kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 349 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-232-068-9 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 5 |
A húsmarhatenyésztés helyzete és közgazdasági feltételei a világon (Dohy János) | 7 |
A marhahústermelés élettani alapjai és növelésének biológiai lehetőségei (Keleméri Gábor) | 15 |
Fejlődés és növekedés | 15 |
Testtömeg-gyarapodás és takarmányértékesítő képesség | 20 |
A húsformák kialakulása és jelentősége | 21 |
A borjúszaporulat növelésének élettani vonatkozásai | 22 |
A hústehén nemi működése | 22 |
A húsmarhaállományokban használt tenyészbikák nemi működése | 26 |
A borjúszaporulat növelésének lehetőségei | 27 |
Biotechnikai eljárások alkalmazása a szaporaság növelésére | 35 |
A húsmarha nemesítése (Bodó Imre, Dohy János, Keleméri Gábor) | 39 |
Genetikai paraméterek (Dohy János) | 39 |
Értékmérő tulajdonságok (Keleméri Gábor) | 43 |
Szaporasággal összefüggő tulajdonságok | 43 |
Ivarérés | 43 |
Fogamzóképesség | 45 |
Az ellés lefolyása | 48 |
Ikerellés | 50 |
A vemhesség időtartama | 51 |
A két ellés közti időtartam | 51 |
Életképesség | 53 |
Borjúnevelő képesség | 53 |
Borjúszaporulat | 54 |
A növekedésssel összefüggő tulajdonságok | 55 |
Növekedési erély és a fejlődés intenzitása | 55 |
A testtömeg | 56 |
Takarmányértékesítő képesség | 58 |
Húsformák, izmoltság | 59 |
A vágóértéket meghatározó tulajdonságok | 61 |
Csontoshús-termelés | 61 |
Faggyútermelés | 62 |
A vágóértéket befolyásoló egyéb tulajdonságok | 64 |
Tűrőképesség, tartási viszonyokkal szembeni ellenálló képesség | 64 |
Legelőkészség | 64 |
Örökletes terheltségek | 65 |
Tenyészértékbecslés és szelekció (Dohy János) | 65 |
A húsmarhafajták (Dobó Imre) | 72 |
A fajtákról általában | 72 |
A fajták ismertetésének nehézségei | 73 |
A fajták jelentősége | 74 |
A húsmarhafajták csoportosítása | 75 |
A nagy testű francia és belga húsmarhafajták | 77 |
A charolais | 77 |
A limousin | 80 |
A blonde d'Aquitaine | 82 |
A maine-anjou | 83 |
A kék belga fajta | 84 |
A nagy testű olasz húsmarhafajták | 86 |
A chianina | 86 |
A romagnola | 88 |
A marchigiana | 89 |
A piemonti | 90 |
A brit húsmarhafajták | 92 |
A hús-shorthorn | 92 |
Az aberdeen angus | 93 |
A hereford (Keleméri Gábor) | 95 |
A galloway | 99 |
A sussex | 100 |
A welsh black | 101 |
A devon | 102 |
A south devon | 102 |
A lincoln red | 104 |
A longhorn | 105 |
Egyéb húsmarhafajták | 106 |
A murray grey | 106 |
A japán wagyu | 107 |
A vegyes hasznosítású szarvasmarhafajták szerepe az egyhasznú húsmarhatenyésztésben | 108 |
A hegyi tarka mint húsmarha | 108 |
A gelbvieh (sárga marha) | 109 |
A vöröstarka lapálymarha | 110 |
A pinzgaui | 110 |
Az osztrák szürke marha (Grauvieh) | 110 |
A borzderes | 110 |
A normandiai marha | 111 |
A red poll | 111 |
Az egyoldalú tejtermelő fajták szerepe a húsmarhatenyésztésben | 112 |
Primitív fajták az egyhasznú húsmarhatenyésztésben | 113 |
A zebu | 116 |
Az újabban keresztezéssel előállított húsmarhafajták | 118 |
A santa gertrudis | 118 |
A luing | 119 |
A kazah fehér fejű marha | 119 |
A kalmük marha | 120 |
A charbray | 120 |
A brangus | 120 |
A braford | 120 |
A simba | 121 |
A sabre | 121 |
A barzona | 121 |
A beefmaster | 121 |
A senepol | 122 |
A hays converter | 123 |
A south bravon | 123 |
Afrikai fajtái | 124 |
Véletlenszerűség a keresztezésben | 124 |
Fajhibridek | 124 |
Szintetikus fajták | 125 |
Tenyésztési (párosítási) eljárások (Dohy János) | 126 |
Genotípus X környezet kölcsönhatás (Dohy János) | 134 |
A marhahústermelés gyakorlata (Bodó Imre, Hajas Pál, Keleméri Gábor) | 139 |
A technológia elemei (Bodó Imre) | 139 |
Tenyésztési kérdések | 140 |
A fajta megválasztása | 140 |
A tenyésztési módszer megválasztása | 141 |
Tenyésztési nyilvántartások | 141 |
A pároztatás módszerei | 142 |
Mikor ellessünk? | 144 |
Az üszők tenyésztésbe vétele | 146 |
Egyedi megjelölés | 147 |
Állományváltás, rotáció | 147 |
Az ivartalanítás | 149 |
Technikai feltételek | 150 |
Épületek, elhelyezés | 150 |
Borjúóvoda és -iskola | 153 |
A hústehenek nyári elhelyezése | 154 |
Elletőistálló és elletés | 157 |
Az ágazat beilleszkedése az üzembe | 159 |
Munkaszervezés | 159* |
Az egy gondozóra jutó állatlétszám | 160 |
Munkabérezés | 160 |
A borjú-előállítás különleges módszerei | 161 |
A húsmarha takarmányozása (Hajas Pál) | 162 |
Táplálóanyag-transzformálás | 163 |
A takarmányok kémiai összetevői | 164 |
Az energia-háztartás jellemzői | 164 |
A fehérje és a N-tartalmú anyagok | 166 |
Az Npn-anyagok megítélése | 166 |
Fontosabb hazai karbamidkészítmény-típusok | 168 |
A húsmarhák ásványianyag- és mikroelemellátása | 171 |
A konyhasópótlásról | 173 |
Az ivóvíz sótartalmának megítélése | 173 |
Vitaminellátás | 173 |
A húsmarha takarmányai | 175 |
A takarmányozás gyakorisága | 179 |
A vízellátás | 179 |
TAkarmányértékelés, táplálóanyag-szükséglet, szabványok, irányelvek | 180 |
A húshasznú üszők takarmányozása | 183 |
A húshasznú tenyészbikák takarmányozása | 183 |
Néhány gyakorlati takarmányozási ajánlat húshasznú tenyézsbikáknak | 184 |
A marhahizlalás | 185 |
A hízóalapanyag-ellátás | 186 |
A borjak előkészítése hizlalásra | 186 |
A hízóalapanyag összegyűjtése, fogadása | 186 |
A húsmarha takarmányozásának programozása | 188 |
Hízlalási módok | 189 |
Marhahizlalás tömegtakarmányon és melléktermékeken | 190 |
A mikrobiológiai módszerekkel tartósított szilázsok felhasználása a hizlalásban | 191 |
A kukoricaszár felhasználása | 191 |
Marhahústermelés legelőn | 192 |
Hízlalás legelőn | 198 |
Speciális hízlalási módok melléktermékekkel | 200 |
Hízlalás árpával ("barley beef") | 201 |
Extenzív hizlalási rendszer | 201 |
Sertés- és baromfitrágya mint szarvasmarha-takarmány | 201 |
Faggyúsodást mérséklő hizlalás | 202 |
Hozamfokozók a marhahústermelésben (Hajas Pál, Bulyovszky Tamás közreműködésével) | 204 |
Az antibiotikus hozamfokozók és hatásmechanizmusuk | 204 |
Rumensin (monensin) | 205 |
Flavomycin | 208 |
Bovatec (lasalocid) | 210 |
Solinomycin | 210 |
ICI 139603 | 211 |
Avorparcin (Avotan) | 211 |
Egyéb hozamfokozók | 212 |
Sarsaponin | 212 |
A niacin mint hozamfokozó | 213 |
Növekedésserkentők a marhahizlalásban | 214 |
Ralgro (zeranol) | 216 |
Compudose (ösztradiol) | 217 |
Finaplix (trenbolone-acetát, TBA) | 218 |
MGA (melangestrol-acetát) | 219 |
Steer-oid | 220 |
Synovex (Syntex USA) | 220 |
A növekedésserkentők és a hozamfokozók összeadódó hatása együttes használat esetén | 220 |
Nagy marhahizlaló telep (feedlot) tervezés, elhelyezés (Hajas Pál) | 221 |
Vágómarha-kezelő berendezések tervezése | 224 |
A hőmérséklet hatása a hizlalási eredményre | 224 |
Gondolatok a jövőről | 225 |
A húsmarhaállományban leggyakrabban előforduló betegségek (Keleméri Gábor) | 227 |
Baktériumok, gombák és vírusok okozta betegségek | 228 |
Élősködők okozta bántalmak | 230 |
Belső élősködők | 230 |
Külső élősködők | 231 |
Takarmányozási ártalmak, hiánybetegségek | 231 |
A vágómarha és a marhahús mint termék (Hajas Pál) | 237 |
A marhahústermelés és a fogyasztói szokások viszonya | 238 |
A vágómarha húsipari értékelése | 239 |
A csontos hús jellemzői | 240 |
A marhahús fizikai és kémiai tulajdonságai | 242 |
A foggyúsodás és a hús kémiai összetételének összefüggése | 242 |
A hús kémhatásának szerpe a minőség alakulásában | 243 |
A hús vízkötő képessége | 244 |
A marhahús színe | 244 |
A DFD-jelleg megítélése a marhahúsban | 245 |
A porhanyóság és az íz | 246 |
A rugós hús | 246 |
A marhahús nemkívánatos íz- és szagelváltozásai | 247 |
A marhahús mennyiségét és minőségét befolyásoló tényezők | 247 |
A fajta (genotípus) hatása | 247 |
A testtömeg hatása a hústermelésre és a minőségre | 253 |
Takarmányozási hatások | 255 |
A takarmányozás és a faggyúsodás | 256 |
Az ivar szerepe a marhahústermelésben | 257 |
Marhahús tehenekből | 257 |
Hústermelés üszőkkel | 258 |
A szállítás, az előkészítés és a húsipari kezelések hatása a húsminőségre | 259 |
A húsipar új igénye: az ipari vágómarha | 260 |
A vágómarha és amarhahús minősítésének módszerei | 261 |
A vágóérték | 261 |
Minőség, minősítés | 262 |
A marhahús magyarországi minősítése, darabolása | 263 |
A darabolt marhahúsrészek leírása és elnevezése | 268 |
A közös piaci "EUROPA" húsminősítés | 270 |
Az objektív minősítés előkészítése | 273 |
A húsipari felhasználást érintő szarvasmarha-betegségek | 274 |
A marhahús piaci értékesítése (Hajas Pál) | 277 |
A húsmarhaipar jellemzői | 277 |
A marhahústermelés, -értékesítés és -fogyasztás kapcsolata | 280 |
A marketing szerepe a magyar harmahústermelésben | 284 |
Külföldi marketingszervezetek | 285 |
A marhahúsmarketing tényezői | 285 |
A piaci felvevőképesség | 285 |
Az életmód változása | 286 |
A különleges piacok | 287 |
A húsminőség és az ár | 288 |
A húsipari előkészítés (mint marketingelem) | 288 |
A fogyasztói reklám | 289 |
Az exportmarketing | 290 |
Az európai marhahústermelés és a magyar export viszonya | 291 |
Az élő állat értékesítése | 293 |
A minősítési módszerek szerepe | 293 |
Videoaukció | 294 |
Húsminősítés | 294 |
Az ütemezett értékesítés | 294 |
Tenyészállatok értékesítése | 295 |
Élő állatok szállítása | 296 |
A vágómarhák szállítása | 296 |
A szállítási veszteség | 297 |
Tenyészállatok szállítása | 299 |
A marhahús szállítása | 299 |
Kartonos hússzállítás | 299 |
A húsmarhatartás gazdaságossága (Bodó Imre) | 301 |
A gazdaságosságról általában | 301 |
Az állami támogatás kérdése | 303 |
A gazdaságosság legfontosabb tényezői és az azt kifejező mutatószámok | 304 |
A költségek | 305 |
A hozamok | 307 |
A különböző mutatószámok | 308 |
Gazdaságossági számítások | 310 |
Válogatott irodalom | 315 |
Függelék | 317 |
Fajta-összehasonlító táblázatok | 318 |
Takarmányozási táblázatok | 324 |
Tárgymutató | 339 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.