Hajdú-Bihar képekben

Előszó

Eredményeink láttán bátran írhatjuk: hazánk s a békét akaró emberiség őszinte szándékát, eredményeit megyénk úgy tükrözi, mint egy csepp víz az óceánt. Ünnepi kiadványunk összeállításakor nehézségeink nem abból adódtak, hogy mit mutassunk be, inkább hogy hely hiányában mit hagyjunk ki. Talán sikerül eloszlatnunk egyesek tévhitét, hogy ezen a tájon nincs látnivaló.
A régebben „szöcskelegelőnek" gúnyolt tájon, ahol a „Kiszáratt a tóbul mind a sár mind a víz" kezdetű keserű népdal is született, ma Közép-Európa egyik nagy öntözőrendszere kéklik - ám nem a délibáb játékaként! A tüdővész, mely bizony „magyar betegségnek" számított s melyben drámai elsőséghez jutottunk - a múlté.
Kéziiparunk felnőtt, nagyiparrá fejlődött. Termékeinket számtalan ország vásárolja: Kanadától Japánig, Finnországtól Ausztráliáig.
Bihar falvai és tanyái villamosítása is messze fénylő példának bizonyul.
Hazánk harmadik legnépesebb városa Debrecen fáklyaként világítja be a Tiszántúlt. Egyetemein, iskoláiban több mint harmincezer fiatal készül az életre.
Nagyszerű eredményeink nem feledtethetik velünk örökölt, vagy fejlődésből eredő gondjainkat. A meg-megújuló küzdelem, a vágyaink és lehetőségeink között feszülő türelmetlenség sokszor önmagunk előtt is eltakarja eredményeinket, megyénk hatalmas erőfeszítéseit, lenyűgöző fejlődését.
A nagy szavak könnyen megkopnak. De nem lehet nem nagy szavakat használni, nem lehet nem tisztelegni a kéz előtt, a dolgozó százezrek előtt, akik negyedszázad alatt új országot és új társadalmi rendet teremtettek tehetséggel párosult áldozatkészséggel, hétköznapok szürkének tűnő hősi tetteivel. Sokan emlékeznek még, honnan kellett indulnunk: rombadőlt és kifosztott ország, súlyos vérveszteséget szenvedett nép, szétzüllött államhatalom. Mégis voltak akik hittek a kommunisták hirdette újjászületésben, amely megyénkből, Debrecenből indult és valósággá vált.
Mindez nemcsak a mi érdemünk. A felszabadító szovjet nép segítsége nélkül a saját erőnk kevés lett volna; de hogy „élni tudtunk a szabadsággal" - ez a huszonöt év bizonyítja, - mindannyiunk büszkesége.
Új értelmet nyertek Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619. évi kiáltványának sorai: „A hajdúk puszta területeket szállottak meg, szorgalmukkal a farkasok és medvék tanyáját jól megművelt és bőven termő vidékké alakították át". Vissza