| Dr. Horn Artúr: Előszó | |
| ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
| Dr. Horn Artúr: Első fejezet | |
| Az állattenyésztés fogalma | 15 |
| Az állattenyésztés világhelyzete és gazdasági jelentősége | 17 |
| A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 21 |
| Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 25 |
| Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 29 |
| A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 31 |
| A környezet hatása az állati szervezetre | 33 |
| Takarmányozás | 33 |
| Éghajlat | 36 |
| A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatásai | 40 |
| A honosulás (akklimatizáció) | 42 |
| A szervezetre ható belső tényezők | 44 |
| Ivarjelleg | 45 |
| Ivartalanítás | 47 |
| A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 49 |
| Az állatok fényképezése | 53 |
| Testméretek felvétele | 54 |
| Fejlettség (testsúly) | 56 |
| Kondíció | 59 |
| Arányosság (homogenitás) | 60 |
| Kültakaró | 61 |
| Színeződés | 62 |
| Formalizmus az állattenyésztésben | 65 |
| A gazdasági állatok rendszerezése | 67 |
| A faj | 67 |
| A fajta | 68 |
| Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 76 |
| A fajtatisztaság. A telivér és a félvér | 75 |
| Alfajta, fajtaváltozat (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal, vonal, populáció | 77 |
| Második fejezet | |
| Dr. Horn Artúr: Az alkalmazott állatgenetika alapjai | 79 |
| A mendeli (faktorális) genetika és alkalmazása | 79 |
| A gének és hatásmechanizmusok | 84 |
| A nemsiég átöröklése | 96 |
| Az immunitás és a betegségek átöröklése | 100 |
| Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 103 |
| A populációgenetika alapjai | 107 |
| Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok átöröklése | 107 |
| Dr. Kovács György: Az immunogenetika szerepe az állattenyésztésben | 123 |
| Alapfogalmak és módszerek | 124 |
| A vércsoportok öröklődése | 126 |
| A szarvasmarha vércsoportjai | 128 |
| Biokémiai polimorfizmusok | 130 |
| A vércsoportok és a biokémiai polimorfizmusok felhasználása a gyakorlatban | 132 |
| A szarvasmarhaikrek zigozitásának vizsgálata és a vegyes ivarú ikerellésből származó üszőborjak meddőségének megállapítása | 136 |
| A ló, a juh, a sertés és a tyúk vércsoportjai | 138 |
| Dr. Dohy János: Biometriai alapfogalmak | 142 |
| Középérték (számtani közép) | 143 |
| Szórás, variációs koefficiens | 144 |
| A gyakorisági eloszlás grafikus ábrázolása | 146 |
| A középérték szórása (hibája) | 149 |
| A szignifikancia értelmezése | 149 |
| Két középérték összehasonlítása | 150 |
| Kiugró érték ellenőrzése (Dixon-módszer) | 151 |
| Két szórás összehasonlítása | 152 |
| Varianciaanalízis (szóráselemzés) | 152 |
| Regresszió | 154 |
| Korreláció | 156 |
| Gyakorisági eloszlások illesztésvizsgálata X2 (Chi2) próbával | 158 |
| Szelekciós intenzitás, szelekciós haladás, realizált h2-érték | 159 |
| Dr. Dohy János: Értékmérő tulajdonságok | 161 |
| Tejtermelő képesség | 162 |
| Hústermelő képesség | 163 |
| Tojástermelő képesség | 166 |
| Gyapjútermelő képesség | 167 |
| Takarmányhasznosítás | 167 |
| Gyors fejlődés (koraérés) | 169 |
| Erőtermelő képesség | 171 |
| Termékenység, szaporaság, egészség | 171 |
| Igényesség, igénytelenség | 173 |
| Konstitúció | 174 |
| Harmadik fejezet | |
| Dr. Mészáros István: A háziállatok szaporodása | |
| A szaporodás típusai, az ivarsejtek | 179 |
| A termékenyülés | 180 |
| A nemi szervi működés élettana | 181 |
| Az ivarzás tünetei | 183 |
| A pároztatás módjai | 184 |
| A vemhesség időtartama | 185 |
| A vemhesség megállapítása | 187 |
| Az ellés élettana | 188 |
| A szülőfájások osztályozása | 189 |
| A közeledő ellés jelei | 189 |
| Az ellés lefolyása | 190 |
| Az újszülött ápolása | 191 |
| Az anyaállat gondozása az ellés után | 191 |
| A méh visszalakulása (involutio uteri) | 192 |
| Az ellés utáni első ivarzás ideje | 192 |
| A meddőség fogalma és felosztása | 193 |
| A meddőség gazdasági jelentősége | 193 |
| Dr. Horn Artúr: Ikerellés, egypetés ikrek | 194 |
| Dr. Horn Artúr: Növekedés és fejlődés | 196 |
| Ivarérettség, tenyészérettség | 202 |
| A kor szerepe az állatok életében | 203 |
| Negyedik fejezet | |
| Dr. Horn Artúr: A tenyészkiválasztás (szelekció) és a tenyészértékbecslés | 205 |
| Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 213 |
| A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 216 |
| Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) | 220 |
| A párosítás alapelvei | 225 |
| A tenyésztési eljárások | 227 |
| Fajtatiszta tenyésztés, vérújítás (vérfrissítés) | 228 |
| Beltenyésztés (rokontenyésztés) | 230 |
| Vérvonaltenyésztés (vonaltenyésztés) | 235 |
| Keresztezés | 236 |
| Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 253 |
| Törzskönyvezés | 255 |
| Az egyedi megjelölés módszerei | 258 |
| Állatkiállítások | 260 |
| Ötödik fejezet | |
| Dr. Czakó József: A gazdasági állatok viselkedése | 263 |
| Pihenés és alvás | 264 |
| Mozgás | 264 |
| A táplálék felvétele | 265 |
| Ürítés | 265 |
| Testápolás | 265 |
| Figyelés | 265 |
| Támadás és védekezés | 266 |
| Nemi viselkedés | 266 |
| Az életfolyamatok alakulása | 267 |
| Társas viselkedés | 271 |
| Hatodik fejezet | |
| Dr. Czakó József: A gazdasági állatok elhelyezése és gondozása | 273 |
| Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 273 |
| Tartástechnológiai rendszerek | 277 |
| Telep- és istállóépítés | 278 |
| Legeltetés | 281 |
| Az állattartás gépesítése | 282 |
| A kemizálás hatása az állattartásra | 283 |
| Az állatok ápolása | 283 |
| Az állatok szállítása | 285 |
| Baleset-elhárítás az állattenyésztésben | 288 |
| Dr. Horn Artúr: Ajánlott irodalom | 291 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
| Dr. Baintner Károly: Első fejezet | |
| Bevezetés | 295 |
| Gazdasági állataink takarmányozásának története | 298 |
| Az állati szervezet kémiai összetétele | 300 |
| A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 303 |
| A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 304 |
| A takarmányok nitrogénmentes anyagai | 305 |
| A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 315 |
| Vitaminok | 318 |
| Ásványi anyagok | 328 |
| Antibiotikumok | 330 |
| Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 333 |
| Enzimek | 334 |
| Betegségek megelőzésére adagolt takarmánykiegészítők | 335 |
| Antimetabolitok | 335 |
| A takarmányok megemésztése | 336 |
| A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 340 |
| A közbülső anyagcsere | 344 |
| A szénforgalom | 344 |
| Az energiaforgalom | 347 |
| A nitrogénforgalom | 351 |
| Az ásványianyag-forgalom | 357 |
| A vízforgalom | 374 |
| A takarmányok táplálóértéke | 377 |
| Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 386 |
| Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 386 |
| Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 389 |
| A takarmányértékesülés | 411 |
| Dr. Fekete Lajos: Második fejezet | |
| Takarmányismeret | 415 |
| A zöldtakarmányok | 415 |
| A legelő | 424 |
| A szénák | 428 |
| Silózott takarmányok | 432 |
| A gyökér- és gumós takarmányok, húsos termések | 434 |
| Szalmák, szárak, pelyvák, törekek | 435 |
| Magvak és termések | 438 |
| Ipari melléktermékek és hulladékok | 441 |
| Állati eredetű takarmányok | 450 |
| Takarmánykiegészítő anyagok | 454 |
| Ipari abrakkeverékek | 457 |
| A takarmány minőségének megítélése | 460 |
| Dr. Baintner Károly: Harmadik fejzet | |
| A takarmányok eltartása és etetése | 465 |
| A takarmányok eltartása | 465 |
| A takarmányok előkészítése | 498 |
| A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 502 |
| Az etetés módjai | 512 |
| A jó takarmányellátás megszervezése | 526 |
| Ajánlott irodalom | 528 |
| Függelék | |
| Dr. Hony János: Biometriai táblázatok | 530 |
| A t-próba kritikus értékei | 530 |
| Az F-próba kritikus értékei | 531 |
| K2 (Chi2) táblázat | 532 |
| A Dixon-próba kritikus r-értékei | 534 |
| u-táblázat | 535 |
| z-táblázat | 536 |
| Takarmányozási táblázatok | |
| A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma | 537 |
| A fontosabb takarmánynövények karotintartalma | 550 |
| A gazdasági állatok napi táplálóanyag-szükséglete | 552 |
| A szarvasmarha napi táplálóanyag-szükséglete | 552 |
| A juh napi táplálóanyag-szükséglete | 555 |
| A ló, a szamár és az öszvér napi táplálóanyag-szükséglete | 558 |
| A ló mikroelem-szükséglete | 560 |
| A sertés napi táplálóanyag-szükséglete | 561 |
| Irányszámok intenzív termelésű koca (28 napos választás) takarmányainak összeállításához | 563 |
| Irányszámok eltérő energiaszintű, különböző típusú malactápok összeállításához | 564 |
| A hibridsertés (intenzív sonkatípus) eltérő energiaszintű takarmányának javasolt összetétele | 565 |
| A sertés nélkülözhetetlen aminosav-szükséglete 1 kg légszáraz takarmányban, különböző nyersfehérje-tartalom és 670-700 g keményítőérték esetén a hízlalás átlagában | 566 |
| A növendék- és hízósertés minimális vitaminszükséglete 1 kg abrakkeverékben | 566 |
| A házinyúl táplálóanyag-szükséglete | 567 |
| A házinyúl vitaminszükséglete, 1 kg takarmány-szárazanyagban | 567 |
| A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete | 568 |
| A tojótyúk vitamin-, ásványianyag- és mikroelem-szükséglete 1 kg takarmányban | 570 |
| A tojótyúk nélkülözhetetlen aminosav-szükséglete | 571 |
| A csirke és a tyúk keményítőérték-, em. nyersfehérje- és aminosav-szükséglete 1 kg abrakkeverékben | 571 |
| A csirke ásványianyag- és minimális vitaminszükséglete 1 kg takarmányban | 572 |
| A pulyka és a gyöngyös keményítőérték-, em. nyersfehérje- és aminosav-szükséglete 1 kg takarmányban | 573 |
| A pulyka és a gyöngyös ásványianyag- és minimális vitaminszükséglete 1 kg abrakkeverékben | 574 |
| A kacsa táplálóanyag-szükséglete | 575 |
| A kacsa vitamin-, ásványianyag-szükséglete 1 kg takarmányban | 576 |
| A lúd táplálóanyag-szükséglete | 577 |
| A lúd vitamin- és ásványianyag-szükséglete | 578 |
| A gazdasági állatok mikroelem-igénye. Irányszámok | 578 |
| A fontosabb mikroelemek mérgező színvonala és tűrési határa gazdasági állataink számára (Tájékoztató értékek) | 579 |
| Név- és tárgymutató | 581 |
