A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Betegségi biztosítás

Szemelvények a társadalombiztosítás történetéből/Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Egészségbiztosítási Szak

Szerző
Lektor

Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 392 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval és ábrával. Megjelent 500 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az orvostudományt, a gyógyítás művészetét az emberi lét egyik alapkövének kell tekintenünk, amely nem öncélú tudomány, kiteljesedése, a társadalom felé való „hasznosodása" éppen a betegségek... Tovább

Előszó

Az orvostudományt, a gyógyítás művészetét az emberi lét egyik alapkövének kell tekintenünk, amely nem öncélú tudomány, kiteljesedése, a társadalom felé való „hasznosodása" éppen a betegségek legyőzésében, azok megelőzésében valósul meg. Legelső orvostörténeti emlékeink is a gyógyító embert független egyénként említik, akik tudatosan készültek erre a feladatra és e tevékenységből élnek. Ez utóbbi nem értékel át a medicináról és az orvosokról alkotott elképzeléseket, hiszen az emberiség legkülönbözőbb foglalkozásait űzők is egyben megélhetési forrásaiknak is tekintették választott hivatásukat. így az ókortól szólhatunk olyan költségekről, amelyek a gyógyítással kapcsolatosat, olyan hivatali rendszerekről, amelyeket az állam tartott fenn a területén élők egészségének gondozására, járványveszélyek leküzdésére, amelynek költségeit nemcsak az állam viselte, hanem részben másokra is áthárított. Ez azonban ilyen tiszta képletet csak az elmúlt három évszázadban alkotott, hiszen az ipari államokban a munkaerő egészségi állapota nem vált közömbössé, éppen az állam érdeke lett a polgárság (bármilyen területen is működött) kiművelése, egészségének védelme és megélhetési lehetőségének biztosítása. Az európai közegészségügyi törvények megszületése után a lakosság egészségügyi ellátása nemcsak állami feladat lett, hanem a biztosítási rendszerek elvének orvosellátás vonatkozásában történt érvényesítése szerint részesedést kívánt a munkaadótól és a munkavállalótól is, olyan intézményi rendszereket hoztak létre, amelyben az előzők érvényesültek. A hazai egészségügyi-betegellátási biztosítási rendszerek gyökereit a hasonló európai rendszerekben kell keresnünk, bár a magyar fejlődésnek megvoltak a saját gyökerei, sajátosságai, amelyek áttekintése éppen a rendszerváltozás után lényeges. Csak ennek tükrében érthetjük meg napjaink változásait, az útkeresés nehézségeit, sőt a mindennapos gondok gyakran múltbéli példákkal is rendelkeznek.
Nem haszontalan a századelő és az elmúlt negyven év biztosítási formáinak, egészségbiztosító rendszereinek alapos áttekintése, hiszen csak ennek tükrében láthatjuk meg nemcsak a két biztosítási forma eltéréseit, esetleges tévedéseit, torzulásait, hanem felfedezhetjük a múlt ismeretanyagában azon újnak vélt formákat, amelyek talán nem is olyan „újak", csak elfeledtük, hosszú idő után ismételten kell alkalmaznunk megváltozott körülmények és feltételek mellett. Ugyancsak világosan kell látnunk, hogy az egészségügyi biztosítási rendszer nem az ellátás piacosítása, hanem olyan természetes folyamat, amelyben államnak, ellátottnak és ellátónak kölcsönösen felelősséget kell vállalni, olyan intézményi rendszert kell kialakítani, amely valóban mindháromnak megfelelő feltételeket és esélyt biztosít a prevencióra, a gyógyításra és a kutatásra.
Kapronczay Károly
főigazgató Vissza

Tartalom

Előszó 9
Bevezető 10
Időrendi táblázatok 12
I. A betegségi biztosítás történetének nemzetközi 14
áttekintése
Önsegélyező pénztárak az ókorban 15
Egyiptom 15
Mezopotámia 16
Ókori Görögország 20
Ókori Róma 21
Öngondoskodásra utaló egyletek a középkori Európában
Az újkori biztosítás fejlődéstörténete 24
Szállítmánybiztosítások 24
Ipari forradalom és annak következményei 24
Az állam által működtetett szociális ellátórendszerek kialakulása 27
Társadalombiztosítási gyakorlat helyzete az egyes európai államokban és Japánban 29
Németország - Franciaország - Olaszország - Szovjetúnió - 29
Svájc - Belgium - Hollandia - Anglia - Norvégia - Dánia - Svédország - Japán
A biztosítási rendszer főbb elemei 45
A biztosítottak körének meghatározása 46
A betegségi biztosítás fedezeti rendszerének felépítése 47
Orvosok a betegségi biztosításban 48
Kötött orvosi ellátású rendszer-modell 48
Szabad orvos választási rendszer-modell 51
Vegyes modellek 57
A betegségi biztosítás ügyviteli rendszer modellje 57
A munkásbiztosítás jellemzői a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal működésében 59
A betegségi biztosítás történetének összefoglaló értékelése 73
Ellenőrző kérdések 74
II. Betegségi biztosítás történetének áttekintése hazánkban 75
Kötelező társadalombiztosítás előzményei hazánkban
A bányamunkások önsegélye 76
Bányatársládák 76
Osztrák bányajog életbeléptetése hazánkban 78
Biztosítási orvostan megjelenése hazánkban 79
Ipari munkások biztosításának előzményei 80
Az 1884. évi XVII. tc. - „Az ipartörvény" 81
Segélyegyletek 81
Budapesti Kereskedelmi Nyugdíj és Betegápoló Egyesület 81
Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesülése 82
Általános Munkás-betegsegélyező és Rokkant Pénztár 82
Segélyezés 84
Kórházi ellátás 84
Pénztári orvosi ellátás 85
Gyógyszerellátás 86
Gondozás 86
Társadalombiztosítási bíráskodás 86
Ipartestületi, gyári és egyéb segélypénztárak, egyletek 88
Betegség esetére szóló kötelező biztosítás hazánkban 89
Az 1891. évi XIV. tc. - „Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről" 89
Általános Munkásbetegsegélyező Pénztár 90
Kerületi betegsegélyező pénztárak 91
Vállalatoknál és gyáraknál alkalmazottak betegsegélyező pénztárai 91
Építési vállalatoknál alkalmazottak betegsegélyező pénztárai 91
Ipartestületi betegsegélyező pénztárak 91
Bányatársládák 91
Magánegyesülés útján létesített betegsegélyező pénztárak 91
Budapesti Kerületi Betegsegélyező Pénztár 92
Orvosi ellátás helyzete az orvosok megítélése alapján 97
A két pénztár egyesülése 107
Budapesti Kerületi Általános Munkás Betegsegítő Pénztár 104
Az 1907. évi XIX. tc. - „Az ipari és kereskedelmi 106
alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról
Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár (O. P.) 107
Ferenc József Kereskedelmi Kórház Betegsegélyező Pénztár 107
Bányatársládák
Dohánygyári betegsegélyző pénztára
Az Országos Pénztár működési gondjai 112
Az 1919. évi XXI. K.T.E. sz. rendelet a Tanácsköztársaság idején
Az 1919. évi 3679. sz. N.M. rendelettel a régi jogrend visszaállítása
Az orvosi szolgálat működtetése az 1907. XIX. tc. után 124
A kórházi ellátás biztosítása az 1907. XIX. tc. után 129
Preventív-gondozói munka, szanatóriumi ellátás az 1907. XIX. tc. szerint 130
Munkásbiztosítási bíráskodás új vonásai az 1907. XIV. tc. rendelkezései alapján 131
Az 1927. évi XXI. tc. - „Az eddigi jogszabályok egységes keretbefoglalása" 132
Országos Munkásbiztosító Intézet 133
Az 1928. évi XL. tc. jj „Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére kötelező biztosítás" 138
Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) 139
Szervezeti felépítés 140
Pénzügyi nehézségek 140
Az OTI orvosi szolgálata 145
Gyógyszerészeti ellátás 149
Kórházi ellátás 149
Népbetegségek elleni küzdelem (gondozás, prevenció) 155
Társadalombiztosítási bíráskodás 165
Jogos volt-e az elégedetlenség az OTI-val szemben 167
Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) 178
Történeti áttekintés 178
Orvosi szolgálat 184
Gyógyintézeti ellátás 184
Gyógyszerészeti ellátás 187
Gyógyfürdő és gyógyászati segédeszköz ellátás 187
Táppénz 188
Egészségvédelmi tevékenység 189
Segélyezés 189
Társadalombiztosítási bíráskodás 190
M. kir. Államvasutak Betegségi Biztosító Intézete 190
Közforgalmi magánvasutak betegségi biztosító intézetei 192
M. kir. Posta Betegségi Biztosító Intézete 193
M. kir. Postatakarékpénztári Betegségi Biztosító Intézet 196
Dohányjövedék Országos Betegségi Biztosító Intézete 197
Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet 199
Bányatársládák 200
Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja 203
Országos Tisztviselői Betegsegélyező Alap 205
Rendőrlegénység és csendőrlegénység betegsegélyezése 208
Mezőgazdasági társadalombiztosítás 209
Az 1900. évi XVI. tc. - A gazdasági cselédek kötelező baleseti biztosításáról 210
Országos Gazdasági Munkás és Cselédpénztár 210
Országos Gazdasági Munkáspénztár (1913-tól) 210
Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet (1937-től) 213
A két világháború közötti időszakban működő betegségi-baleseti biztosítás összefoglaló értékelése 222
III. A Magyar betegségi biztosítás változásai a II. világháború után 1992-ig, a biztosítási alapok létrejöttéig 225
Törvényes rendelkezések és szervezeti változások alakulása 226
Az 1950. évi 36. sz. E.T. törvényerejű rendelete - A társadalombiztosítás szakszervezeti irányításáról 229
Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) 229
A szakszervezeti társadalombiztosításra jogosultak körének alakulása 231
A szakszervezeti betegségi biztosítás szolgáltatásai 232
1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról 233
1984. évi E.T. 3. sz. rendelete - A társadalombiztosítás állami irányításáról 241
Országos Társadalombiztosítási Tanács 241
1988. évi XXI. törvény - A társadalombiztosítási Alap-ról 242
A magyar egészségügyi rendszer átalakítási programjában a társadalombiztosítás reformja 243
1991. évi LXXXIV. törvény - Az elkülönített biztosítási alapokról 245
Országos Egészségbiztosítási Pénztár 245
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 245
Ellenőrző kérdések 246
Mellékletek 247
1. XIV. Törvény-czikk 248
2. Propper Sándor: „A munkásbiztosítás reformjához." 265
3. Dr. Bernolák Nándor: „Közegészségügy és munkásbiztosítás." 268
4. A m. kir. Népjóléti és munkaügyi minister 25.574/1921. VE. N.M.M. rendelete a felekkel való bánásmód tárgyában 277
5. A m. kir. Népjóléti és munkaügyi minister 24.078/1922. N.M.M. számú rendelete 278
6. A m. kir. Népjóléti és munkaügyi minister 41.784/1922. N.M.M. számú rendelete 279
7. A m. kir. Népjóléti és munkaügyi minister 44.621/1922. N.M.M. számú rendelete 287
8. Melléklet a 21.203/1922. N.M.M. számhoz - Orvosi egyezmény 288
9. Az „Országos Munkásbiztosító Pénztár" jelentése az 1926. évről 291
10. A m. kir. államvasutak betegségi biztosító intézetének alapszabálya 293
11. A Duna-Száva-Adria-Vasúttársaság (azelőtt Déli Vaspályatársaság) betegségi biztosító intézetének alapszabálya 306
12. A m. kir. postatakarékpénztár betegségi biztosító intézetének alapszabálya 316
13. A m. kir. földművelésügyi minister 38.900/1928. VI.1. F.M. számú rendelete 349
14. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 36. számú törvényességi rendelete 355
15. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 238/1950. (IX:23) M.T. számú rendelete 357
16. A szakszervezeti társadalombiztosítás ügyviteli előírásai 359
Irodalomjegyzék 384

Dr. Buda József

Dr. Buda József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Buda József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv