Előszó
A jelenség, amellyel ez a könyv foglalkozik, nevezetesen a magyarországi kábítószer-helyzet, a létező legellentmondásosabb és legnagyobb viharokat kiváltó téma.
A kábítószer-probléma terén a mai magyar társadalmat megkövesedett mítoszok, makacs tévhitek, politikai erővonalak uralják, holott egyszerűen nem létezhet gyógyulás a velük való leszámolás, a valós tényekkel történő józan szembenézés, és végül az érdemi párbeszéd megteremtése nélkül. Jelenleg ugyanis a magyar társadalom döntő része a drogproblémával szemben is a struccpolitika álláspontjára helyezkedett, vagyis hárításos automatizmussal megpróbál tudomást sem venni az akuttá váló gondokról.
A "Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről, 2002" című kiadványunk ugyanakkor mindazon tényeket és adatokat gyűjti össze, melyek a drogjelenség társadalmi problémájának megítélését segítik elő.
A "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására", amit egyhangúan, ellenszavazat nélkül fogadott el a Parlament, azt vallja, hogy csak adatokat és tényeken alapuló megoldások birtokában, a helyzet megbízható és alapos ismeretében lehet és szabad a probléma kezeléséhez nyúlni.
Pszichológusok, pszichiáterek, addiktológusok, jogászok, kriminológusok, számtalan terület szakértője gondos és komoly munkájának eredménye az a sokféle, rendkívül szerteágazó és összetett adat, statisztika, szám, ami a kiadványunkban szerepel.
De álljunk meg egy pillanatra, és gondoljunk bele! Minden egyes itt szereplő rideg szám, egyszerű adat mögött emberi sorsok, életutak húzódnak meg. Az év minden egyes napján azért kell küzdenünk, hogy ezek a számok adatok egyre jobban csökkenjenek, a kedvezőtlen tendenciák megforduljanak, és hisszük, valljuk azt, hogy emberközpontú, józan megközelítéssel, reális drogpolitikával, hosszú, kemény munkával ez el is érhető.
Bármennyire is szeretnénk, a statisztikákból valószínűleg sohasem tűnik el a kábítószerfüggő kategória, az ellátásokból az egyszerű narkós, az utcákról pedig a kábítószer, mert drogmentes társadalom nem létezik, bármilyen kemény vagy kegyetlen büntetéssel fenyegessék is őket. Azonban az egyének és a társadalom ártalmainak csökkentéséért, azoknak a lehetséges legalacsonyabb szintre szorításáért mindent és közös erővel kell megtennünk.
Olyan közösség vagy társadalom ugyanis igenis létezet, amelyik könyörtelen keménységgel képes fellépni az eufória kupeceivel, a szenvedély vámszedőivel, a kór terjesztőivel szemben, de ugyanakkor képes humánusan és életszerű elvek, gyakoratok mentén bánni drogfüggőivel, a kábítószer áldozataival és szenvedőivel.
Az ehhez az eredményhez vezető út feltétlenül szükségessé teszi a helyzet ismeretét. Ezt nyújtja ez a kötet a szembesülés és az elmélyülés adataival.
Vissza 
