Nagy Képes Világtörténet VI.

A középkori intézmények bomlása és a renaissance

Szerző

Dr. Csuday Jenő

Dr. Schönherr Gyula

Szerkesztő

Marczali Henrik

'Dr. Csuday Jenő: Nagy Képes Világtörténet VI. ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda-Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	667 oldal
Sorozatcím:	Nagy Képes Világtörténet
Kötetszám:	6
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Számos képpel, műmelléklettel és térképpel, kihajtható mellékletekkel. Nyomtatta a Franklin-társulat nyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS.
A VI. kötet tartalma: az 1270—1500-ig terjedő világtörténeti események, legszomorúbb korszakát teszik a keresztyénségnek.
Az egyház sülyedése megsemmisítette az egyház tekintélyét, minthogy pedig e kornak minden intézménye a tekintélyen, első sorban az egyház tekintélyén nyugodott, mikor ez megdőlt, romba dőltek az összes intézmények. A világtörténelem egy kora sem bizonyítja ily feltűnően, hogy minden állam támasza és talpköve a tiszta erkölcs; de egyszersmind azt is, hogy a sülyedésben fogamzik meg az uj élet.
Mindezt feltüntetni s magyarul először igazán megírni, nehéz feladat. Mert nehéz az igazságot megismerni és még nehezebb azt kimondani, arról tanúságot tenni. E kornak megismeréséhez a kath. hittudományban való jártasság is megkivántátik.
Engem e kötet megírására 1903. évi julius 14-én kért föl a szerkesztőség és erre minden habozás nélkül vállalkoztam is, abban a tudatban, hogy a várakozásnak meg fogok felelni. Vállalkoztam, mert mikor látom az általános bomlást, az erkölcsi romokat, ezek alatt észreveszem az új élet megfogamzását; a későbbi századok története meggyőz engem arról is, hogy nem kevesebb, hanem valóban ennyi sár, ennyi iszap volt képes megtermékenyíteni a talajt annyira, hogy belőle a leghatalmasabb, az újkor szülessék.
A tekintélyét vesztett egyháztól már nem gátolva, az általános romlottság közepett egymás után kelnek életre a nemzeti királyságok ; ezek és a pápaság közötti ellentét elősegíti a renaissance-t, a tudomány új életre ébredését, a mely minden országban szellemi mozgalmat idéz elő és e tudomány, melynek szelleme épen nem keresztyén, akkor hódítja meg a pápaságot, mikor ez megtisztultan, régi fenségében mutatja be magát. De mert a pápaság, a már rég nélkülözött fényt és dicsőséget nem a keresztyén vallásból merítette, hanem az új tudományból, a melynek világánál mind jobban Vissza

Tartalom

TARTALOM.
Lap
Tartalomjegyzék_ — — - ~ ~ - — -- — — — — ~ vn
Képek jegyzéke ~ — — — — — — — — — ~~ — ix
Bevezetés__ - - — - — ~~ — — — — — xm
I. Rész: Az egyház és a pápaság.
I. Fejezet. A kanonisták és a legisták. Arab befolyás. A világiak
tudományos haladása. Nemzeti irodalmak keletkezése „_ „. 3 II. Fejezet. Az egyház és a nemzeti királyságok. I. Eduárd és az angol egyház. VIII. Bonifácz és Szép Fülöp. A pápák Avi-gnonban. A templariusok _. - 19
III. Fejezet. Irodalmi harcz a pápaság ellen. Minoriták. Bajor Lajos.
Rhensei határozatok. IV. Károly.™ _________ 48
IV. Fejezet. A schisma. Wiklef és Husz. Törekvések az egyesítésre.
A conciliumok (Pisa, Konstanz, Basel, d'Ailly Péter, Gerson János) __ 68
II. Rész: A császárság.
V. Fejezet. A dynastikus politika. Habsburg Rudolf és Ottokár.
A habsburgi házi politika kezdetei _ _ _ ____111
VI. Fejezet. A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az aranybulla _. .,„ .„ __ 128
VII. Fejezet. Fejedelmi és városi szövetségek. Venczel. Zsigmond.
111. Frigyes __ _ _ 151
Vin. Fejezet. Reformkísérletek a birodalmi egység helyreállítására.
Birodalmi törvényszék, hadsereg, adó. Miksa császár __ 177
III. Rósz: A hűbériség bomlása.
IX. Fejezet. Az olasz köztársaságok. Firenze.Velencze. Genova. Milano 197 X. Fejezet. Az Anjouk Nápolyban. Guelf párt. A franczia és a magyar párt harczai. Az aragonok Szicziliában. A ghibellinek 220 XI. Fejezet. Nemzeti és politikai ellentét Felső-Olaszországban. Politikai egyensúly. Mediciek, Sforzák, Aragonok ._ 235 Xn. Fejezet. Hűbérellenes mozgalmak Németországban. A parasztok.
Svájcz és a ditmarsok. A városok. Hanza ós a sváb szövetség. Tanács és czéhelc ._ — _ 253
VIII
TARTALOM.
Lap
XIII. Fejezet. Hűbérellenes mozgalmak Francziaországban. A városok, különösen Páris (Etienne Marcel). A flandriai városok (Arte-velde). A parlament mint főtörvényszék. A jobbágyság
(Jacquerie) _ _ — — _. - - — 281
XIY. Fejezet. Hűbérellenes mozgalom Angliában. Az Eduárdok reformjai. A városok a parlamentben. A jobbágyság ______ 294
XV. Fejezet. Az angol-franczia százéves háború. A puskapor feltalálása és következményei. A franczia lovasság megsemmisülése (Crécy, Maupertuis, Azincourt). A fekete herczeg. Bertrand du Guesclin. V. Henrik. A franczia nemzeti szellem ébredése 307 XVI. Fejezet. A burgundi lierczegség fejlődése és bukása. Harcz a svájcziakkal. Jó Fülöp. Merész Károly. Összeköttetése a Habs-burgokkal_ ______________ 328
XVII. Fejezet. A franczia állam központosítása. Állandó katonaság.
A főnemesség elnyomatása, kiirtása. Polgári tisztviselők. Adórendszer. VII. Károly. XI. Lajos _ ______ 345
XVIII. Fejezet. Az angol hűbéres főnemesség bukása. A fehér és piros
rózsa harcza. VII. Henrik __ __________ 356
XIX. Fejezet. Spanyolország egyesülése. A mórok kiűzése. A király és a városok egyesülése a főnemesek ellen. A katholikus királyok. Az inquisitio ___________ 370
XX. Fejezet. Skandinávia. Lengyelország, Litvánia egyesítése és megtérítése. Király és nemesség. Jagellók ______ 392
XXI. Fejezet. A hódításon alapuló korlátlan török monarchia. A görög birodalom megszűnése. Bajazet és Timur. A mongol birodalmak Európában és Ázsiában. II. Mohammed. Konstantinápoly elfoglalása és a görög műveltség elszélesedése 413
IV. Eész: A renaissance kezdete.
XXII. Fejezet. Az ó-kori irodalom feléledése. A humanisták és könyvnyomtatás. Aeneas Sylvius. A humanismus_ _____ 441
XXIII. Fejezet. Az antik hatása a művészetre ______ 456
XXIV. Fejezet. A classikus műveltség hatása az egyházra és a poli- >
tikára. A pápaság elvilágiasodása (IV. Sixtus, VI. Sándor). Olaszország az idegen hódítások czélja ______ 470
XXV. Fejezet. A nagy fölfedezések kezdete. Columbus _____ 485
Y. Eész: Magyarország fénykora és hanyatlása.
XXVI. Fejezet. Az Arpád-ház kihalta és az interregnum _ _ _ _ 499 XXVII. Fejezet. A királyi hatalom emelkedése az Anjouk alatt _ _ 518
XXVIII. Fejezet. A rendi alkotmány kialakulása ______ 544
XXIX. Fejezet. A királyi hatalom banyatlása_ ______ 577
XXX. Fejezet. Mátyás király ____________ 600
XXXI. Fejezet. A Jagellók. Magyarország bukása _____ 627
Név- és tárgymutató ______________ 655