A mezőföld természeti földrajza

Szerző

Lektor

Dr. Ballenegger Róbert

Dr. Dudich Endre

Dr. Kárpáti Zoltán

'Dr. Ádám László: A mezőföld természeti földrajza ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1959
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	514 oldal
Sorozatcím:	Földrajzi monográfiák
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal illusztrálva. Kivehető (2 db) és kihajtható mellékletekkel. Megjelent 800 példányban. Német és orosz nyelvű összefoglalókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar geográfusok és a magyar geográfia közel egy évtizede ígéretet tettek, hogy a hazai földről, egyes tájairól és gazdasági körzeteiről korszerű szemlélettel megírt természeti és gazdaságföldrajzi monográfiákat készítenek. Olyan földrajzi munkákat, amelyeket a kutató geográfus szakember és a földrajzot oktató tanár is, de gazdasági életünk tervező szakemberei is haszonnal és tanulsággal forgathatnak. Az adott ígéret immár valósággá válik. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának gondozásában a Földrajzi Monográfiák újabb testes kötete lát napvilágot: A Mezőföld természeti földrajza. Két magyar hegységi táj, a Mátra és a Börzsöny után egy dombsági, síksági táj földrajzi képének a megfestése, az ország szívében helyet foglaló Mezőföldé. A Mezőföld neve, akárcsak odaát Erdélyben a Mezőségé, népi eredetű. A magyar nép fejlett tájszemléletének terméke. A népi elnevezés jól mutatja, hogy ennek a kereken 4500 km2 területű, a Duna völgye, a Balaton, a Dunántúli-Középhegység, Somogy és a tolnai Hegyhát erdőkben viszonylag gazdag tájai közé befogott, háromszög alakú földdarabnak más a földrajzi jellege, mint szomszédságának. A népi elnevezés erdőszegénységet, fátlanságot jelez. A természeti földrajz nyelvére lefordítva a népi név a területnek szomszédságától minden természeti földrajzi sajátosságában különböző voltát jelenti. Mezőföld, tehát eredetileg kevés erdejű pusztamező; síkság, kevés és víz szűkében levő patakokkal, viszonylag kevés csapadékkal, néha bizony aszályos nyári időjárással, de vastag és termékeny, humuszos talajtakaróval. Síkság és majdnem síkság - de nem tönkfelszín ! - környezetéhez viszonyítva gyenge reliefenergiával, felszínének arculatában a szomszédos Alföldére emlékeztető vonásokkal. Valóban id. Lóczy Lajos a Mezőföldben az Alföld egyik részletét, a nagy síkság északnyugati darabját látta. Cholnoky azonban - davisi indítások nyomán élesen elkülönítve egymástól a lehordással és a feltöltéssel keletkezett alacsony sík felszíneket - a Mezőföld lapos hullámokat vető denudációs tábláját sekély völgyeléseivel a dunántúli eróziós dombság tartozékának tekintette. E két, eléggé általánosságban mozgó véleménynél többet erről a területről lényegében a legutóbbi időkig nem is tudtunk. Ha tényként is állapítjuk meg, hogy kevés kivételtől eltekintve jó tájrajzokat eddig alig termelt a magyar geográfia, mégis különös és alig indokolható, hogy ez a főváros közeli táj a múltban alig-alig keltette fel a kutató magyar geográfusok figyelmét. Ha az olvasó ezt alig hihetőnek, talán egyenesen túlzásnak vélné, csak olvassa végig a könyvben a forrásmunkák jegyzékét. A mondottak igazolását ott hiánytalanul megtalálja. Vissza

Tartalom

Előszó (Dr. Bulla Béla) 5
Bevezetés (Marosi Sándor) 7
A Mezőföld földrajzi helyzete (Marosi Sándor) 9
I. fejezet
A Mezőföld geomorfológiája
A geológiai és geomorfológiai kutatások történeti áttekintése (Marosi Sándor) 13
A Mezőföld geomorfológiai fejlődéstörténete (Dr. Ádám László) 18
A Mezőföld felszínének formakincse 28
I. A Mezőföld szerkezeti és morfológiai tájai 28
A dombvidék nagyobb tájainak kialakulása (Dr. Ádám László) 28
A) Észak-Mezőföld (Dr. Ádám László) 28
A felszín kialakulása 29
1. A Szent László-dombvidék 30
2. Az Etyeki- dombvidék 34
3. A Pusztazámor-sóskúti pannon rögvidék 40
4. Az Érd-battai- és Ercsi-táblarög 42
5. A Pázmánd-verebi-dombvidék 46
6. A dombvidék északi peremterülete (Vértesalja) 54
7. A Zámolyi-tábla 56
B) A Mezőföld Duna-Sál víz közti területe (Dr. Ádám László) 58
1. A Paks-seregélyesi-táblarög 60
a) A Seregélyesi-rög 61
b) A Sárbogárdi-rög 64
c) A Dunakömlőd-paksi-rög 70
d) A Dunaföldvári-rög 77
2. A Pentelei-táblarög 80
C) Dél-Mezőföld (Marcsi Sándor) 97
Elhatárolás, általános jellemzés 97
1. A délmezőföldi Központi-hát 98
a) A Vajtai futóhomokos hát 98
b) A Györkönyi-löszhát 101
c) A Dunaszentgyörgyi-gerinc 108
2. A Németkér-Csámpa-puszta környéki futóhomokfelszín 111
D) Nyugat-Mezőföld (Dr. Szilárd Jenő) 115
1. A Fűzfő-küngösi-táblarög 117
2. A Polgárdi-táblarög 123
3. A Lajoskomárom-kislángi-tábla 131
4. Az Enyingi-hát 137
5. A Bogárd-igari-löszfennsík 140
6. A Bozót-völgy-Sárvíz-völgy közötti löszöshát 147
7. A Kálózi-löszöshát 152
II. A Mezőföld jellegzetesebb morfológiai nagyformái (Relieftípusok) 154
A) A völgyek „ 154
A völgy típusok általános jellemzése (Dr. Ádám László) 154
1. Eróziós-teraszos völgyek 155
a) A Benta-(Bara-)patak völgye (Dr. Ádám László) 155
b) A Sajgó-(Kígyós) patak völgye (Dr. Ádám László) 157
c) A Szent László-víz völgye (Dr. Ádám László) 159
A Szent László-víz teraszai 161
d) A Váli-víz völgye (Dr. Ádám László) 165
A Váli-víz teraszai I 167
e) A Vértesacsai-völgy (Dr. Ádám László) 171
f) A Sárvíz völgye (Marosi Sándor - Dr. Szilárd Jenő) 173
A Sárvíz-völgy teraszai 179
g) A Császárvíz völgye-Seregélyesig völgy (Dr. Ádám László) . . 188
A Császár víz teraszai 190
A Seregélyesi-völgy fejlődéstörténete és teraszai, 195
h) A Lovasberényi-(Rovákja-)patak völgye (Dr. Ádám László) ... 200
i) A Kistápéi-völgy (Marosi Sándor) 201
j) A Sió völgye (Dr. Szilárd Jenő) 202
k) A Kabóka-völgy (Dr. Szilárd Jenő) 206
l) A Bozót-patak völgye (Dr. Szilárd Jenő) 206
2. A komplex eredetű völgyek (Marosi Sándor) 207
a) A Gyűrűsi-völgyrendszer 210
b) A Vörösmalom-völgy rendszer 214
c) A Gabonás-völgy 216
d) A Hideg-völgy 216
B) A medencék és süllyedékterületek 217
Általános jellemzés (Dr. Ádám László) 217
a) A Velencei-tómedence (Dr. Ádám László) 218
b) A Zámolyi-medence (Dr. Ádám László) 225
c) A Fejér megyei Sárrét (Dr. Ádám László) 227
d) A Berhidai-medence (Dr. Szilárd Jenő) 234
e) A Bicskei-medence (Dr. Ádám László) 235
f) A Tikacs (Dr. Szilárd Jenő) 236
g) A Siófok-balatonszabadi-süllyedék (Dr. Szilárd Jenő) 237
h) A Dégi-süllyedék (Dr. Szilárd Jenő) 240
III. Kőzetmorfológia 241
A) A mezőföldi löszös területek morfológiája (Dr. Ádám László) 241
1. A lösz felhalmozódása és elterjedése a Mezőföldön 241
2. A mezőföldi fiatalabb és idősebb löszök pleisztocén kronológiája .. 253
3. A mezőföldi löszös területek lepusztulásformái 269
B) A mezőföldi futóhomok területek morfológiája (Marosi Sándor) 279
1. A futóhomok származása, kialakulásának körülményei és elterjedése 279
2. A homok anyaga és belső szerkezete 281
3. A Mezőföld homokformái
II. fejezet
A Mezőföld éghajlata (Dr. Hajósy Ferenc)
1. Az éghajlati megfigyelések története 295
2. A főbb éghajlati elemek 296
a) A légnyomás 296
b) A hőmérséklet a 296
c) A napfény tartam 304
d) A felhőzet 305
e) A szélviszonyok 30g
f) A levegő nedvessége
g) A csapadék 309
3. Éghajlati osztályozás
Irodalom 315
III. fejezet
A Mezőföld vízrajza (Marosi Sándor - Dr. Szilárd Jenő)
A vízhálózat kialakulásának feltételei és körülményei 319
I. Felszín alatti vizek 320
II. Felszíni vízfolyások 330
1. A Sió-Kapós és Sárvíz (Nádor-csatorna) vízrendszere 338
2. Közvetlenül a Dunába torkolló vízfolyások 341
3. A mezőföldi vízfolyások vízháztartása és vízjárása 342
a) A Sió-Sárvíz vízrendszerének vízjárása és vízszintingadozásai 347
b) Kisebb vízfolyások vízjárása és ingadozása 351
III. Állóvizek 353
A Velencei-tó 353
IV. Vízi munkálatok a Mezőföldön (szabályozások) 357
Irodalom 361
IV. fejezet
A Mezőföld növény földrajza (Dr. Boros Ádám)
Általános kérdések 365
1. A növényvilág kutatásának története 365
2. A Mezőföld növény földrajzi helyzete 367
a) A szikesek és sziksós tavak növényzete 367
b) A Velencei-tó 370
c) A Sárvíz egykori ártere 372
d) A Sárrét rétsége 372
e) A homokpuszták növényvilága 373
f) A homoki erdők 376
g) A homokterület zsombékosai és sásos rétjei 377
h) A löszből és a pannon agyagból álló dombok növénytakarója .. 378
i) A Zámolyi-medence rétje 382
j) A Móri-árok 382
Irodalom 383
V. fejezet
A Mezőföld állatföldrajzi vonatkozásai, állatvilágának érdekesebb tagjai (Dr. Loksa lmre)
A terület kutatottsága, állatföldrajzi helyzete 387
1. A mezőgazdasági kultúrhatás alatt álló terület 388
2. A vizek és a vizek környékének állatvilága 390
Irodalom 393
3. A Mezőföld természeti földrajza 513
VI. fejezet
A mezőföldi talajtakaró földrajza (Dr. Korpás Emil)
Általános kérdések 397
I. A talajtakaró földrajzi áttekintése 398
II. A Mezőföld talajtájai 403
1. A Mezőföld Északi-talajtája 405
2. A Mezőföld Sárréti- vagy Középső-talajtája 411
3. A Mezőföld Nyugati-talajtája 415
4. A Mezőföld Dunai- vagy Déli-talajtája 419
III. A mezőföldi talajok kora. Talajtípusok 422
IV. A Mezőföld talajainak hatása a birtokviszonyokra, a településekre és az úthálózat alakulására 425
V. Talajerózió a Mezőföldön. A melioráció legfontosabb kérdései 427
Irodalom 428
Zusammenfassung 435
Névmutató 487
Tárgymutató 489
Ábrák jegyzéke 507
Képek jegyzéke 509

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem