Vallomás az Őrségről

Fülszöveg

Vas megye délnyugati sarkában, három országhatár találkozásánál érünk a változatos felszínű őrségi tájra, ahol a dombok és völgyek, a fenyő- és bükkerdők, zöldellő rétek, bakhátas szántóföldek keskeny szalagjain, a völgyekben csordogáló patakok, a dombhátakon kialakult szeres települések, s az itt található remek népi építészeti objektumok, Árpád-kori templomok ejtik bámulatba a látogatót. Az Őrség az egyetlen olyan tájegység hazánkban, ahol az egykori lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A honfoglaló magyarság őrállókat telepített erre a vidékre, a nyugati kapuk védelmére. A szabadalmas őrállók, mint a király emberei, kiváltságokat élveztek, amiért saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a nyugati határt, egészen a XVil. század derekáig, amikor jobbágysorba kénysze-n'tették őket. A szűkebb értelemben vett Őrséghez ma 18 község tartozik, melyet régi okmányaink Eőrség néven emlegetnek. A múlt században és a század elején is a Répcétől Muráig terjedő... Tovább

Fülszöveg

Vas megye délnyugati sarkában, három országhatár találkozásánál érünk a változatos felszínű őrségi tájra, ahol a dombok és völgyek, a fenyő- és bükkerdők, zöldellő rétek, bakhátas szántóföldek keskeny szalagjain, a völgyekben csordogáló patakok, a dombhátakon kialakult szeres települések, s az itt található remek népi építészeti objektumok, Árpád-kori templomok ejtik bámulatba a látogatót. Az Őrség az egyetlen olyan tájegység hazánkban, ahol az egykori lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A honfoglaló magyarság őrállókat telepített erre a vidékre, a nyugati kapuk védelmére. A szabadalmas őrállók, mint a király emberei, kiváltságokat élveztek, amiért saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a nyugati határt, egészen a XVil. század derekáig, amikor jobbágysorba kénysze-n'tették őket. A szűkebb értelemben vett Őrséghez ma 18 község tartozik, melyet régi okmányaink Eőrség néven emlegetnek. A múlt században és a század elején is a Répcétől Muráig terjedő nyugat-magyarországi területet értették az őrvidék tájon, a Répcétől a Rábáig terjedő területet Felső-Őrségnek - melynek központja Felsőőr -, a Rábától a Muráig terjedő részt - Őriszentpéter központtal - Alsó-Őrségnek nevezték. Trianon után Felső-Őrség nagy része Ausztriához került, ezért ma az Őrség fogalma alatt a régi értelmezés szerinti Alsó-Őrséget értjük. Az Őrség központja, a hajdani őrnagy székhelye Őriszentpéter, mely a Zalapatak mentén húzódó dombokon, több irányból érkező utak kereszteződésénél alakul ki, 8 egymástól távol eső szerből áll. Őriszentpétertől északnyugatra találjuk a 7 dombon épült Szalafőt, ahol a régi őrségi életmód még ma is eredeti formájában tanulmányozható. Az öreg boronafalú épületek közül is kiemelkedő jelentőségű az egyedülálló Pityer-szeri emeletes kástu. A táj bővelkedik látnivalókban. A pihenni vágyó emberek részére nagyszerű kikapcsolódást, felüdülést jelent a táj, melyet napjainkban kezdünk igazán felfedezni. Vissza