Településmenedzsment

Szerző

Lektor

'Dr. Csizmadia László: Településmenedzsment ' összes példány

Kiadó:	BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	141 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"1.1 A MENEDZSER ÉS AZ IDEGENFORGALMI PIAC
Ennek megvilágításához a szomszédos Ausztria gyakorlatát célszerű áttekinteni, mivel ők több évtizeddel előttünk kezdtek hozzá a helyi, a regionális turizmus fejlesztéshez.
Eltekintve néhány jelentős gyógyfürdőhelytől csak néhány évtizede létezik szabályozott, helyi idegenforgalmi menedzsment Ausztriában.
A folyamatos rögtönzés metódusa pedig még kevésbé terjedt el a menedzsment és a marketing területén. Sok kutatás és fejlesztés szükséges még ahhoz, hogy a közepes és kisebb - idegenforgalmilag frekventált - településeken is modem turisztikai menedzsment épüljön ki, amely a lehetőségek hatékony kihasználását biztosítja az erőforrások megőrzése mellett, és mindenekelőtt ésszerűen osztja be az anyagi eszközöket, valamint lehetővé teszi a részben még mindig magas szóródási veszteség elkerülését.
Az idegenforgalmi piac folyamatosan változik. Erősen befolyásolják a nemzetközi politikai és gazdasági történések, de az értékek, a társadalmi struktúra vagy a divat változása is jelentős hatással van rá.
A közelmúltban új piacok, új konkurenciaviszonyok alakultak ki, és további átalakulások állnak még előttünk, hogy csak néhányat említsünk: EU, háborús események, illetve azok befejeződése, a nyári ózonviszonyok, a tengerek szennyeződése stb.
A legkülönbözőbb területeken érvényes, hogy alkalmazkodni kell a változásokhoz: a rövidebb utazások gyakoribbá válása, a fő nyaralás időtartamának növekedése, a szezonok súlypontjának áthelyeződése, az egészség és a természetes környezet szerepének további növekedése, kulturális igények stb.
A nyaralóközönség és a keresleti szokások különösen jelentős változását okozta például, hogy a háborús nemzedék létszáma már kisebb, mint a háború utáni és a jóléti nemzedéké, hogy az olcsó utaktól egyre inkább a minőségi nyaralás felé fordul az érdeklődés, és - valamivel előbb ugyan - a kínálati piac keresleti piaccá változott. A mindenkori gazdasági recesszió, illetve annak legyőzése megint csak új viszonyokat teremt.
Az idegenforgalmi menedzsmentben tehát belátható időn belül nem uralkodik el az unalmas rutinszerűség. Ellenkezőleg, a különféle változások nagy rugalmasságot követelnek, adott esetben spontán, helyzetből fakadó reakcióképességet és -készséget. Ez pedig csak szilárd működési alapok - vagyis világos célkitűzések, koncepció és biztos tudás - mellett lehetséges.
Az idegenforgalmi piacot jelentős mértékben befolyásolják, sőt irányítják az utazási irodák szervezetei. Nem csak arra törekszenek, hogy a mindenkori igényeknek megfelelő kínálatot alakítsanak ki, hanem a modem reklámstratégiák bevetésével, a médiák segítségével felszítják az emberek utazási kedvét, mindig új úti célokkal és célcsoportra szabott utazási csomagokkal ("termék") állnak elő, vagyis nemcsak igényeket elégítenek ki, hanem keresletet teremtenek." Vissza

Tartalom

1. GYAKORLATI ALAPOK ÉS MENEDZSMENTFILOZÓFIA 7
1.1 A MENEDZSER ÉS AZ IDEGENFORGALMI PIAC 7
1.2 AZ IDEGENFORGALMI MENEDZSMENT KÜLÖNLEGESSÉGE 8
1.2.1 AZ ÉRZÉSEK 9
1.2.2 AZ „IMMATERIÁLIS ÉRTÉKEK" 9
1.2.3 A SOKFÉLESÉG EGYSÉGE 9
1.3 „INTELLIGENS TURIZMUS" - KIHÍVÁS ÉS LEHETŐSÉG A MENEDZSMENT SZÁMÁRA 10
1.4 MODERN VEZETÉSI ELVEK AZ INTELLIGENS TURIZMUSBAN 12
1.4.1 A SZELLEMI POTENCIÁL AKTIVÁLÁSA 12
1.4.2 AZ ÖSSZEFÜGGÉSEK FELTÁRÁSA 12
1.4.3 A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT ÖSSZEKAPCSOLÁSA 12
1.4.4 A LAKOSSÁG BEVONÁSA 12
1.4.5 A VENDÉGEK MŰVELTSÉGI FOKÁNAK FIGYELEMBE VÉTELE 13
1.5 MINŐSÉGI TURIZMUS ÉS MINŐSÉGI MENEDZSMENT 13
1.5.1 AZ ÉLETMINŐSÉG ELSŐDLEGESSÉGE 13
1.5.2 A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGE 15
2. AZ IDEGENFORGALMI MENEDZSMENT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA 17
2.1 A „MENEDZSMENT" FOGALMÁNAK ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA 17
2.1.1 ANALÍZIS 18
2.1.2 CÉLMEGHATÁROZÁS 18
2.1.3 TERVEZÉS
2.1.4 SZERVEZÉS
2.1.5 VEZETÉS j9
2.1.6 IRÁNYÍTÁS 19
2.1.7 ELLENŐRZÉS 20
2.2 MENEDZSMENT TECHNIKÁK 20
2.2.1 „MANAGEMENT BY EXCEPTION" MENEDZSMENT „KIVÉTELES BELESZÓLÁS" ALAPON 21
2.2.2 „MANAGEMENT BY RESULTS" AZ EREDMÉNYEKTŐL FÜGGŐ MENEDZSMENT 21
2.2.3 „MANAGEMENT BY SYSTEM" RENDSZER JELLEGŰ MENEDZSMENT 21
2.2.4 EMBERKÖZPONTÚ MENEDZSMENT 22
2.2.5 TERMÉKMENEDZSMENT 22
2.2.6 MÁTRIX-PROJEKT-MENEDZSMENT 23
2.2.7 KOOPERÁCIÓS MENEDZSMENT 24
2.2.8 „MANAGEMENT BY WALKING AROUND" ELVEGYÜLÉSES MENEDZSMENT 25
2.2.9 „MANAGEMENT-MIX" 25
2.3 ÁTFOGÓ MENEDZSMENT 26
2.4 KRÍZISMENEDZSMENT 27
2.5 A VÉGREHAJTÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A HELYI ÉS REGIONÁLIS TURISZTIKAI MENEDZSMENTBEN 28
3. A MENEDZSER 31
3.1 A TURISZTIKAI MENEDZSER HELYI ÉS REGIONÁLIS JELENTŐSÉGE 31
3.2 A TURISZTIKAI MENEDZSER FELADATAI ÉS MINŐSÍTÉSE 32
4. TANÁCSOT ADNI ÉS TANÁCSOT KÉRNI 39
4.1 A HELYI TURISZTIKAI MENEDZSER TANÁCSADÓI FUNKCIÓJA 39
4.2 A HELYI MENEDZSMENT TANÁCSADÁSÁNAK TÁRGYA ÉS CÉLSZEMÉLYEI 39
4.2.1 TANÁCSADÁS A FUNKCIONÁRIUSOK ÉS POLITIKAI TISZTSÉGVISELŐK FELÉ 40
4.2.2 TANÁCSADÁS A SZOLGÁLTATÓK FELÉ 40
4.2.3 A FUNKCIONÁRIUSOK ÉS SZOLGÁLTATÓK FELÉ TÖRTÉNŐ TANÁCSADÁS LEGFONTOSABB TARTALMI ELEMEI 41
4.2.4 TANÁCSADÁS A VENDÉGEK FELÉ, MINT HELYI SZOLGÁLTATÁS 43
4.2.5 AZ ADOTT TANÁCS FELELŐSSÉGE 44
4.3 KÜLSŐ TANÁCSADÓK ALKALMAZÁSA 44
4.3.1 ALKALMAK 44
4.3.2 ELJÁRÁS 45
4.3.3 PÉLDÁK KÜLSŐ TANÁCSADÓ IGÉNYBEVÉTELÉRE 45
5. JÖVŐRE VONATKOZÓ TERVEK 47
5.1 A LEGGYAKORIBB SEGÉDESZKÖZÖK A HELYI ÉS/VAGY REGIONÁLIS TURIZMUS-FEJLESZTÉS KONCEPCIÓJÁNAK KIDOLGOZÁSÁHOZ 47
5.2 MI A KÜLÖNBSÉG A „KONCEPCIÓ" ÉS A „VEZÉRELV" KÖZÖTT 47
5.3 A TURISZTIKAI KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSA 48
5.4 EGY HELYI TURISZTIKAI KONCEPCIÓ ÁTTEKINTÉSE 50
5.5 A TURISZTIKAI KONCEPCIÓ LEGFONTOSABB FELADATAI 51
5.5.1 A HIÁNYOSSÁGOK ÉS FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK ÁBRÁZOLÁSA 51
5.5.2 A LEHETŐSÉGEK KIEMELÉSE A TELEPÜLÉS/RÉGIÓ VONATKOZÁSÁBAN 51
5.5.3 GAZDASÁGOS ÉS KÖRNYEZETBARÁT FEJLESZTÉSI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA 51
5.5.4 A CÉLKITŰZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ ÉS A STRATÉGIA KÖVETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES 51
5.6 A MEGVALÓSÍTÓ-MENEDZSMENT 52
6. TURISZTIKAI KONCEPCIÓK /FELÉPÍTÉS/ 53
6.1 FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK KIDOLGOZÁSÁNAK FÁZISAI 53
6.2 HELYZETELEMZÉS 54
6.2.1 A TERÜLET ADOTTSÁGAI 54
6.2.2 NÉPESSÉG 55
6.2.3 ÉLETSZÍNVONAL 55
6.2.4 TERMELÉSI STRUKTÚRA ÉS MUNKAERŐPIAC 56
6.2.5 TURIZMUS 57
6.3 EREDETI TURISZTIKAI KÍNÁLAT 58
6.3 1 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 58
6.3.2 SZOCIOKULTURÁLIS FAKTOROK 58
6.3.3 ÁLTALÁNOS INFRASTRUKTÚRA 59
6.4 SZÁRMAZTATOTT TURISZTIKAI KÍNÁLAT 60
6.4.1 SZÁLLÁSHELYEK / VENDÉGHELYEK FELSZERELTSÉGE 60
6.4.3 TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA 60
6.5 ÖSSZEFOGLALÁS 61
7. HÁGAI NYILATKOZAT A TURIZMUSRÓL 73
8. A FALUSI TURIZMUS ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYHOZÁSI TEVÉKENYSÉGE 81
8.1 A KORMÁNY HATÁROZATA AZ IDEGENFORGALOM TERÜLETI IRÁNYÍTÁSÁNAK KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL 1007/1998. (I. 23.) 82
8.2 A REGIONÁLIS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁGOK, VALAMINT A REGIONÁLIS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁGOK
MUNKASZERVEZETEINEK FELADATAIRÓL A 28/1998. (V. 13.) IKIM RENDELET 84
8.3 KORMÁNY RENDELET A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK IDEGENFORGALMI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁRÓL 110/1997. (VI. 25.) 89
9. TELEPÜLÉS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 97
10. KISTÉRSÉGEK, TELEPÜLÉSEK TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA 129
11.1. PILISCSABA IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSÉNEK MODELLJE 130
11.2. AZ ORFŰI NEGATÍV PÉLDA 136
IDEGENFORGALMI EGYESÜLETEK ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK 139
FELHASZNÁLT IRODALOM 141