| Előszó | 13 |
| Mi az innováció? | 15 |
| Az innováció időszerűsége | 15 |
| Az innováció elméletének kialakulása | 17 |
| A tudomány fejlődése mint az innováció alapvető forrása | 18 |
| Tervezett és spotán kutatási eredmények | 19 |
| Az innováció fogalma, értelmezése | 20 |
| Az innováció folyamata szerkezete | 21 |
| Az innovációs tevékenység sajátosságai | 22 |
| Az innováció jelentősége Magyarországon | 25 |
| Felhasznált és ajánlott irodalom az 1. fejezethez | 27 |
| Melyik az innováció feltételei? | 35 |
| Az innováció és a vállalati szervezet | 35 |
| Új szervezetek létrehozásának keretei Magyarországon | 38 |
| Az innováció finanszírozásának sajátosságai | 41 |
| Az innováció finanszírozása Magyarországon | 42 |
| Az innovációs tevékenység preferencia-rendszere | 47 |
| Az engineering tevékenység körének meghatározása | 50 |
| A szervezeti formák sajátosságai | 52 |
| A műszaki fejlesztés költségeinek típusai | 68 |
| A kutatási-fejlesztési tevékenységet végző szervezetek finanszírozási rendszere | 70 |
| A K+F tevékenység pénzügyi forrásai | 73 |
| Az innovációval foglalkozó pénzintézetek szolgáltatásai | 75 |
| Hogyan döntsünk az innovációról? | 81 |
| Az innovációs stratégia sajátosságai | 81 |
| Az innovációs tevékenység döntési csomópontjai | 84 |
| Kimenetorientált innovációs célkitűzések, a gyártmányfejlesztés prioritása | 85 |
| Az innováció jellege: fejlett technológiájú beruházás és/vagy új gyártmány bevezetése? | 88 |
| A gyártási technológia innovatív fejlesztése | 89 |
| Az új technológia importálása, befogadása | 91 |
| Az új technológiai létrehozása saját fejlesztéssel | 92 |
| Az innovációs döntések kiinduló információi | 93 |
| A piacszegmentálás mint az igényelemzés eszköze | 94 |
| Piackutatás szegmentspecifikus alapokon | 95 |
| A piacszegmentálás különböző módszerei | 97 |
| A korszerű piacszegmentálás várható eredményei | 98 |
| A szabadalomtisztaság vizsgálata mint az újszerűség megítélésének módszere | 99 |
| A vizsgálat célszerű időzítése és kiterjedése | 99 |
| Döntési modellek és alkalmazási technikájuk | 100 |
| A hiányos információjú, rosszul strukturált problémák kezelésének lehetőségei | 101 |
| A döntési eljárás és az ember problémamegoldó gondolkodásának kapcsolata | 102 |
| A komplex, többtényezős döntési eljárások jellemzői | 103 |
| Az értékelési tényezők rendszerének meghatározása | 106 |
| Alternatívák közötti választás kritérium- és preferencia-rendszer esetén | 108 |
| Az alternatívák preferencia-sorrendjének meghatározása soroló modellek segítségével | 111 |
| Az ún. hatásmátrixok alkalmazása a döntés-előkészítés során | 113 |
| Az értékelemzés mint az innovációs döntések eszköze | 114 |
| Az értékelemzés alkalmazásának fő célja | 115 |
| Az értékelemzés meghatározása | 118 |
| Az értékelemzés módszerei | 121 |
| Az értékelemzés főbb típusai | 122 |
| Az értékelemzés munka menete (algoritmus) és kapcsolatai | 123 |
| A technológia fejlődésének néhány általános vonása | 130 |
| A gyártmányanalízis, piacanalízis és értékesítésanalízis eredményeinek felhasználása a gyártmányfejlesztésben | 132 |
| Soroló modell ordinális skálára transzformált értékelési tényezőrendszer (tezaurusz) kialakításával diszkrét minősítések esetén (Az ún. KIPA típusú eljárások lényege és alkalmazástechnikája) | 139 |
| Példa a KIPA típusú soroló modellek alkalmazására | 146 |
| Soroló modell személyi számítógép kiválasztásához | 150 |
| Az alternatívák preferencia-sorrendjének meghatározása multidimenziós minősítések esetén | 155 |
| Az alternatívák preferencia-sorrendjének meghatározása bizonytalan döntési helyzetben | 158 |
| Az értékelemzés kialakulása és helyzete a fejlett ipari országokban | 162 |
| Az értékelemzés alkalmazástechnikája | 164 |
| Hogyan szervezzük az innovációt? | 185 |
| Az innováció és a szervezés | 185 |
| A vállalati innováció szervezési feladatai | 186 |
| Az innovációs döntés folyamatának szervezése | 189 |
| A döntések elhelyezése a folyamatban | 190 |
| Az innovációs döntési folyamat szerkezete | 191 |
| A költségek és a hozamok vizsgálata | 193 |
| Az innovációs tevékenység kockázatának fogalma és számítása | 194 |
| Az innováció összefoglaló eredményességi kritériumai | 195 |
| Az iparjogvédelem szervezése | 196 |
| Az újítás | 196 |
| A know-how | 198 |
| A találmány és a szabadalom | 199 |
| Szabadalmaztatás külföldön | 204 |
| Az innovatív gyártmány- és gyártásfejlesztés | 205 |
| A termékszerkezet alakítása | 206 |
| A gyártásfejlesztés tervezésének fő lépései | 208 |
| A kreativitást elősegítő módszerek | 214 |
| Fejlesztés technológiatranszfer útján | 216 |
| A projektmenedzsment mint az innováció szervezésének eszköze | 218 |
| Célok és kritériumok | 220 |
| Módszerek és technikák integrálása a projektmenedzsment folyamatában | 222 |
| A PM tervezési, ellenőrzési, értékelési rendszere | 224 |
| Az innováció szervezeti kérdései | 231 |
| A vállalati tevékenység mint rendszer | 233 |
| Az innovációs folyamat vezetői irányítása | 236 |
| A vállalati szervezet innovatív jellegének fejlesztése | 238 |
| Az innovációs projekteket szolgáló szervezeti formák | 239 |
| Az innovatív szervezetfejlesztés jelentősége | 244 |
| Költség- és nyereségszámítási komplex módszerek | 245 |
| Az újítás | 249 |
| A know-how | 259 |
| A találmány és a szabadalom | 263 |
| A gyártmányfejlesztés prognosztikai modellje | 272 |
| Gyártmányok előállításának folyamatszervezési módszere | 278 |
| A feltételi folyamatrendszer kifejlesztésének módszere | 282 |
| A kreativitást elősegítő módszerek | 285 |
| Esettanulmány technológia vásárlásáról | 289 |
| CIPREC: Az IBM új programterméke projekttervezési feladatok megoldására | 292 |
| Hogyan értékesítsük az innováció eredményeit? | 303 |
| Az innovációval kapcsolatos marketingfeladatok | 303 |
| Az értékesítési analízis néhány szempontja | 304 |
| A nemzetközi szabadalmaztatás stratégiája | 306 |
| Kereskedelmi munka és újdonságrontás | 310 |
| Újdonságrontás reklám- és propagandatevékenység révén | 310 |
| Újdonságrontás kiállításon való bemutatás révén | 312 |
| Feltételekhez kötött bemutatás | 313 |
| Új technológia értékesítése, a technológia ára | 314 |
| Az ár nagyságát befolyásoló főbb tényezők | 317 |
| Fizetési formák és megválasztásuk szempontjai | 318 |
| Az árujelzők hasznosítása | 319 |
| Az árujelzők gazdasági értékének forrásai | 320 |
| A minőségi garancia kérdése | 322 |
| A célszerű stratégia | 323 |
| A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalma | 324 |
| A technológia eladásával kapcsolatos szolgáltatáscsomag | 325 |
| A technológia eladásakor szokásos fizetési formák | 329 |
| Árujelzőkkel kapcsolatos iparjogvédelmi tudnivalók | 332 |
| A tisztességtelen gazdasági tevékenységről szóló törvényben foglalt legfontosabb szabályok | 346 |
| Honnan szerezzünk információt az innovációhoz? | 353 |
| Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság | 353 |
| Az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Tára | 353 |
| A Magyar Szabványügyi Hivatal Műszaki Tájékoztatási Központja | 354 |
| A Magyar Kereskedelmi Kamara | 355 |
| Piackutató szervezetek | 356 |
| A Konjunktúra- és Piackutató Intézet (KOPINT) | 356 |
| Az Országos Piackutató Intézet (OPK) | 357 |
| A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) | 358 |
| Egyéb információs források | 359 |
| Reklámvállalatok | 360 |
| HUNGEXPO | 360 |
| Magyar Hirdető | 360 |
| INDUSTREKLÁM | 361 |
| Tanácsadó szolgálatok | 361 |
| A dokumentációs és tájékoztató intézetek | 362 |
| Az OMIKK információs szolgáltatásai | 362 |
| Minisztériumi dokumentációs központok | 364 |
| Könyvtárak | 365 |
| Az Országos Széchényi Könyvtár | 366 |
| Az Országgyűlési Könyvtár | 366 |
| A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára | 367 |
| A Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára (Debrecen) | 367 |
| A KSH és Könyvtára | 368 |
| Hazai számítógépes szakirodalmi információkereső szolgáltatások | 369 |