Az üzemmérnöki pálya

Szerző

Grafikus

Lektor

'Dr. Csanádi Gyula: Az üzemmérnöki pálya ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	138 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-17-4692-5
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 55135.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hazánkban a szocializmus építése során napirendre került a szakemberképzés korszerűsítése. A szocialista termelési viszonyok között olyan szakemberekre van szükség, akik képesek a szocialista nagyüzemi termelésben a gyártó, szervező és irányító feladatok ellátására. Ennek a szükségletnek a kielégítésére jöttek létre a szakközépiskolák és a felsőfokú technikumok. A felsőfokú technikumok létesítésének alapvető célkitűzése az volt, hogy magasabb szintre emelje a termelést közvetlenül irányító középkáderek képzését.
A termelési viszonyok és a termelőerők gyors ütemű növekedése a szakemberekkel szemben támasztott követelményeket is megnövelte. A magasabb szintű követelmények formálták ki azt az intézménytípust, amelyik alkalmas a korszerű gyártási folyamatokat irányítani, szervezni, tervezni tudó szakemberek képzésére.
Az elsőként létesített műszaki főiskolák, amelyek üzemmérnököket képeznek, 1969-ben kezdték meg tevékenységüket. A műszaki főiskola, mint intézménytípus, sajátos célkitűzéssel rendelkezik a magyar felsőoktatásban. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy sajátos feladatát-e képzésforma - jól oldotta meg, a végzett szakemberek megfelelnek az elvárásoknak. Az elmúlt években azonban tovább gyorsult a fejlődés, újabb igényeket támasztva a szakemberekkel szemben (pl. -a számítástechnika megjelenése a termelésben), és ezeket a menetközben fellépő új igényeket folyamatosan, lemaradás, késedelem nélkül kellett és kell a továbbiakban is kielégíteni. Alapvető követelmény, hogy a képzés színvonalának emelését gazdaságosan, a képzési idő meghosszabbítása nélkül kell megvalósítani. Ennek lehetősége pedig: a rendelkezésre álló idő jobb kihasználása, a képzés céljának pontosabb meghatározása, a feladatok maradéktalan megvalósítása, az önképzésre való felkészítés. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Az üzemmérnökképzés kialakulása 5
1.1 A képzés célja 6
1.2 A végzett szakemberek elnevezése
1.3 A- képesítés, a főiskolává fejlesztés problémái 9
1.4 Az MSZMP Politikai Bizottság 1965. júniusi határozatának hatása 10
2. A gyártástechnológus üzemmérnöki pályaprofil kialakításának vizsgálata 13
2.1 Az üzemmérnöki munka vizsgálata, feladatainak rendszere és tartalmának főbb irányai 13
2.1.1 Az üzemmérnöki munka természetéről és jellegéről 14
2.1.2 A munkavégzés személyi követelményeiről 15
2.2 Az üzemmérnöki munka vizsgálatának felmérései 16
2.2.1 Üzemi vezetők véleményének összegezése 17
Az üzemmérnöknek jelentkező középiskolások között végzett felmérés tapasztalatai 21
2.2.3. Az üzemmérnöki pályával kapcsolatos elvárások 26
2.2.4 Vállalati felmérés. Az üzemmérnöki személyiséggel
szemben támasztott követelmények vizsgálata.. 28
2.3 Kísérlet a gyártástechnológus üzemmérnöki pályaprofil megfogalmazására. Az üzemmérnök fogalmának értelmezése .. 46
2.3.1 A gyártástechnológus üzemmérnök jellemző feladatai 47
2.3.2 Az üzemmérnöki munkafeladatok teljesítésének feltételei 48
2.3.3 A gyártástechnológus üzemmérnök munkatársi kapcsolatai 50
2.3.4 A gyártástechnológus üzemmérnöki tevékenység etikai követelményei 51
2.3.5 A gyártástechnológus üzemmérnök általános és speciális értelmi képességei 52
2.3.6 A gyártástechnológus üzemmérnökkel szembeni további követelmények 53
3. Az üzemmérnökkel szemben támasztott követelmények kutatása 55
3.1 A szocialista üzemmérnökkel szemben támasztott társadalmi
követelmények 55
3.1.1 Világnézeti szilárdság, erkölcsi, politikai érettség 55
3.1.2 A munkásosztályhoz, a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való példamutató szocialista viszony 56
3.1.3 A szocialista típusú kollektivista ember tulajdonságainak kifejlesztése, a szocialista együttélés elsajátítása 58
3.1.4 A szocialista vezetőhöz méltó jellemi, akarati tulajdonságok kifejlesztése, erősítése 59
3.1.5 A szocialista üzemmérnökök nevelését meghatározó tényezők 59
3.2 Az üzemmérnök személyiségévei szemben támasztott legfontosabb követelmények 61
3.2.1 A hivatástudat és az önképzés 61
3.2.2 A „szellemi riadókészültség 62
3.2.3 Diszponibilitás és autonómia t 64
3.3 Az üzemmérnöki tevékenység főbb etikai követelményei 64
3.3.1 A társadalmi felelősség, aktivitás és tudatosság 64
3.3.2 Erkölcsi intelligencia, jellemszilárdság 66
3.4 Az üzemmérnök munkatársi kapcsolatai 68
3.4.1 A kapcsolatteremtésben szerepet játszó tényezők 68
3.4.2 A példamutatás és együttműködési készség 69
3.4.3 A vezetőkészség 69
3.4.4 A marxista politikai felvértezettség 70
3.5 Az üzemmérnök egészségügyi alkalmassága 71
4. Az üzemmérnökképzés helyzetének és fejlesztésének kutatása.. 74
4.1 Az üzemmérnökök szakmai, közéleti beválásának vizsgálata 74
4.1.1 Á képzésre vonatkozó konzekvenciák 77
4.2 Az üzemmérnökképzés vizsgálata a végzős hallgatók körében (1976/77) 78
4.2.1 A hallgatók elvárásainak teljesülése 79
4.2.2 Tantervi következtetések 81
5. Az üzemmérnökképzés lehetséges változatai 92
5.1 A képzés hagyományos formái 92
5.2 A kétfokozatú üzemmérnökképzés 94
5.2.1 A kétfokozatú oktatási rendszer kísérleti bevezetése.. 94
5.2.2 A 2 + 1-es elágazásos oktatás 97
5.2.3 A 3+2-es egymásra épülő rendszer 98
5.3 A SZET-es képzés 99
5.4 Az üzemmérnök-műszaki tanárok képzése 101
5.5 A vegyestagozatos képzés 103
5.5.1 Tantervi kérdések 104
5.5.2 Az üzemek részvétele a képzésben 106
5.5.3 A képzés beindításának előkészítése 107
5.5.4 A vegyestagozatos képzés sajátosságai 109
Mellékletek 110