A filozófia klasszikusai (dedikált példány)

Fejezetek a filozófia történetéből

Szerző

Lektor

'Dr. Boros István: A filozófia klasszikusai (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Tri-Mester Bt.
Kiadás helye:	Tatabánya
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	264 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-00-2802-6
Megjegyzés:	Dr. Boros István szerző által dedikált példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A győri Széchenyi István Főiskolán tartott bölcselettörténeti előadásaim és jegyzeteim tankönyvbe foglalása hallgatóim és a bölcselet iránt érdeklődők igényeit kívánja kielégíteni. Elsősorban olyan, a bölcselet számára évezredek óta megfogalmazott, az ember individuális és társadalmi létezésével kapcsolatos kérdéseket tárgyal, melyek ismerete a hazai felső szintű filozófiai oktatásban résztvevők számára nélkülözhetetlen. A könyv a görög bölcselettől az egzisztencialista filozófiával bezárólag a filozófiai gondolkodás nagy korszakainak legfontosabb nézeteit, azok összefoglaló jellegű történetét mutatja be, s mindenekelőtt e korszakok, iskolák kiemelkedő, ma már klasszikus bölcselőinek munkásságát tárgyalja, korántsem a teljesség igényével. Megírásánál természetszerűleg felhasználtam a bölcselettel foglalkozó szakirodalmat, a filozófiatörténeti könyveket, mert maradandó értékeket, konkrét tényeket és adatokat egyetlen ilyen témájú mű sem nélkülözhet.
A filozófia fő kérdéseinek kifejtése az adott kor szaktudományos ismereteinek tudását feltételezi, s azoknak a társadalmi-történelmi folyamatoknak az ismeretét, melyek meghatározó befolyást gyakorolnak a filozófiai iskolákra és a bölcselőkre. Arra törekedtem, hogy a filozófia klasszikusait és irányzatait mint az adott kor gazdasági-politikai szaktudományos eszmevilágában létezőket mutassam be: ezt szolgálják az életrajzi-, gazdasági-, történelmi-, kultúrhistóriai tények és adatok is.
A könyvben a szokásosnál talán nagyobb terjedelmű és számú idézet szerepel egy adott filozófus gondolatainak, gondolatmenetének jobb és gyorsabb megértését szolgálva. Az idézetek dőlt betűvel szerepelnek, a félkövéren szedett részek a szerző kiemelései. Az irodalmi hivatkozásokkal nem kívántam megtörni a tankönyv szövegét, ezért a hivatkozásokat és jegyzeteket folyamatos sorszámú végjegyzetben helyeztem el. Egy adott hivatkozás első száma a mű irodalomjegyzékben sorszámát jelenti, az utána következő pedig a mű oldalszámát, illetve azt a jelzést, amelynek alapján a szöveg a hivatkozott munkában értelemszerűen fellelhető. A szakkifejezések vonatkozásában a könyv végén található terjedelmes filozófiai szó- és fogalommagyarázat nyújt segítséget.
Győr, 2000. március.
Boros István Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS - A FILOZÓFIAI GONDOLKODÁS 7
1. A GÖRÖG FILOZÓFIA KORSZAKAI 16
1.1. Előzmények 16
1.2. Az antik görög filozófia kezdetei 21
1.2.1. A milétoszi iskola 23
1.2.2. A püthagoreizmus 26
1.2.3. Hérakleitosz (i.e. 544-484.), az epheszoszi „homályos" 28
1.2.4. Az éleai bölcselők 31
1.2.5. Materialista irányzatok 36
1.2.6. A korai atomisták 37
1.3. A görög (antik) felvilágosodás 40
1.3.1. A szofisztika 40
1.3.2. Szókratész (i.e. 470-399) 44
1.4. Az athéni klasszikus filozófia 48
1.4.1. Platón (i.e. 427-347) 48
1.4.1.1. Platón dualista világmagyarázata 51
1.4.1.2. Platón ismeretelmélete 52
1.4.1.3. Társadalomfilozófia és társadalom (állam) utópia 54
1.4.1.4. A nevelés Platón utópikus államában 58
1.4.2. Arisztotelész (i.e. 384-322) 60
1.4.2.1. A Metafizika 62
1.4.2.2. Az arisztotelészi államtervezet a Politiká-ban 66
1.4.2.3. Arisztotelész etikai nézetei 71
2. A HELLENIZMUS ÉS AZ ÓKORI RÓMA FILOZÓFIÁJA 77
2.1. A sztoicizmus 77
2.2. Az epikureizmus 78
2.3. A szkepticizmus 80
3. A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY EGYHÁZI BÖLCSELETE 81
3.1. A kereszténység előzményei, gyökerei 81
3.2. A patrisztika 83
3.2.1. Szent Ágoston-Augustinus (354-430) 83
3.2.1.1. Ismeretelmélete 84
3.2.1.2. Ágoston ontológiája 86
3.2.1.3. Erkölcstana 87
3.2.1.4. Történetfilozófiája 90
3.3. A skolasztika 92
3.3.1. Aquinói Szent Tamás (1224-1274) 93
3.3.1.1. Aquinói Szent Tamás és Arisztotelész 94
3.3.1.2. A Summa Teologiae 95
3.3.1.3. A Summa contra Gentiles 99
3.3.1.4. Etikája 100
3.3.1.5. Aquinói Szent Tamás államelmélete 101
4. AZ ÚJKORI FILOZÓFIA KEZDETEI 102
4.1. A reneszánsz 102
4.2. A természetfilozófia 103
4.2.1. Giordano Bruno (1548-1600) 103
4.3. A társadalomfilozófia 105
4.3.1. Niccolo Machiavelli (1469-1527) 106
4.3.2. Rotterdami Erasmus (1466-1536) 108
4.3.3. Thomas Morus (1478-1535) 109
4.4. A reformáció 113
4.4.1. Luther Márton (1483-1546) 113
4.4.2. Kálvin János (1509-1564) 115
5. A 16-18. SZÁZADI ANGOL, FRANCIA, NÉMET POLGÁRSÁG
FILOZÓFIÁJA 116
5.1. A korai felvilágosodás empirizmusa és racionalizmusa 116
5.1.1. Francis Bacon (1561-1626) empirizmusa 116
5.1.1.1. Bacon új filozófia rendszere: az Instauratio Magna, a Nagy Megújítás 118
5.1.1.2. A Nóvum Orgánum 118
5.1.1.3. A ködképek (idolumok) bírálata 121
5.1.2. René Descartes (1596-1650) racionalizmusa 123
5.1.2.1. Módszere és Metafizikája 124
5.1.2.2. Az ontológiai istenérv 127
5.2. A társadalomfilozófia újkori irányzatai - A társadalmiszerződés-elméletek 128
5.2.1. Az angol társadalomfilozófia 129
5.2.1.1. Thomas Hobbes (1588-1679) 129
5.2.1.2. John Locke (1632-1704) - Természeti állapot és természeti törvény 133
5.2.2. A francia társadalomfilozófia 138
5.2.2.1. Jean Jacques Rousseau (1712-1778) 140
5.3. A klasszikus német filozófia 144
5.3.1. Immanuel Kant (1724-1804) 146
5.3.1.1. A kritika előtti korszak 147
5.3.1.2. A tiszta ész kritikája 149
5.3.1.3. A gyakorlati ész kritikája 152
5.3.1.4. Az ítélőerő kritikája 154
5.3.1.5. Kant társadalom- és történetfilozófiája 155
5.3.2. G.V. Friedrich Hegel (1770-1831) 158
5.3.2.1. A hegeli filozófia korszakai 158
5.3.2.2. A hegeli objektív idealizmus rendszere 160
5.3.2.3. Hegel történetfilozófiája 162
6. A MATERIALISTA EMBER-, TÖRTÉNELEM- ÉS TÁRSADALOMFELFOGÁS 166
6.1. Ludwig Feuerbach (1804-1872) 166
6.1.1. Feuerbach Hegel-kritikája 16
6.1.2. Feuerbach antropológiai materializmusa 167
6.1.3. Feuerbach valláskritikája és etikája 169
6.2. Kari Marx (1818-1883) 171
6.2.1. A marxista filozófia alapjai
6.2.2. A marxista filozófia létrejötte 173
6.2.2.1. A német ideológia
6.3. Friedrich Engels (1820-1895) 177
6.3.1. A materializmus fő elveinek rendszeres kifejtése 177
6.3.2. Kísérlet a materialista természetfilozófia kidolgozására 179
6.3.3. A család, a magántulajdon és az állam eredete 180
7. A 19 - 20. SZÁZADI POLGÁRI FILOZÓFIA 185
7.1. Az életfilozófia 187
7.1.1. Arthur Schopenhauer (1788-1860) 187
7.1.1.1. Schoperhauer ismeretelmélete 188
7.1.1.2. Életbölcselete, etikája 189
7.1.2. Friedrich Nietzsche (1844-1900) 190
7.1.2.1. Nietzsche életfilozófiája és etikája 191
7.1.2.2. Az emberfölötti ember 193
7.1.2.3. Nietzsche és a kereszténység 200
7.2. Az egzisztencializmus 201
7.2.1. Sören Kierkegaard (1813-1855) 202
7.2.1.1. Egyedi lét, szorongás, választás 202
7.2.1.2. Az élet stádiumai 204
7.2.2. Martin Heidegger (1889-1976) 211
7.2.2.1. Heidegger emberképe 213
7.2.3. Karl Jaspers (1883-1968) 215
7.2.4. Jean-Paul Sartre (1905-1980) 217
7.2.4.1. A lét és a Semmi 219
7.2.4.2. Az Egyén és a Másik léte 222
7.2.4.3. Sartre szabadság-filozófiája 224
7.2.4.4. A dialektikus ész kritikája 227
7.2.4.5. Egyéni praxis, történelem és társadalom 229
UTÓSZÓ 231
IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK 232
HIVATKOZÁSOK, JEGYZETEK 251
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 257
TARTALOMJEGYZÉK 262

Témakörök

Dr. Boros István

Dr. Boros István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Boros István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem