Klimatológia

Meteorológus hallgatók részére/Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szerző

Dr. Dobosi Zoltán

Dr. Felméry László

'Dr. Dobosi Zoltán: Klimatológia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	500 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J3-804. A könyv 100 példányban jelent meg. 228 fekete-fehér ábrával, kihajtható mellékletekkel illusztrálva. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Földünket borító légkör, különösen legalsó tartománya a troposzféra állandó változások színhelye. Meteorológiai jellemzői azonban tetszőleges számértékeket nem vehetnek fel. A légkör állapota az egyensúlyi helyzet körül általunk még nem ismert törvényszerűségek szerint, tehát szeszélyesnek tűnő módon állandóan változik. Az egyensúlyi jelleg abban áll, hogy éghajlat sem az egész Földön, sem annak egy-egy kiválasztott pontján nem változik, jő megközelítéssel állandónak vehető. Az éghajlattan vagy klimatológia célja ezen egyensúlyi állapotnak és a körülötte történő ingadozások törvényszerűségeinek a megismerése.
A légkör pillanatnyi fizikai állapotát időnek nevezzük. A pillanatnyi "idők" egymásutánja az időjárás. Ahogy az időnek, úgy az időjárásnak is vannak fajtái, pl. derült száraz, borult esős, szeles stb. időjárástípusok vannak. Magyarországon egy-egy időjárástípus fennállási ideje igen különböző, néhány órától több hétig terjedhet időtartamuk.
Az időjárásokból építjük fel az éghajlat fogalmát: Éghajlat az időjárások rendszere valamely helyen. Ez az éghajlat fenomenológiai meghatározása, amely az éghajlatot ennek külső megnyilvánulásaira, az időjárásokra vezeti vissza. Ma még lényegi meghatározást nem tudunk adni, mert nem ismerjük eléggé az időjárások s az éghajlat kialakulásának mechanizmusát. A definíció azt a tényt is tartalmazza, hogy adott hely időjárásaiban van valamilyen rendszer. Az időjárások fajtái, gyakoriságuk és egymásrakövetkezésük éghajlati törvényszerűségeknek engedelmeskednek.
Az éghajlattan vagy klimatológia célja az időjárások tulajdonságainak, gyakoriságukban, időbeli és térbeli elrendezettségükben megnyilvánuló törvényszerűségeknek a megismerése.
Az éghajlattan célja elsősorban gyakorlati értékű felvilágosítást adni adott hely időjárási viszonyairól. Ezért elsősorban olyan időjárási sajátosságokat kutat, amelyek közvetlenül befolyásolják az embert, annak tevékenységét, a növényzetet, állatvilágot, talajt stb. Létjogosultsága az éghajlat állandóságán alapszik, azon hogy a múlt adatai alapján megismert sajátosságok a jövőre is érvényesek. Az éghajlattan tehát a bekövetkező időjárásra is ad felvilágosítást, természetesen az éghajlati adatok keretében belül. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés. Éghajlat, éghajlattan 5
Éghajlati elemek és éghajlati tényezők 9
2. Sugárzás. A Nap mint energiaforrás 13
A Nap sugárzása 18
Szoláris éghajlat 19
A napsugárzás veszteségei 29
A földfelszín kisugárzása 41
A Föld-légkör rendszer energiaháztartásának áttekintése 45
A sugárzási mérleg területi eloszlása 46
Az energiamérleg területi és időbeli változásai 51
3. A felszínhatás 58
A felszín hőfelvétele és hőleadása 58
A felszín anyagi összetételének hatása 59
Szárazföldi és tengeri éghajlat 63
A tengerszint feletti magasság hatása 65
A sugárzási mérleg csökkenése a magassággal 67
A hőmérséklet csökkenése a magassággal 68
A csapadék összefüggése a magassággal 70
A hó és a hegységek 71
Expozíció 73
A növényzet befolyása az éghajlatra 73
Éghajlatmódosítások 78
Légtömegek és éghajlati szerepük 79
4. A lég- és tengeráramlások 84
Általános légkörzés 84
Helyi szélrendszerek 94
Monszun 94
Tengerparti szél 95
Hegy-völgyi szél 97
Főn és bóra 98
Helyi szelek 99
Trópusi ciklon 100
Tornádók vagy trombák 102
Tengeráramlások éghajlati szerepe 104
Impulzusmomentumcsere az általános cirkulációban 108
5. Éghajlati elemek időbeli változásai 111
Az éghajlati elemek napi járása 111
A hőmérséklet napi járása 111
A légnyomás és szél napi járása 114
A légnedvesség napi járása 117
Felhőzet napi járása 119
Csapadék napi járása 120
Napfénytartam napi járása 120
Az éghajlati elemek évi járása 121
Hőmérséklet évi járása 121
Légnyomás évi járása 125
Légáramlások évi járása 125
Légnedvesség évi járása 126
Felhőzet évi járása 127
Csapadék évi járása 128
Napsütés évi járása 130
6. Az éghajlati elemek területi eloszlása 131
Hőmérséklet területi eloszlása 132
Légnyomás és légáramlás területi eloszlása 136
Légnedvesség területi eloszlása 137
Felhőzet területi eloszlása 143
Napfénytartam területi eloszlása 143
Csapadék területi eloszlása 146
7. Éghajlatok osztályozása 151
A Köppen-féle rendszer 154
A Trewartha-féle éghajlatosztályozás 165
Aliszov éghajlatrendszere 175
Technoklímák 177
Budükó klímazónái 186
8. A Föld éghajlati képe 188
9. Az éghajlat változásai a földtörténet folyamán 215
Asztronómiai hipotézisek 237
Fizikai hipotézisek 240
Geológiai hipotézisek 241
10. Mikroklimatológia 243
Sík felszín felett kialakuló mikroklíma 244
A hő terjedése a talajközeli térben 244
Sugárzáskicserélődés 247
A talajközeli tér rétegződése 248
A hőmérséklet a talajközeli térben 251
A légnedvesség függőleges eloszlása 255
A szélsebesség függőleges eloszlása 256
A felszínfajta hatása a mikroklímára 256
A talajfelszín szerepe 256
Vízfelszín sajátosságai 258
Hőfelszín sajátosságai 258
A domborzat hatása a mikroklímára 259
Hőmérsékleti viszonyok a völgyekben éjjeli lehűlés alkalmával 266
Növényklíma 272
Növényállományok mikroklímája 273
Az erdő éghajlata 276
Városklíma 280
Lakóhelyklíma 281
11. Magyarország éghajlatának áttekintése 283
Sugárzás, napfénytartam 284
A borultság 288
Köd 290
Légnyomás 291
Szél 292
A levegő hőmérséklete 299
Talajhőmérséklet 317
Csapadék 318
Magyarország éghajlati tájai 327
II. RÉSZ
12. Az éghajlati adatfeldolgozás módszerei 331
Bevezetés (adatgyűjtés, tárolás, feldolgozás) 338
A valószínűségelmélet és a matematikai statisztika fontosabb alapfogalmai 351
A klimatológiai gyakorlatban használatos fontosabb eloszlások 372
Szignifikancia próbák alapjai 383
Korreláció és regresszió 395
Kiegyenlítő számítás 409
Ábrázolási módok 437
Homogenizálás és vonatkoztatás 446
Hőháztartás számítási módszer 474
Irodalom 491
Táblázatok 492