A Szovjetunió mezőgazdasága

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Dr. Csete László: A Szovjetunió mezőgazdasága ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	269 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A világ minden országában rohamosan nő az érdeklődés a Szovjetunió iránt. Mind többen akarják megismerni e hatalmas ország társadalmi és gazdasági rendjét, iparának és mezőgazdaságának fejlődését, tudományos és technikai téren elért sikereit. A haladó gondolkodású emberek bizakodással, a Szovjetunió ellenségei pedig kényszerű elismeréssel nézik a legelső szocialista ország politikai, gazdasági és kulturális eredményeit.
E nagyszerű eredményeknek több mint negyvenöt évvel ezelőtt, 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott kaput. A forradalom megdöntötte a cári Oroszország tőkéseinek és földesurainak hatalmát és létrehozta az első szocialista államot.
A Szovjetunió a Kommunista Párt vezetésével, hősies küzdelmek és áldozatok árán lett egyre erősebb és gazdagabb. Szocialista társadalmi rendjének és gazdasági életének fejlődése a marxizmus-leninizmus tudományos tételeire épült. A fejlődés alapelveit és programját még Lenin dolgozta ki. Ő határozta meg az ország iparosításának és villamosításának, a mezőgazdaság szövetkezetesítésének, a kulturális forradalom végrehajtásának főbb feladatait. A lenini útmutatás alapján a szovjet nép megvalósította a szocializmust és különösen az utóbbi 7-8 év gyorsütemű fejlődése során olyan politikai, gazdasági és tudományos sikereket ért el, amelyek az egész emberiség sorsára kihatnak. A Szovjetunió nemcsak megmutatta azt az utat, amelyen minden nép eljuthat a boldogabb szolidaritás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök szellemében - sokoldalú anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti a szocialista országokat, az imperializmus ellen küzdő népeket, s mindenütt a világon legfőbb támasza a haladás erőinek.
A szovjet népnek a szocializmus építésében szerzett tapasztalatai és a kommunista társadalmi rendre való áttérés legújabb nagyszerű eredményei szinte kimeríthetetlen forrást jelentenek hazánk és a többi szocialista ország számára. Különösen döntő jelentőségű a szovjet tapasztalatok körültekintő hasznosítása a mezőgazdaság szocialista rendszerének kialakítása és fejlesztése során. Ez az igen bonyolult politikai és gazdasági folyamat a súlyos problémák sokaságát veti fel, amelyeket eredményesebben és kevesebb áldozattal oldhatunk meg a szovjet tapasztalatok felhasználásával.
Lenin, a szovjet szocialista gazdasági rendszer elméleti megalapozója többek között éppen a magyar és később a Kaukázuson-túli kommunistákat óva intette attól, hogy az oroszországi eseményeket mechanikusan, a történelmi és a gazdasági fejlődés sajátosságainak figyelembevétele nélkül lemásolják. A szovjet tapasztalatokat alkotóan kell felhasználni, ami mindenekelőtt annyit jelent, hogy behatóan és alaposan kell tanulmányozni a fejlődés fő irányait, összefüggéseit és problémáit. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
Első rész. A Szovjetunió természeti-gazdasági viszonyai, és a mezőgazdasági
termelés jelentősége 7
I. A Szovjetunió természeti viszonyai 9
1. A Szovjetunió területe és felszíne 9
2. A Szovjetunió éghajlata 10
3. A Szovjetunió talajai 10
II. A mezőgazdaság szerepe a Szovjetunió népgazdaságában 13
1. A mezőgazdaság népgazdasági jelentősége 13
2. A mezőgazdasági termelés köztársaságonként eltérő fontossága 15
Második rész. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és fejlődése 19
I. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 21
1. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előzményei és körülményei 21
2. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 23
II. kolhozok szervezeti-gazdasági megszilárdulásának és fejlődésének fontosabb mozzanatai 29
1. A kolhozok mintaalapszabályának kialakítása és fejlődése 29
2. Az oszthatatlan alap szerepe a közös nagyüzemi termelés kialakításában 30
3. Beruházások és hitelek 38
III. A kolhozok egyesülése 45
1. A kolhozegyesülés előfeltételei és szükségessége 45
2. A kolhozegyesülések lebonyolítása 48
3. Az egyesült kolhozok szervezeti-gazdasági megerősítése 50
4. Az egyesülések eredményei 53
5. A kolhozok méretei az egyesülések után 59
6. A közelmúltban lezajlott kolhozegyesülések 61
IV. A kolhozközi egyesülések 65
1. A kolhozközi szervezetek és vállalkozások szerepe a kolhozrendszer
fejlődésében 65
2. A kolhozközi kapcsolatok formái 68
3. A kolhozközi egyesülések szervezeti és továbbfejlesztési kérdései 76
V. Munkaszervezés, munkadíjazás és a jövedelem a kolhozokban 81
1. Az üzemi szervezet 81
2. Munkaszervezési formák 83
3. Teljesítménynormák a kolhozokban 90
4. A munkadíjazás fejlődése és formái 94
5. A kolhoz összes termelésének felosztása 104
6. Önköltségszámítás a kolhozokban 108
7. Önálló elszámolás a kolhozokban 119
VI. A háztáji gazdaságok 127
1. A közös és a háztáji gazdaság 127
2. A háztáji gazdaságok jelentősége 128
VII. Á gép- és traktorállomások szerepe a kolhozrendszer fejlődésében f$3
1. A gép- és traktorállomások kialakulása 133
2. A gép- és traktorállomások átszervezése 137
3. A kolhozgépesítés új formájának néhány tapasztalata 143
VIII. Szovhozok a szocialista mezőgazdaságban 147
1. A szovhozok megszervezése és megerősödése 147
2. A szovhoztermelés fejlesztésének kérdései 152
Harmadik rész. A mezőgazdasági termelés eredményei és távlatai 163
I. A növénytermelés és az állattenyésztés fejlődése 165
1. A mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztésének társadalmi szükségessége 165
2. A mezőgazdasági termelés és a szükségletek alakulása 167
3. A növénytermelés főbb ágazatai és a vetésterület alakulása 173
4. A szemestermény-termelés helyzete a szovjet mezőgazdaságban 174
5. Az ipari növények termelése 179
6. A burgonya- és zöldségtermelés 183
7. Gyümölcs- és szőlőtermesztés 186
8. Az állattenyésztés fejlődése I87
9. A takarmánytermesztés bővítése 197
II. Technikai és technológiai fejlesztés a szovjet mezőgazdaságban 203
1. A termelés gépesítése 203
2. A mezőgazdasági termelés villamosítása 208
3. A mezőgazdasági termelés kemizálása 210
4. Az öntözéses gazdálkodás 212
5. Technológiai tervezés a szovjet mezőgazdaságban 213
III. Specializáció és koncentráció a szovjet mezőgazdaságban 217
1. A specializáció értelmezése, célkitűzése és történeti alakulása 217
2. A területi specializáció 219
3. A szovjet mezőgazdasági üzemek specializációja 227
4. A gazdálkodási rendszerek 233
IV. A tervezés, az értékesítés és az állami irányítás fejlesztése 237
1. Tervezés a szovjet mezőgazdaságban 237
2. A mezőgazdasági termékek értékesítése és a kereskedelem 240
3. Az állami irányítás fejlesztése 245
4. A tudomány és a szakismeret szerepe a mezőgazdasági termelés fejlődésében 250
V. Verseny a világ legfejlettebb kapitalista államával 257
1. A termelési volumen növelése 258
2. Az egy főre jutó termelés 259
3. A munkatermelékenység alakulása 261
Irodalomjegyzék 263