| ELŐSZÓ | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A szilárdságtan fogalma, feladata és tárgyalásmódja | 7 |
| A feszültség fogalma | 10 |
| A feszültség összetevői | 13 |
| ELEMI SZILÁRDSÁGTAN | 17 |
| Húzás és nyomás | 17 |
| A húzott vagy nyomott rúd keresztmetszeteiben keletkező feszültségek | 17 |
| A húzott vagy nyomott rúd alakváltozása | 19 |
| Összefüggés a feszültség és az alakváltozás között | 21 |
| A húzó-nyomó diagramok idealizálása | 26 |
| A szerkezetek biztonsága | 30 |
| Gyakorlati alkalmazások | 37 |
| Az önsúly figyelembevétele | 43 |
| Változó keresztmetszetű rudak húzása és nyomása | 45 |
| Statikailag határozatlan feladatok a húzás és nyomás köréből | 49 |
| Nyírás | 55 |
| A nyírás fogalma. A keresztmetszetekben keletkező feszültségek és az alakváltozás | 55 |
| Gyakorlati alkalmazások | 59 |
| Szegecsszámítás | 62 |
| Síkidomok tehetetlenségi nyomatékai | 71 |
| A tehetetlenségi nyomaték fogalma. Alaptételek | 71 |
| Tehetetlenségi nyomatékok meghatározása számítással | 75 |
| Tehetetlenségi nyomatékok meghatározása szerkesztéssel | 83 |
| Egyszerű egyenes hajlítás | 95 |
| Az egyszerű egyenes hajlításra igénybe vett rúd keresztmetszeteiben keletkező feszültségek és az alakváltozás meghatározása | 95 |
| A feszültség képletének részletesebb vizsgálata | 103 |
| A feszültségmeghatározás gyakorlati alkalmazásai | 108 |
| Az alakváltozás részletesebb vizsgálata | 117 |
| Az egyszerűbb egyenes hajlításra igénybe vett rúd képlékeny teherbírása | 117 |
| Síkbeli tömör tartók igénybevételei és az igénybevételi ábrák | 123 |
| Igénybevételek | 123 |
| Az igénybevételek meghatározása | 129 |
| Két keresztmetszet igénybevételei közötti összefüggés | 133 |
| Igénybevételek meghatározása egymásra halmozással | 137 |
| Egyenes tengelyű tartók igénybevételi ábráiról általában | 139 |
| A derékerők ábrája egyenes tengelyű tartók esetében | 141 |
| A nyíróerők ábrája egyenes tengelyű tartók esetében | 141 |
| A nyomatékok ábrájának megszerkesztése egyenes tengelyű gerendatartón | 147 |
| A nyomatékok ábrájának meghatározása számítással egyenes tengelyű gerendatartón | 153 |
| Egyenes tengelyű tartórész igénybevételi ábrái | 160 |
| Ferde erőkkel is terhelt egyenes tengelyű tartók nyomatékábrája | 163 |
| Tört tengelyvonalú tartók tengelyre rajzolt igénybevételi ábrái | 164 |
| Görbe tengelyű tartók tengelyre rajzolt igénybevételi ábrái | 167 |
| Törtö és görbe tengelyvonalú tartók igénybevételi ábráinak megrajzolása egyenes abszcisszatengellyes | 172 |
| Eredőábrák és eredőösszetevő-ábrák | 173 |
| Gerber-féle tartókk nyomaték- és eredőábrái | 180 |
| Összefüggés a külső erők, a nyíróerők és a hajlítónyomatékok között merőleges erőkkel terhelt egyenes tengelyű gerendatartóknál | 184 |
| A külső erők, a nyíróerők és a hajlítónyomatékok közötti összefüggések általánosítása | 190 |
| Geometriai és mechanikai szimmetriasíkkal bíró síkbeli tömör tartók keresztmetszeteiben keletkező feszültségek | 193 |
| Egyszerű egyenes hajlításra és nyírásra egyidejűleg igénybe vett egyenes tengelyű, prizmatikus rudak | 193 |
| Egyszerű egyenes hajlításra és nyírásra egyidejűleg igénybe vett egyenes tengelyű, változó keresztmetszetű rudak | 216 |
| A geometriai és mechanikai szimmetriasíkban tetszőleges dinámrendszerrel terhelt általános síkbeli tömör tartók | 221 |
| Kis elmozdulások | 223 |
| Elmozdulások és általános elmozdulásrendszerek | 223 |
| Síkbeli elmozdulások | 243 |
| Láncolatok elmozdulásai | 257 |
| Hajlékony rudak elmozdulásai | 270 |
| Tartók alakváltozásai | 285 |
| Síkbeli tömör tartó tengelyre mentén keletkező folytonosan megoszló relatív elmozdulásrendszer meghatározása az igénybevételekből | 285 |
| Igénybevételi ábrák felhasználása egyenes rúdszakasz relatív elmozdulásainak összetételére | 293 |
| Tartók alakváltozásának általános meghatározásmódja | 295 |
| Néhány szó a nyíróerők által okozott alakváltozásról | 301 |
| Példák tartók alakváltozásainak meghatározására | 303 |
| A rugalmas vonal mint kötélgörbe | 312 |
| Alkalmazás az egyenes tengelyű kéttámaszú gerendatartóra | 314 |
| Alkalmazás az egyenes tengelyű befogott tartóra | 318 |
| Egyenes tengelyű tartók rugalmas vonalának differenciálegyenlete | 320 |
| A rugalmas vonal differenciálegyeneleteinek megoldása | 324 |
| Az alakváltozási elemek egymásra halmozhatósága | 329 |
| Statikailag határozatlan hajlított tartók | 333 |
| A támasztóerők meghatározásának általános módszere | 333 |
| A törzstartó módszere | 337 |
| Folytatólagos többtámaszú tartók | 343 |
| Statikailag határozatlan befogott tartók visszavezetése többtámaszú folytatólagos tartókra | 354 |
| A Clapeyron-féle egyenletek felhasználása statikailag határozott tartók esetében | 357 |
| Síkidomok másodrendű nyomatékai és a belső mag | 359 |
| Síkidomok centrifugális nyomatékának fogalma, és az erre vonatkozó alaptételek | 359 |
| Centrifugális nyomatékok meghatározása számítással | 361 |
| Centrifugális nyomatékok meghatározása szerkesztéssel | 364 |
| Közös metszéspontú egyenesekre vonatkozó másodrendű nyomatékok közötti összefüggések | 367 |
| Közös metszéspontú egyenesekre vonatkozó másodrendű nyomatékok szélső értékei | 369 |
| A tehetetlenségi ellipszis | 374 |
| A tehetetlenségi kör | 382 |
| Antipólus és antipoláris | 385 |
| A belső mag | 392 |
| Ferde hajlítás | 403 |
| A ferde hajlítás fogalma és a keresztmetszetekben keletkező feszültségek meghatározása | 403 |
| A keresztmetszetekben keletkező normális feszültségek meghatározása ferde hajlítás és nyírás együttműködése esetén | 408 |
| A keresztmetszetben keletkező normális feszültségek meghatározása két egyenes hajlítás egymásra halmozásával | 413 |
| A keresztmetszetben keletkező legnagyobb normális feszültségek meghatározása a belső mag segítségével | 418 |
| A ferdén hajlított rúd alakváltozása | 421 |
| Excentrikus húzás és nyomás | 425 |
| Az excentrikus húzás és nyomás fogalma, és a keresztmetszetekben keletkező feszültségek meghatározása | 425 |
| A keresztmetszetben keletkező normális feszültségek meghatározása központos húzás vagy nyomás és általában két egyenes hajlítás egymásra halmozásával | 434 |
| A keresztmetszetben keletkező szélső feszültségek meghatározása a belső mag segítségével | 438 |
| A keresztmetszetben keletkező feszültségek meghatározása csak nyomásnak ellenálló anyagú rúd excentrikus nyomása esetén | 441 |
| Csavarás | 451 |
| A keresztmetszetekben keletkező feszültségek és az alakváltozás meghatározása kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavarásánál | 451 |
| A kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavarásával kapcsolatos eredmények gyakorlati alkalmazása | 455 |
| Kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavarásának általánosítása | 458 |
| Vékony falú cső alakú rudak csavarása | 461 |
| Derékszögű négyszög keresztmetszetű rudak csavarása | 465 |
| Idomacélok csavarása | 469 |
| Ellipszis keresztmetszetű rudak csavarása | 471 |
| Az összetett igénybevételek néhány esete | 173 |
| Az egyenes tengelyű, prizmatikus rúd két szimmetriatengellyes bíró keresztmetszeteiben keletkező feszültségek meghatározása | 473 |
| A nyírási középpont | 481 |
| A kihajlás | 487 |
| A kihajlás mibenléte | 487 |
| Az Euler-féle kritikus erő | 189 |
| Az Euler-féle kritikus feszültség | 494 |
| Tetmajer kísérleti vizsgálatai | 495 |
| Nyomott rudak ellenőrzése a biztonsági tényező módszerével | 497 |
| Nyomott rudak tervezése vagy méretezése a biztonsági tényező módszerével | 499 |
| A szabályzatoknak megfelelő gyakorlati számítások alapelve | 503 |
| Néhány szó a stabilitási kérdésekről általában | 508 |
| ÁLTALÁNOS SZILÁRDSÁGTAN, RUGALMASSÁGTAN | 509 |
| A rugalmasságtan tárgyaláshoz szükséges előzetes ismeretek | 509 |
| A rugalmasságtan célkitűzései és alapvető feltételezései | 509 |
| A feszültségi állapot | 511 |
| A reciprocitási tétel | 511 |
| A feszültségi állapot és jellemzése | 515 |
| A feszültségi főirányok és a főfeszültségek | 520 |
| A feszültségei állapot jellemzése a főfeszültségekkel | 526 |
| A feszültségi ellipszoid | 529 |
| A feszültségi fősíkok törvényszerűségei | 532 |
| A feszültségi fősíkok törvényszerűségeinek Mohr-féle ábrázolása | 538 |
| A feszültségi állapot Mohr-féle ábrázolása | 545 |
| A síkbeli feszültségi állapot | 547 |
| A lineáris feszültségi állapot | 551 |
| Feszültségi állapot a nyírásra és hajlításra egyidejűleg igénybe vett rúd valamely pontjában | 553 |
| Feszültségi állapotok egymásra halmozása és felbontása | 555 |
| A feszültségi összetevő függvények | 559 |
| A feszültségi állapot mint a hely függvénye | 559 |
| A rugalmasságtan statikai egyenletei | 562 |
| A főfeszültségi trajektóriák | 569 |
| A tiszta alakváltozás és az alakváltozási állapot | 573 |
| A pont kis környezetének alakváltozása | 573 |
| A deformációvektor. Az alakváltozási állapot és jellemzése | 575 |
| Összefüggés adott normálisok deformcióvektorai és deformációelemei között | 581 |
| A nyúlási főirányok és a főnyúlások | 584 |
| Az alakváltozási állapot jellemzése a főnyúlásokkal | 586 |
| Az alakváltozási ellipszoid | 588 |
| Az alakváltozási fősíkok törvényszerűségei | 589 |
| A Mohr-féle alakváltozási kör | 591 |
| A fajlagos térfogatváltozás | 594 |
| A síkbeli és a lineáris alakváltozási állapot | 595 |
| Alakváltozási állapotok egymásra halmozásra és felbontása | 597 |
| A deformációfüggvének és az eltolódásfüggvények | 601 |
| A szilárd test alakváltozásaira jellemző függvények. Kerületi feltételek | 601 |
| A rugalmasságtan geometriai egyenletei | 602 |
| Az összeférhetőségi egyenletek | 606 |
| Összefüggés a feszültségi és az alakváltozási állapot között | 609 |
| A rugalmasságtan geometriai egyenletei | 609 |
| Az anyag fizikai állandói között fennálló összefüggés | 616 |
| Az általános Hooke-féle törvény megfordítása | 617 |
| Egymásnak megfelelő különleges feszültségi és alakváltozási állapotok | 619 |
| Egymásnak megfelelő feszültségi és alakváltozási állapotok összetevői | 620 |
| A szilárdságtan munkatételei | 623 |
| Az erő munkája | 623 |
| Az erőpár munkája | 624 |
| Merev testre ható dinámrendszerek munkaösszege | 626 |
| Szilárd testre vagy szerkezetre ható külső dinámrendszer idegen munkája | 628 |
| Szilárd testre vagy szerkezetre ható külső dinámrendszer sajt munkája | 630 |
| Az idegen alakváltozási munka | 631 |
| A saját alakváltozási munka | 638 |
| Fajlagos alakváltozási munka számítása a feszültségi és az alakváltozási állapotok összetevői alapján | 642 |
| Az idegen alakváltozási munka számítása síkbeli tömör tartó esetén | 644 |
| Példák az idegen alakváltozási munka meghatározására | 650 |
| A saját alakváltozási munka számítása síkbeli tömör tartó esetén | 654 |
| Példák a saját alakváltozási munka meghatározására | 656 |
| Az idegen és a saját alakváltozási munka meghatározása a külső dinámrendszer munkájából. A szilárdságtan két munkatétele | 658 |
| Betti tétele | 660 |
| A szilárdságtan munkatételeinek felhasználása eltolódások számítására | 668 |
| A szilárdságtan munkatételeinek felhasználása elfordulások számítására | 669 |
| Felcserélhetőségi tételek | 673 |
| Törési elméletek | 679 |
| A törési elméletekről általában | 679 |
| A legnagyobb húzófeszültség elmélete | 681 |
| A korlátozott normális feszültség elmélete | 683 |
| Guest elmélete | 685 |
| A Coulomb-féle elmélet | 687 |
| Mohr elmélete | 699 |
| Saint Venant elmélete | 702 |
| Beltrami elmélete | 709 |
| A Huber-Mises-Hencky-féle elmélet | 713 |
| Irodalom | 719 |
| Név- és tárgymutató | 721 |
