Szakmai tanulmánykötet a dohányzással kapcsolatos kormányzati intézkedések megalapozásához

Előszó

A dohányzás, amely manapság lényegében a cigarettázást jelenti, kimagaslóan vezeti a megelőzhető halálokok listáját. Jelenleg évente 3 millió ember hal meg a világon a cigarettázás áldozataként és várhatóan ez az érték 10 millióra emelkedik 2025-ig. A kilencvenes évek elején 1,1 milliárd ember dohányzott, évente 6,05x10 cigarettát elszívva, ők a világ felnőtt lakosságának egyharmadát képviselik . Sajnos a magyar lakosságon belül a cigarettázok aránya meghaladja ezt a 33%-os arányt. A cigarettázás alakulásában napjainkban három tendencia körvonalazódik világosan:
1. A fejlett ipari társadalmakban, különösen a tanult emberek között, a felvilágosító kampányok eredményeképpen csökkent a cigarettázok aránya. A harmadik világ országaiban ugyanakkor kifejezetten növekszik, jelenleg 800 millió dohányos a fejlődő országokban él.
2. A fejlett ipari országokban a férfiak körében sokkal kifejezettebben csökken a cigarettázok aránya, mint a nők körében. Sőt, a női lakosság körében sok országban, így hazánkban is, még emelkedik is arányuk. Úgy látszik a „más kárán tanul az okos" elvet ők sem tudják hasznosítani.
3. A káros szenvedélynek hódolók döntő többsége (az USA-ban 82%-uk) 18 éves kora előtt kezdi el a cigarettázást és több mint felük már ekkor rendszeres dohányos. Éppen ezért az USA-ban a cigarettázást „gyermekbetegségnek" nyilvánították és elsősorban ezzel kívánják felvenni a harcot .
Az emberek értelmes lények és a döntő többség tudatában van a cigarettázás ártalmasságának; hogyan lehet akkor megmagyarázni a dohányzás világméretű elterjedtségét? A magyarázat sokrétű. A fiatalok rászokásakor főleg a pszichoszociális hatások a meghatározóak, mint a divat, a kortárs csoportok elvárásai, a felnőttség bizonyítása stb. Később érvényesül a cigarettázás jótékony hatása: az étvágycsökkenés, valamint a figyelemkoncentráció, a tanulási készség, az emlékezet és általában a szellemi teljesítményjavulása4. A legfontosabb azonban a kóros hozzászokás, amely miatt újabban a cigarettázás révén a szervezetbe kerülő nikotint kábítószernek nyilvánították. Ennek bejelentésére az USA-ban 1995. augusztus 10-én maga Clinton elnök vállalkozott. A kábítószerré minősítésnek három tudományos kritériuma van :
a) A szer vagyis a cigaretta kényszeres használata. A dohányosok e szokásuk ártalmasságának ismerete és gyakran elhatározott leszokásaik ellenére cigarettáznak, mivel nem tudják legyőzni kialakult „nikotinéhségüket".
b) A nikotinnak, mint a többi kábítószernek, kellemes pszichoaktív hatása van, amely a nikotinnak az agy bizonyos központjaira elsősorban az accumbens magban gyakorolt hatására vezethető vissza. A dohányosok agyában 40%-kal alacsonyabb az ún. monoamin-oxidáz B (rövidítése MAO-B) szintje8, mint a nemdohányosokéban. Vissza