Gazdasági jogi alapismeretek I.

Távoktatási jegyzet

Szerző

Dr. Csizma László

Szerkesztő

Benedek Anikó

Lektor

Prof. Dr. Szalai László

Zimányi Krisztina

'Dr. Csizma László: Gazdasági jogi alapismeretek I. ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	163 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: FA-22-03/2005

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS
Tisztelt Hallgató!
Az Ön által kézbentartott és olvasott jegyzet a BGF KVIF Kara által, a távoktatásban résztvevőknek összeállított jogi tananyag.
Az anyag a főiskolai gazdasági képzésben résztvevők számára készült, ezért ki kell emelni, hogy nem jogász képzésre, vagy a hivatásszerűen jogi foglalkozásúak, képzettségűek további tudásgyarapítására szántuk.
Az anyag címe „Gazdasági jog", de a jogász szerzőnek fenntartásai vannak ezzel a megnevezéssel.
Miért?
Hallgatóink jelentős része eddigi tanulmányai során még nem, vagy alig szerzett jogi ismereteket, ezért a cím lényegesen többet takar, az anyag többet merít a ,jog tavából", mint amennyire a „Gazdasági jog" kifejezést olvasva gondolhatunk.
Az joganyag első kötetében, amit kezében tart a tisztelt olvasó, foglalkoznunk kell - a később tanulandó jogági ismeretek miatt - az Alkotmányjog, illetve a Közigazgatási jog anyagával is.
Természetesen a tananyag jelentős részét a Társasági joggal, a gazdasági élet szereplőivel kapcsolatos ismeretek teszik ki.
A II. kötet foglalkozik a Dologi jog, a Kötelmi jog és Munkajog szükséges, el nem hanyagolható ismeret anyagával.
A képzés során, értelemszerűen, az üzleti élettel, a gazdasági joggal kapcsolatos tudnivalók állnak a középpontban. A tananyag kialakításánál az elméletileg megalapozott, de a gyakorlatban is hasznosítható jogi alapismeretek elsajátítása/sajátíttatása a cél.
A tananyag kialakítása, a főiskolai szintű képzésnél, indokolt, mert a jelenleg rendelkezésre álló jegyzetek, tankönyvek, még ha gazdasági képzés céljait szolgálják is, nagyon Jogiak".
Elegendő a Gazdasági jog I-III., AULA Kiadó, 2001. szerk. dr. Sárközi Tamás, vagy dr. Balásházy Mária Jogi alaptan, AULA Kiadó 2002, vagy a dr. Szebellédi István szerkesztésében megjelent BGF PSzF, 2003, több szerző által jegyzett művekre gondolnunk.
Természetesen hallgatóink „nem ússzák meg" a speciális jogi terminológiák elsajátításának követelményeit, de - a szerző szándékai szerint -, ezek a „közgazdasági vénával" rendelkező, leendő kollégák számára is könnyen elsajátíthatóak lesznek. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK 4
BEVEZETÉS 7
I. ALKOTMÁNYTANI ALAPFOGALMAK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK 11
1. A FONTOSABB ALKOTMÁNYTANI ÖSSZEFÜGGÉSEK 11
2. A KORMÁNYZATI RENDSZER, A KORMÁNYFORMA ÉS FŐBB TÍPUSAI 14
3. AZ ÁLLAM ÉS EGYÉN ALKOTMÁNYOS KAPCSOLATÁNAK FŐBB SZABÁLYAI 17
4. A GAZDASÁGI ALKOTMÁNYOSSÁGNÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSE; A GAZDASÁGI JOGOK, AZ EGYENJOGÚSÁGOT MEGALAPOZÓ JOGOK 20
II. AZ ÁLLAMSZERVEZET ALAPJAI 25
1. AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERÉNEK MODELLJE 25
2. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZEREPE ÉS FELADATKÖRE 26
3. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK JOGÁLLÁSA 30
4. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSÁNAK FŐBB VONÁSAI 31
5. A KORMÁNY FELADATKÖRE ÉS MŰKÖDÉSE 32
6. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG JOGÁLLÁSA, HATÁSKÖRE MŰKÖDÉSE 34
7. A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 35
8. AZ ÜGYÉSZSÉGEK FELADATAI ÉS SZERVEZETE 37
9. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 38
III. A GAZDASÁGI JOG FŐBB JOGTANI ALAPJAI 44
1. A JOG FOGALMÁNAK LÉNYEGE, A JOG FUNKCIÓI 44
2. A JOG KELETKEZÉSE, A JOGFORRÁSOK, A JOGFORRÁSOK RENDSZERE ÉS HIERARCHIÁJA 45
3. A JOGRENDSZER TAGOZÓDÁSA; A JOGÁGAK 48
4. A JOGVISZONY LÉNYEGE ÉS ALANYAI 50
5. A JOGVISZONY TÁRGYA ÉS TARTALMA 53
6. A JOGI NORMA FOGALMA ÉS SZERKEZETE 55
7. A JOGI NORMA ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYOSSÁGA 57
8. A JOGI TÉNYEK FOGALMA ÉS FAJTÁI 59
9. A JOGI NORMA ÉRVÉNYESÜLÉSE, A JOGKÖVETÉS ÉS A JOGALKALMAZÁS 61
10. A JOGI FELELŐSSÉG FŐBB SZAKASZAI 64
IV. A GAZDASÁGI JOG KÖZIGAZGATÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEI 67
1. A KÖZIGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGRŐL ÁLTALÁBAN 67
2. AZ IRÁNYÍTÁS FŐBB SAJÁTOSSÁGAI 67
3. A FELÜGYELET FŐBB JELLEMZŐI 68
4. HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG 69
5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS FŐBB SZABÁLYAI 70
6. A JOGORVOSLATI ELJÁRÁS JELLEMZŐI 72
V. AZ ÜZLETI JOG TULAJDONJOGI ALAPJAI 76
2. A TULAJDONJOG FAJTÁI; MAGÁNTULAJDON ÉS KÖZTULAJDON 77
3. A TULAJDONJOG ALANYAI ÉS TÁRGYA 78
4. A TULAJDONJOG TARTALMA, A TULAJDONOS JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI 79
5. A TULAJDON MEGSZERZÉSÉNEK ESETEI 81
6. HASZNÁLATI JOGOK 85
7. A TULAJDON MAGÁNJOGI KORLÁTAI 87
8. A TULAJDONJOG VÉDELMÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 88
9. A KÖZÖS TULAJDON ALAPVETŐ SZABÁLYAI 88
VI. PIACI SZEREPLŐKRŐL ÁLTALÁBAN - AZ ÜZLETI JOG ALANYAI 92
1. SZABÁLYOZÁSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 92
2. A PIACI SZERVEZETI FORMÁK ÁTTEKINTÉSE 93
3. A SZERVEZETI FORMÁK FŐBB CSOPORTOSÍTÁSA 95
4. A VÁLLALKOZÁSI SZERVEZETI FORMA KIVÁLASZTÁSÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA 95
VII. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 99
1. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS FOGALMA; AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRÓL ÁLTALÁBAN 99
2. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 100
VIII. A SZÖVETKEZETEK JOGÁLLÁSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 106
1. AZ 1992-ES SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY FŐBB SZABÁLYOZÁSI ELVEI. 107
2. A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT ÉS ANNAK SZERVEI 109
3. A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY ALAPVETŐ SZABÁLYAI 111
4. A SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSÁNAK FONTOSABB SZABÁLYAI 112
5. STÁTUSVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS FONTOSABB SZABÁLYOK 113
IX. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÖS SZABÁLYAI 117
2. A TÁRSASÁGI TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSI KÖRE 118
3. TÁRSULÁSI SZABADSÁG ÉS KORLÁTAI, AZ ALAPÍTÁS ALAKI KELLÉKEI, AZ ALAPÍTÁS MECHANIZMUSA 119
4. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG LEGFŐBB SZERVÉRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK 121
5. A TÁRSASÁG ÜGYVEZETÉSE; A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK 122
6. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JOGÁLLÁSA 123
7. A KÖNYVVIZSGÁLÓ JOGÁLLÁSÁNAK FŐBB SZABÁLYAI 124
8. A BÍRÓI FELÜLVIZSGÁLAT ÉS KIZÁRÁS 124
9. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG KÉPVISELETE 125
10. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 126
11. AZ ÁTALAKULÁS LÉNYEGI ÉS FŐBB SZABÁLYAI 126
X. AZ EGYES GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK FŐBB SZABÁLYAI 130
1. KÖZKERESETI TÁRSASÁG FOGALMA ÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 130
2. A BETÉTI TÁRSASÁG SPECIÁLIS SZABÁLYAI 131
3. A KÖZÖS VÁLLALAT LEGLÉNYEGESEBB SZABÁLYAI 132
4. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 133
5. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FŐBB SZABÁLYAI 137
XI. AZ ÜZLETI ÉLET NONPROFIT SZERVEZETEI 144
1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK, A NONPROFIT SZERVEZETEK KÖRE 144
2. A POLGÁRI JOGI TÁRSASÁG 144
3. KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG FŐBB SZABÁLYAI 145
4. AZ EGYESÜLET ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 145
5. A KÖZTESTÜLET LÉNYEGE 146
6. ALAPÍTVÁNY SZABÁLYOZÁSA 147
7. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, MINT AZ ÜZLETI JOG ALANYAI 148
XII. A CÉGJOG ALAPINTÉZMÉNYEI 152
1. A CÉGJOGI SZABÁLYOZÁS ELŐZMÉNYEI 152
2. A CÉGNYILVÁNTARTÁS, A CÉGJEGYZÉK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 153
3. EGYES FONTOSABB CÉGJOGI ALAPFOGALMAK 154
XIII. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MEGSZŰNÉSE, A CSŐDJOG INTÉZMÉNYEI 160
1. ACSŐDELJÁRÁS LÉNYEGE, JELLEMZŐI 160
2. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS FŐBB SZABÁLYAI 161
3. A VÉGELSZÁMOLÁS FOGALMA ÉS SZABÁLYAI 161