| Bevezetés helyett | 5 |
| Általános nyelvi kérdések | |
| Fehér Ferenc: Nyelv és varázs | 11 |
| A munka, a társadalom és a nyelv kölcsönössége | 14 |
| A nyelv kialakulása és állandó fejlődése | 14 |
| A gondolkodás és a nyelv dialektikus kapcsolata | 14 |
| A nyelv társadalmi szerepe | 15 |
| A beszélt nyelv funkciója | 15 |
| Törzsi, népi, nemzeti nyelv | 16 |
| A magyar népi és nemzeti nyelv | 16 |
| Nyelvközösség és egyén | 16 |
| A nyelv korok és társadalmi osztályok összekötő kapcsa | 17 |
| A nyelv mint tömegjelenség | 17 |
| A nyelvek kölcsönös érintkezése | 18 |
| A közlés tényezői: A beszélő, a hallgató és a valóság | 19 |
| A közlés mint társas tevékenység | 19 |
| A nyelvi jel és fogalom kölcsönössége | 19 |
| A nyelvi közlésfolyamat összetevői | 20 |
| A nyelvi jelek rendszere | 21 |
| A nyelvi jelek kialakulása és szerepe | 21 |
| A fonéma és morféma fogalma | 22 |
| Tallózás | 23 |
| Bábel tornya | 23 |
| Engels: A természet dialektikája (részlet) | 23 |
| Lakatos György: A beszéd és a gondolkodás | 24 |
| Hernádi Sándor: Magyarul hallgatni | 26 |
| Adam Schaff: A jel: Elemzés és tipológia | 27 |
| Hernádi Sándor: Ékezet - értelem - udvariasság | 29 |
| Összegezzünk! | 31 |
| A magyar nyelv eredete és a rokon nyelvek | 32 |
| Anyanyelvünk a világ nyelvei között | 32 |
| A finnugor nyelvcsalád | 33 |
| Az ugor nyelvcsoport | 35 |
| Nyelvünk önálló fejlődése | 35 |
| Európai kölcsönhatások | 37 |
| Tallózás | 38 |
| Bárczi Géza: A finnugor ősműveltsége és nyelve | 38 |
| Illyés Gyula: Rokonok között | 40 |
| Hernádi Sándor: Magyar, magyaráz | 43 |
| Kosztolányi Dezső: A magyar nyelv felfedezése | 44 |
| Nyelvünk életrajzából | 51 |
| Urbán János: Anyanyelvem | 52 |
| Az ősmagyar kor | 52 |
| Az előmagyar kor | 53 |
| Az önálló magyar nyelv kialakulásának kora | 54 |
| Az ősmagyar kor öröksége | 54 |
| Az ómagyar kor | 59 |
| Első nyelvemlékeink föltűnése | 60 |
| Az ómagyar kor öröksége | 60 |
| Tallózás | 63 |
| Bárczy Géza: A vándorlások kora | 64 |
| Ady Endre: Gyáva Barla diák | 64 |
| Ladó János: Totózok vagy totózom? | 66 |
| Szende Aladár: A magyar nyelvű irásosság kezdeteinek kora | 67 |
| Grétsy László: Szavak pusztulása, szavak születése | 68 |
| Lőrincze Lajos: "Kis" figyelmet kérek! | 69 |
| Összegezzünk! | 69 |
| A középmagyar kor | 70 |
| A kódexek kora | 71 |
| A Huszita biblia | 73 |
| A nyelvi öntudatosodás | 75 |
| A nyomtatott könyv | 76 |
| A középmagyar kor vívmányai | 76 |
| Az újmagyar kor | 78 |
| A fölvilágosodás és a nyelvújítás harcai | 80 |
| A köznyelv uralkodóvá válása | 82 |
| Anyanyelvünk jelen ideje | 82 |
| Tallózás | 82 |
| Az anyanyelvű biblia | 82 |
| A Huszita biblia (részlet) | 82 |
| A Vizsolyi biblia (részlet) | 82 |
| Galeoto Marzio: Mátyás király találó, bölcs, tréfás mondásairól és cselekedeteiről | 83 |
| Szilágyi Ferenc: "Kameraman" | 84 |
| Kossa János: Töltelékszavak | 85 |
| Kosztolányi Dezső: Nyelvtisztítás | 85 |
| Dávid András: Jugoszláviai magyar nyelvművelés | 88 |
| Kossa János: Tükörképek | 91 |
| Nyelvünk mai rétegződése | 94 |
| A nyelvváltozás és nyelvi rétegződés okozói | 94 |
| Vízszintes és függőleges nyelvi rétegződés | 94 |
| Tallózás | 96 |
| Vértes O. András: A gyermek szavairól | 96 |
| Matijevics Lajos: A diáknyelvről | 98 |
| Kossa János: Tükörfordítás | 100 |
| Tompa József: "Bált" rendezünk vagy "bálat"? | 100 |
| Összegezzünk | 101 |
| Magyar nyelvjárások | 102 |
| Fehér Ferenc: Köszönt egy kislány | 102 |
| Nyelvjárásaink kialakulása és alapvonásai | 102 |
| A magyar nyelvjárások áttekintése | 108 |
| Thurzó Lajos: Szonya | 108 |
| Jugoszláviai magyar nyelvjárások | 110 |
| A vajdasági nyelvjárások | 110 |
| A baranyai vagy drávaszögi nyelvjárás | 113 |
| A szlavóniai nyelvjárás | 114 |
| A muravidéki nyelvjárás | 115 |
| Tallózás | 117 |
| Jugoszláviai magyar nyelvjárási szövegminták | 117 |
| Lőrincze Lajos: Nyelvjáráskutató úton a Vajdaságban | 119 |
| Kossa János: "Cégéres igazság" | 121 |
| Összegezzünk! | 122 |
| Anyanyelvünk mai rendszere | |
| Fehér Ferenc: Egyetlen szó | 127 |
| Hangtani áttekintés | |
| Beszédünk alapegységei | 131 |
| A mondat | 131 |
| A szó | 131 |
| A szótag | 133 |
| A beszédhang és a betű | 133 |
| A magyar nyelv hangállománya | 134 |
| Beszédhangjaink keletkezése | 134 |
| A magyar magánhangzók | 136 |
| A magánhangzók egymásra hatása | 137 |
| A magas és mély hangrendű szópárok | 138 |
| A magyar mássalhangzók | 139 |
| A mássalhangzók egymásra hatása | 140 |
| A magyar betűjelzés és betűrend | 144 |
| Tallózás | 145 |
| Magánhangzóink szín- és hanghatása | 145 |
| Lőrincze Lajos: Mit mondanák az olyan férfinek, aki így beszél? | 146 |
| Kossa János: Legrettenthetetlenebbek | 148 |
| Fehér Ferenc: Meggyszedő | 149 |
| Lőrincze Lajos: A betűejtésről | 150 |
| Kosztolányi Dezső: Ilona | 151 |
| Lőrincze Lajos: Nyelvünk szép hangzásáról | 152 |
| Összegezzünk! | 154 |
| A szótan köréből | 156 |
| Gál László: A szó | 157 |
| Szójelentéstani ismeretek | 158 |
| A szó hangalakja és jelentéstartalma | 158 |
| A hangulati elem | 159 |
| A hangalak és a jelentés összefüggése | 160 |
| Hangutánzás és hangulatfestés | 162 |
| Egy- és többjelentésű szavak | 163 |
| Szavaink állandó és alkalmi jelentése | 166 |
| Azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak | 167 |
| Rokon értelmű szavak | 167 |
| Eltérő és ellentétes jelentésű szavak | 170 |
| Jelentésváltozás | 171 |
| Tallózás | 175 |
| A szavak hangulatáról | 175 |
| Benczédy József: A hasonló hangzású szavak | 176 |
| Lőrincze Lajos: Jelentésváltozások | 177 |
| Kossa János: Többértelműség | 178 |
| Szókészleti fogalmak | 180 |
| A szókészlet fogalma és rétegei | 182 |
| Alapszókincs, kiegészítő szókincs | 182 |
| A kiegészítő szókincs rétegei | 183 |
| A magyar szókincs eredeti állományáról | 185 |
| Az alkalmi és állandó szókapcsolatok | 187 |
| Szókölcsönzés | 189 |
| Tallózás | 192 |
| Martinkó András: A szavak élete | 192 |
| Fekésházy Géza: "Gondolatok ráérő időben..." | 499 |
| O. Nagy Gábor: Újszülött szólások | 200 |
| A betűszók és szóösszevonások írásmódjai | 201 |
| Kossa János: Árnyalatok | 202 |
| Összegezzünk! | 203 |
| A magyar nyelv szófajairól | 205 |
| A szó szerkezete. A szóelemek | 205 |
| Anyanyelvünk szófaji rendszere | 206 |
| Szóalaktani kérdések | 217 |
| A szó szerkezete. A szóelemek | 217 |
| Anyanyelvünk szófaji rendszere | 221 |
| Szóalaktani kérdések | 223 |
| A magyar nyelv szóalkotási lehetőségei | 223 |
| A szóképzés | 226 |
| A szóösszetétel | 226 |
| Tallózás | 227 |
| Fajcsek Magda - Szende Aladár: Számtan finnugor módra | 228 |
| P. Balázs János: Szókincsünk nagysága | 230 |
| Lőrincze Lajos:: A személynevek előtti névelőkről | 230 |
| Ladó János: Rosszul ejtett és írt utóneveink | 232 |
| Károly Sándor: Mi baj a csuklik igével? | 232 |
| Ruzsiczky Éva: Ne szaporítsuk ok nélkül a szóösszetételeket! | 235 |
| Andric Ivo: A szavakról | 235 |
| Mondtattani szerkezetek | 237 |
| A szószerkezetekről | 238 |
| A szószerkezetekről általában | 238 |
| A szószerkezet fajai | 238 |
| A mondatról | 239 |
| A mondat fogalma és fajai | 239 |
| Az egyszerű mondat és részei | 240 |
| Az egyszerű mondat tartalma, minősége és szerkezete | 241 |
| Az összetett mondat | 243 |
| Többszörösen összetett mondat | 248 |
| Mondataink hangsúlya, hanglejtése és szórendje | 248 |
| Tallózás | 252 |
| Benczédy József: A mondatszerkesztés néhány kérdése | 252 |
| Ács Károly: Valaki verset olvasott | 254 |
| Kosztolányi Dezső: Rövid és hosszú mondat | 255 |
| Nagy J. Béla: Mondatok szerkesztése | 257 |
| Összegezzünk! | 260 |
| Helyesírási emlékeztető | |
| Fehér Ferenc: Magyarázó vers | 265 |
| A magyar helyesírásról | 267 |
| Írásgyakorlatunk alapelvei | 267 |
| Az idegen eredetű szavak helyesírásáról | 270 |
| A délszláv nevek átírása | 271 |
| A szavak szótagokra bontása | 272 |
| Kisbetű - nagybetű | 273 |
| Egybeírás - különírás | 274 |
| Rövidítések | 274 |
| Az írásjelekről | 275 |
| Tallózás | 278 |
| Lőrincze Lajos: Alázatos helyesírás | 278 |
| Ferenczy Géza: Az egybeírás "tengerikígyódivatja" | 280 |
| Hernádi Sándor: Önbírálat | 281 |
| Összegezzünk! | 282 |
| Stilisztikai kistükör | |
| Debreczeni József: Anyanyelvem | 287 |
| A stílus | 288 |
| Stílus, stilisztika | 288 |
| A stílusrétegek | 289 |
| A társalgási stílus | 290 |
| Az előadói stílus | 290 |
| A szónoki stílus | 291 |
| A publicisztikai stílus | 292 |
| A hivatalos stílus | 292 |
| A tudományos stílus | 293 |
| A szépirodalmi stílus | 293 |
| A szókép | 295 |
| A költői kép | 296 |
| A korstílus | 296 |
| A barokk stílus | 297 |
| A rokokó stílus | 298 |
| A klasszicista stílus | 298 |
| A romantikus stílus | 298 |
| A realista stílus | 398 |
| A szimbolista stílus | 299 |
| Az impresszionista stílus | 300 |
| Avantgarde stílusirányzatok | 301 |
| Összegezzünk! | 303 |
| Nyelvünk arculata | |
| Anyanyelvünk jellegzetességei | 307 |
| A modern nyelvészet világa | |
| Az új nyelvészeti irányzatok | 313 |
| Az új nyelvészeti irányzatok megjelenésének indítékai | 313 |
| A nyelvészeti strukturalizmus | 315 |
| Strukturalista iskolák | 316 |
| Strukturalista eljárások és elemzési módszerek | 318 |
| Matematikai logika a nyelvészetben | 321 |
| Összegezzünk! | 325 |
| Felhasznált forrásművek | 327 |