| Előszó | 15 |
| Az orvosi pszichológia és határterületei | 21 |
| Megközelítések, szemléletmódok | 21 |
| "Már a régi görögök..." Elképzelések az orvos-beteg kapcsolatról a modern tudomány megjelenése előtt | 23 |
| A biomedicina hagyományos modellje | 26 |
| Szemléleti dualizmus | 27 |
| A biológiai gyógymódok túlértékelése | 27 |
| Redukcionizmus a konzultációs gyakorlatban | 28 |
| Elszemélytelenedett orvos-beteg kapcsolat | 28 |
| Betegségközpontúság | 28 |
| A pszichoszomatikus szemlélet fejlődése | 29 |
| Pszichoszomatika a népi orvoslásban | 30 |
| Etiológiai pszichoszomatika - pszichoanalitikus pszichoszomatika | 31 |
| A pszichoanalízis budapesti iskolája és a pszichoszomatika | 33 |
| Paradigmaváltás a pszichoszomatikában: a bio-pszichoszociális modell megjelenése | 35 |
| Az orvosi antropológia üzenete | 36 |
| Alakuló tudományterület: az egészségpszichológia | 37 |
| Az egészségpszichológia létrejötte, korai fejlődése | 38 |
| A diszciplína határai, metszéspontok | 39 |
| Az egészségpszichológia területei | 41 |
| Trendek és perspektívák. A pszichológia szerepe a prevencióban és a gyógyításban | 43 |
| Az egészségi állapot változását befolyásoló tényezők | 46 |
| A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk | 46 |
| Az egészségi állapottal kapcsolatos kognitív reprezentációk | 47 |
| Az egészség és a betegség szociális reprezentációi | 53 |
| Milyen jelentéseket tulajdonítunk a betegségnek? | 54 |
| A betegségről alkotott kép kulturális meghatározottsága | 56 |
| Az egészséggel kapcsolatos viselkedés és az attribúciók kapcsolata | 59 |
| Az egészség változásaival kapcsolatosan észlelt kontroll | 61 |
| Az észlelt kontroll típusai | 62 |
| A kontroll helye | 63 |
| Reakciók a kontroll csökkenésekor | 64 |
| Saját magunk indukálta kontrollvesztés | 66 |
| A kontroll észlelése és a betegség-magatartás | 67 |
| A tanult tehetetlenség | 68 |
| Az egészséggel kapcsolatosan észlelt kontroll mérése | 73 |
| A stresszel és a betegséggel való megküzdés | 76 |
| A megküzdési stratégiák csoportsítása | 78 |
| A megküzdést befolyásoló tényezők | 82 |
| A társas támogatás | 83 |
| Mindig segítséget jelent-e a támogatás? | 84 |
| A társas támogatás koncepciójának ellentmondásai | 85 |
| Társas támogatás és betegségmegelőzés | 88 |
| Társas támogatás a betegséggel való megküzdés szakaszában | 89 |
| Társas támogatás a gyógyulás és a rehabilitáció szakaszában | 91 |
| Társas támogatás a dinamikus interakciók közegében | 91 |
| A személyiség szerepe az egészségi állapot változásaiban | 94 |
| A személyiség és betegség összefüggéseivel kapcsolatos korai elméletek | 95 |
| A pszichoszomatikus megközelítés szerepe a kérdéskör tanulmányozásában | 96 |
| Személyiségtényezők, stressz és betegség | 97 |
| A beteggé válás mechanizmusai és a személyiség: bizonyítékok és ellentmondások | 98 |
| A "betegségre hajlamosító" személyiség vizsgálatának nehézségei | 99 |
| Személyiségtényezők és terápia | 102 |
| A személyiség és a betegség összefüggéseinek modelljei az A típusú viselkedés példáján | 103 |
| A személyiség és a betegségek alakulását befolyásoló tényezők kapcsolatai: a C típusú személyiség példája | 108 |
| Az "egészségvédő" személyiség: szívósság és koherenciaérzés | 113 |
| Az orvos-beteg találkozás | 116 |
| Kik, miért mikor keresik fel az orvost? | 116 |
| Az orvoshoz fordulást befolyásoló tényezők | 120 |
| A tünetészlelés pszichológiai folyamata | 123 |
| A figyelem iránya | 124 |
| Helyzeti tényezők | 124 |
| A stressz szerepe | 126 |
| A tünetek értékelése | 126 |
| Kulturális tényezők a tünetek értékelése során | 126 |
| A gyógyulás keresése | 127 |
| Az egészségmegőrzés motivációja, a beteg nézetei, vélelmei | 127 |
| Az észlelt kontroll szerepe a döntéshozatalban | 131 |
| A találkozás során zajló történések és azok pszichológiai jellemzői | 132 |
| Tájékozódás a probléma természetéről | 132 |
| A diagnózisalkotás, mint problémamegoldási folyamat | 135 |
| A probléma megbeszélése, a megfelelő információközlés fontossága | 140 |
| A találkozás következményei | 142 |
| Közvetlen hatások | 142 |
| Rövid távú hatások | 143 |
| Hosszú távú hatások | 144 |
| A találkozás a kezelés folyamatában | 146 |
| A kommunikáció a gyógyítás folyamatában | 148 |
| Az orvos konzultációs stílusa | 148 |
| A konzultációs stílus összetevői, kialakulásának háttere | 148 |
| Byrne és Long modellre | 149 |
| A konzultációs stílus alakíthatósága | 152 |
| A konzultációs stílus külsődleges jegyei | 154 |
| A kommunikáció folyamata | 159 |
| A találkozás indítása - a bevezető szavak | 159 |
| A probléma feltárása, információgyűjtés a betegtől | 159 |
| A probléma megbeszélése - tájékoztatás | 161 |
| Kerülendő kommunikációs stratégiák | 162 |
| A hallgatás művészete, avagy miként figyeljünk a betegre? | 164 |
| Az elfogulatlanság kérdése | 166 |
| A nem verbális magatartás jelentősége | 167 |
| Az empátia jelenségvilága | 170 |
| Az empátia pszichofiziológiája | 171 |
| Az empátiakészség alakulását befolyásoló tényezők | 172 |
| Az orvos empátiája | 174 |
| Kommunikációs zavarok: okok és következmények | 175 |
| Kommunikációs nehézségek: betegek és orvosok párhuzamos történetei | 176 |
| Az orvos-beteg interakció zavarforrásai | 178 |
| A kommunikációs nehézségek információelméleti magyarázata | 186 |
| A beteg passzivitásának okai a találkozás során | 188 |
| Elégedetlenség és a kooperáció hiánya: a kommunikációs problémák következményei | 189 |
| A kommunikáció kritikus helyzetei | 193 |
| A "nehéz beteg" | 193 |
| A személyiségzavarban szenvedő beteg | 200 |
| Betegek a kórházban | 203 |
| A hospitalizáció pszichoszociális aspektusai | 203 |
| A kórházi kezelés pszichológiai következményei | 203 |
| A kórházi tartózkodás félelemkeltő aspektusai | 205 |
| A leggyakoribb pszichés reakciók a kórházban | 206 |
| Különböző kezelésekre adott pszichés reakciók | 209 |
| Megterhelő kórházi kezelések | 212 |
| A műtéti előkészítés és műtét utáni gyógyulás pszichológiája | 212 |
| Személyiségtényezők és a műtéttel kapcsolatos viselkedés | 218 |
| Pszichológiai eljárások az orvosi beavatkozások okozta megterhelés csökkentésére | 220 |
| Gyerekek a kórházban | 223 |
| A kórházi környezet pozitív és negatív vonatkozásai | 228 |
| A tartós hospitalizáció hatásai | 229 |
| A kezelés környezete és a beteg javulása | 231 |
| A kórház, mint terápiás közösség | 232 |
| Kihívások az orvosi gyakorlatban | 235 |
| A krónikus beteg és betegsége | 235 |
| A betegség akut szakasza | 236 |
| Megküzdési stratégiák a krízis oldására | 237 |
| A betegséghez való alkalmazkodás szintjei | 238 |
| A krónikus betegséggel kapcsolatos érzelmi reakciók | 240 |
| Az énkép és önértékelés zavarai krónikus betegeknél | 243 |
| A haldokló beteg | 246 |
| A haldoklás szakaszai - Elisabeth Kübler-Ross munkássága | 246 |
| A veszteség pszichológiája | 250 |
| Halálkép különböző korú gyerekeknél | 253 |
| A stigmatizált beteg | 255 |
| A megbélyegzés típusai | 256 |
| A stigmatizáció létrejöttét befolyásoló tényezők | 257 |
| A stigmatizáció társadalmi "haszna" | 258 |
| A stigmatizáltság észlelése és az azzal való megküzdés | 259 |
| A stigmatizált személy és környezete | 261 |
| Tényleges és vélt stigmatizáció | 263 |
| A gyógyító szakemberek és a stigmatizáció | 268 |
| Pszichés krízis és krízisintervenció | 269 |
| A suicidium és annak előrejelzése | 269 |
| Az orvos suicidium-megelőzési feladatai | 271 |
| Akik már megpróbálták... | 272 |
| Az öngyilkossággal szembeni előítéletek | 273 |
| A suicid kísérlet következményei | 273 |
| Az orvosi lét konfliktusai és megoldásuk | 275 |
| Konfliktustípusok és eredetük | 275 |
| A gátolt empátia: a frusztráció kérdésköre | 276 |
| Motívációs konfliktusok | 278 |
| A segítő foglalkozás legfőbb veszélye: a kiégettség | 279 |
| A kiégettség tünetei | 280 |
| Hogyan ismerhető fel a kiégettség? | 281 |
| A kiégettség elkerülése és feloldása | 282 |
| A kapcsolat mint gyógytényező | 283 |
| A bálinti elmélet és módszer | 283 |
| Az orvos konfliktuskerülési kísérletei | 286 |
| Kapcsolati diagnosztika és terápia: Bálint-csoport | 289 |
| Orvosi identitás és önmegvalósítás | 293 |
| Irodalom | 297 |
| Tárgymutató | 329 |