 50 |
| A szerződés teljesítése | 53 |
| A szerződés megszegése | 55 |
| A szerződés érvénytelensége | 58 |
| A bírósági úton nem érvényesíthető követelések | 60 |
| A szerződés megszűnése | 61 |
| Az engedményezés és a tartozás-átvállalás | 62 |
| Felelősség a jogellenesen okozott károkért | 63 |
| Az általános vétkességen alapuló felelősség | 63 |
| A kártérítési felelősség speciális alakzatai | 64 |
| A kár megtérítése | 66 |
| A jogalap nélküli gazdagodás | 67 |
| Gazdálkodó szervezetek | 67 |
| A gazdasági társaságok | 67 |
| Az egyéni vállalkozás | 73 |
| A birtok és a birtokvédelem eszközei | 74 |
| A birtok | 75 |
| A birtok megszerzése | 75 |
| A birtok fajtái | 76 |
| A birtokvédelem | 76 |
| Birtokvédelem önhatalommal | 77 |
| Birtokvédelem állam által nyújtott eszközei | 78 |
| A személyiségi jog és a személyiség jogi védelme | 79 |
| A személyiségi jog alanya | 79 |
| A személyiségi jogok tárgya | 79 |
| A személyiségi jogok védelmének jellege | 80 |
| A legjellemzőbb személyiségi jogok illetve megsértésük | 81 |
| A személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme | 82 |
| A személyiségvédelmi eszközök általános jellemzői | 83 |
| A személyiségvédelem sajátos objektív eszközei | 84 |
| A kártérítésre kötelezés | 84 |
| Polgári eljárásjog | 85 |
| Igényérvényesítés | 85 |
| A polgári peres eljárás szabályai | 85 |
| Fizetési meghagyásos eljárás | 91 |
| A bírósági végrehajtási eljárás | 91 |
| Büntetőjog | 94 |
| A büntetőjog fogalma és a büntetőjog jogtudomány helye | 94 |
| A büntetőjog fogalma, tárgya | 94 |
| A bűnügyi jogtudományok rendszere és a büntető jogtudomány | 95 |
| A büntető törvények rendszere és szerkezete | 96 |
| A büntető törvények rendszere | 96 |
| A büntető törvény szerkezete | 97 |
| A Különös Részi norma szerkezete, a diszpozíció | 98 |
| A büntetőjog forrásai | 99 |
| A büntető törvény hatálya | 101 |
| Időbeli hatály | 101 |
| A területi hatály | 102 |
| A személyi hatály | 102 |
| A bűncselekmény | 103 |
| A bűncselekmény fogalma | 103 |
| Társadalmra veszélyesség fogalma | 103 |
| Az emberi cselekmény | 104 |
| A bűnösség | 105 |
| A jogellenesség | 106 |
| A büntetendőség | 107 |
| A bűntett és a vétség | 107 |
| A tényállás | 108 |
| A tényállások fajtái | 108 |
| A történeti tényállás | 108 |
| A különös törvényi tényállás | 108 |
| Általános törvényi tényállás | 108 |
| Büntethetőség akadályok | 112 |
| A büntethetőség akadályok jellemzői | 112 |
| A beszámítási képességet kizáró okok | 113 |
| A kényszer és fenyegetés | 115 |
| A jogos önvédelem | 115 |
| A végszükség | 117 |
| Egyéb társadalmi veszélyességet kizáró okok | 118 |
| A tévedés | 119 |
| Értelmező rendelkezések a Btk.-ban | 120 |
| Gazdasági bűncselekmények | 121 |
| Gazdasági bűncselekményekről általában | 121 |
| A gazdasági bűncselekmények | 121 |
| A vagyon elleni bűncselekmények | 133 |
| A vagyon elleni bűncselekményekről általában | 133 |
| A vagyon elleni bűncselekmények | 133 |
| Büntetőeljárás | 141 |
| A büntetőeljárás és alapelvei | 141 |
| Az igazságszolgáltatás és a büntető eljárás | 141 |
| A büntetőjog és a büntetőeljárás-jog viszonya | 142 |
| A büntető-eljárási jogviszony | 142 |
| A büntetőeljárás-jogviszony és a büntetőjogviszony kapcsolata | 142 |
| A büntető-eljárási jogviszony keletkezése és jellege | 143 |
| A büntetőeljárás szakaszai | 146 |
| A büntetőeljárás szakaszairól általában | 146 |
| A nyomozási szakasz | 147 |
| A büntető-eljárási törvény hatálya | 148 |
| A büntető-eljárási törvény területi és személyi hatálya | 148 |
| A büntető-eljárási törvény időbeli hatálya | 149 |
| A büntetőeljárás alapelvei | 149 |
| Büntető-eljárási alapelvek fogalma | 149 |
| A büntető-eljárási alapelvek rendszere | 150 |
| Működési alapelvek | 151 |
| A büntetőeljárás alanyai | 154 |
| A büntetőeljárás alanyainak fogalma | 154 |
| Az alanyok csoportosítása | 155 |
| A büntető-eljárási hatóságok | 156 |
| A büntetőeljárás résztvevői | 158 |
| A büntető eljárás hatóságainak hatásköre és illetékessége | 164 |
| A hatásköri és illetékességi szabályok jelentősége | 164 |
| A hatáskör fogalma és fajtái | 165 |
| Bizonyítás a büntetőeljárásban, bizonyítási cselekmények és bizonyítékok | 171 |
| A bizonyításról általában | 171 |
| A bizonyítási eszközök és bizonyítékok csoportosítása | 172 |
| A bizonyítás tárgya és alanyai | 173 |
| A bizonyítás eszközei | 176 |
| A tanúvallomás | 176 |
| A szembesítés | 177 |
| A terhelt vallomása | 178 |
| A szakvélemény | 178 |
| A tárgyi bizonyítási eszköz | 179 |
| Az okirat | 180 |
| A szemle | 181 |
| Helyszínelés | 182 |
| A bizonyítási kísérlet | 183 |
| Felismerésre bemutatás | 183 |
| A bűntető eljárás megindítása és akadályai | 183 |
| A büntető eljárás lefolytatásának rendje | 186 |
| A büntetőeljárás általános és különös formái | 186 |
| Az eljárás általános formái | 186 |
| Az eljárás különös formái | 187 |
| A külön eljárások lefolytatásának indokai | 187 |
| A bűntetti és vétségi eljárás összevetése | 188 |
| Tartalomjegyzék | 190 |
