| A MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS KEZDETEI | 9 |
| A finnugor őskor | 12 |
| Az ugor-korszak | 13 |
| A magyarság különválása | 15 |
| A magyarság Levédiában | 18 |
| A honfoglalók lovai | 19 |
| A racka-juh | 21 |
| A magyar szürke szarvasmarha | 22 |
| Az ősi sertésállomány | 22 |
| A magyar tyúkfajta | 24 |
| A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS | 25 |
| A feudális földtulajdon és munkaszervezet kialakulása | 27 |
| A nagybirtok | 29 |
| A jobbágyság helyzete | 31 |
| Az állatállomány fejlődése | 36 |
| Keleti vérű lótenyésztés | 37 |
| A magyar szürke szarvasmarha elterjedése | 39 |
| Nagyarányú juhtenyésztés | 39 |
| Makkoltató sertéstartás | 40 |
| A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORA | 41 |
| A hódoltság hatása a mezőgazdaságra | 43 |
| A mezőgazdaság a királysági és erdélyi területen | 46 |
| Az állatállomány és az állattartás színvonala | 49 |
| Szarvasmarhatenyésztés a kivitel jegyében | 51 |
| Idegen vér a magyar lótenyésztésben | 55 |
| Juh- és sertéstenyésztés | 57 |
| Állattenyésztési ismeretek a XVI-XVII. században | 59 |
| Az állattenyésztési irodalom csírái | 61 |
| A TIZENNYOLCADIK SZÁZAD | 63 |
| Elnéptelenedés és anyagi pusztulás | 66 |
| Bécs gyarmatosító politikája | 66 |
| Földesurak és jobbágyok | 70 |
| Lassú fejlődés a mezőgazdaságban | 71 |
| Gyönge takarmánybázis | 73 |
| Állattenyésztés a jobbágyi és földesúri gazdaságokban | 75 |
| A lótenyésztés központi irányításának kezdetei | 78 |
| Spanyol, nápolyi, berber, arab, angol és német vér a lótenyésztésben | 78 |
| A lóállomány és a lótartás színvonala | 80 |
| A hadsereg lóellátásának kérdése | 82 |
| A mezőhegyesi katonai ménes alapítása | 84 |
| A bábolnai állomás alapítása | 85 |
| A juhtenyésztés átalakulása a merinó juhok behozatalával | 86 |
| A merinó-import megindulása | 86 |
| Infautado-negeretti, escurial-electoral | 88 |
| A magyar merinótenyésztés kezdetei | 89 |
| A tejelő szarvasmarha tenyésztésének megindulása | 91 |
| Elégtelen szarvasmarhaállomány | 92 |
| A ridegtartás uralkodó jellege | 95 |
| Az istállózó tartás kérdései | 98 |
| A szántóföldi takarmánytermelés kezdetei | 99 |
| A mangalica-sertés behatolása | 102 |
| Az állattenyésztési rodalom és ismeretterjesztés | 105 |
| V. A REFORMKORSZAK | 109 |
| Tovább tart a vámblokád | 111 |
| A gazdasági fejlődés kerékkötője: a jobbágyi intézmény | 112 |
| A szállítás és értékesítés problémája | 116 |
| A világpiac és a magyar mezőgazdaság | 117 |
| A pénzromlás | 118 |
| Az állattenyésztés szerkezete, színvonala és gazdasági helyzete | 120 |
| Állattenyésztés a kos csillagképében | 120 |
| Az állatállomány nagysága és összetétele | 123 |
| Az állattartás színvonala | 125 |
| Az állattenyésztés gazdasági helyzete | 130 |
| A külkereskedelmi forgalom | 132 |
| A magyar juhtenyésztés fénykora | 134 |
| A juhállomány nagysága és összetétele | 134 |
| Fajta és tenyészirány | 135 |
| Gyapjúhozam, gyapjúminőség | 136 |
| Testméretek | 138 |
| Istállózás | 138 |
| A juhok takarmányozása | 140 |
| A hágatás és elletés ideje | 141 |
| Egyszeri vagy kétszeri nyírás | 142 |
| A juhok fejése | 143 |
| A juhtenyésztés jövedelmezősége | 144 |
| Az angol vér terjedése a magyar lótenyésztésben | 147 |
| Satnyulás és vegyes vér | 147 |
| A fajta kérdése | 148 |
| A katonai ménesek fejlődése | 151 |
| Mezőhegyes | 152 |
| Bábolna | 153 |
| Udvari és magán-ménesek | 155 |
| A köztenyésztés állapota | 156 |
| Az első lóversenyek | 159 |
| A lótenyésztés gazdasági helyzete | 160 |
| Széchenyi és a magyar lótenyésztés | 161 |
| Lassú fejlődés a tejelő szarvasmarhatartásban | 163 |
| A hanyatlás gazdasági és szervezeti okai | 163 |
| A marhavész pusztításai | 167 |
| A marhaállomány össztétele | 169 |
| A tejhozam | 171 |
| Külföldi tenyészállatok | 172 |
| Az állomány földrajzi megoszlása | 172 |
| Javuló sertéstenyésztés | 175 |
| A tartott sertésfajták | 175 |
| Tenyésztési és tartási irányelvek | 177 |
| Az állattenyésztési irodalom | 182 |
| Takarmányozási ismeretek | 184 |
| Örökléstani ismeretek | 185 |
| Könyvek, folyóiratok | 188 |
| Oktatás | 188 |
| AZ ABSZOLUTIZMUS KORA | 191 |
| A jobbágyfelszabadítás hatása | 194 |
| A bámsorompó megszűnése | 197 |
| A városok és a közlekedés fejlődése | 198 |
| Az állattartás általános helyzete | 200 |
| Az állatállomány alakulása | 200 |
| Javuló gabonakonjunktúra, stagnáló állattenyésztés | 203 |
| A takarmányozási helyzet | 208 |
| Az országos törzskönyvezés kezdetei | 211 |
| Kiállítások, versenyek | 212 |
| Az 1863-as szabály | 212 |
| Kormányzati intézkedések a lótenyésztés fejlesztésére | 215 |
| A lótenyésztés helyzete | 215 |
| A fajta-kérdés | 217 |
| Kisbér | 220 |
| Bábolna | 221 |
| Mezőhegyes | 222 |
| Méntelepek | 223 |
| Magánménesek | 224 |
| Lóversenyek | 225 |
| A jutalmazási rendszer | 226 |
| A köztenyésztés színvonala | 226 |
| Növekedő lókivitel | 228 |
| A nyugati fajták szórványos behatolása a szarvasmarhatenyésztésbe | 230 |
| Az állomány alakulása | 230 |
| A szarvasmarhatenyésztés helyzete | 231 |
| Az állomány hasznosítása | 233 |
| A jobb fajta és jobb tartásmód kérdései | 235 |
| A bonyhádi tájfajta kezdetei | 237 |
| Csekély szarvasmarhakivitel | 238 |
| A keleti marhavész | 239 |
| A juhtenyésztés irányváltozása | 240 |
| Az állomány valószínű alakulása | 240 |
| A jövedelmezőség kérdései | 241 |
| Finom és durvább gyapjú | 243 |
| A fejés kérdése | 246 |
| Feladatok a juhtenyésztés körül | 246 |
| Törzskönyvezés | 247 |
| A gyapjú mosása | 247 |
| Gyapjútermelés és kivitel | 248 |
| A sertéstenyésztés fejlődése | 250 |
| Szegényes állattenyésztési tudomány és irodalom | 254 |
| Oktatás | 257 |
| A DUALIZMUS KORSZAKA | 259 |
| A mezőgazdaság helyzete a közös vámterületen | 262 |
| A parasztság helyzete | 266 |
| Elégtelen belföldi fogyasztás, extenzív mezőgazdaság | 268 |
| Az állattenyésztés külső piacai | 271 |
| Az állattenyésztés általános helyzete | 275 |
| A takarmánybázis | 275 |
| A rétek és legelők területének csökkenése | 276 |
| A szántóföldi takarmánytermesztés | 279 |
| A takarmányok adagolása | 281 |
| A silózás kezdetei | 282 |
| Az állatállomány | 282 |
| Állattenyésztés és nemzeti jövedelem | 285 |
| Az állattenyésztés és az államapparátus | 286 |
| A gazdasági egyesületek | 291 |
| Törzskönyvezés | 292 |
| Országos tenyészállatkiállítások és vásárok | 293 |
| Az állategészségügy | 293 |
| Az állattenyésztés az első világháború idején | 295 |
| A szarvasmarhatenyésztés új irányai | 298 |
| A magyar szürke szarvasmarha kitenyésztésének kérdése | 298 |
| A tenyészkerületek első megállapítása | 301 |
| A nyugati fajták térhódítása | 303 |
| Tenyészállat-import | 304 |
| Fajta szerinti megoszlás | 305 |
| Tisztavérű szimmentáli tenyészetek | 306 |
| A bonyhádi tájfajta javítása szimmentálival | 307 |
| Apaállat-ellátás | 308 |
| Járványok | 309 |
| Hizlalás és kivitel | 309 |
| A tejgazdaság gyors fejlődése | 311 |
| Tejszövetkezetek | 312 |
| Lefejő tehenészetek | 314 |
| A lótenyésztés javuló irányzata | 317 |
| Állami ménesek | 318 |
| Javaslat az állami ménesek feloszlatására | 320 |
| Kisbér | 321 |
| Bábolna | 322 |
| Mezőhegyes | 323 |
| Fogaras | 325 |
| Méntelepek | 326 |
| Ménesek és zugmének | 328 |
| A fajtakérdés | 328 |
| Lóversenyek | 329 |
| A lótenyésztés irányításának szervezete | 330 |
| Törekvések a jövedelmezőség javítására | 331 |
| Külföldi sikerek | 332 |
| A lótenyésztés az első világháborúban | 334 |
| Egyoldalú zsírsertéstenyésztés | 336 |
| Az ipari sertéshizlalás kezdetei és a kivitel | 336 |
| A fajtakérdés | 339 |
| Fajta szerinti megoszlás | 341 |
| A mangalica hibái | 342 |
| A hússertés lassú térfoglalása | 343 |
| A sertésvész pusztításai | 345 |
| A hanyatló juhtenyésztés | 347 |
| Az állomány és összetétele | 347 |
| A fésűs irányzat | 352 |
| Húsjuhok | 353 |
| Racka, cigája | 354 |
| Gyapjúaukciók és kivitel | 355 |
| A baromfitenyésztés kifejlődése | 358 |
| Fejlődő állattenyésztési tudomány | 365 |
| Szakoktatás | 366 |
| Intézmények | 368 |
| A tudományos munka | 370 |
| Örökléstan | 371 |
| Takarmányozás | 373 |
| KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZT | 377 |
| A területváltozás hatásai | 383 |
| Szerkezeti változások a mezőgazdaságban | 385 |
| Egészségtelen birtokmegoszlás | 385 |
| Az állattenyésztés eltérő jelentősége a kis- és nagybirtokon | 387 |
| Az általános gazdasági helyzet és gazdaságpolitika | 389 |
| Az állattenyésztés helyzete a két világháború közt | 392 |
| Az állatsűrűség változásai | 392 |
| Szűkös takarmánybázis | 393 |
| A rétek és legelők hozama | 396 |
| A szántóföldi takarmánytermelés | 398 |
| Szálastakarmányok | 399 |
| Abraktakarmányok | 399 |
| Kukoricaszár és szalma | 401 |
| A növénytermelés takarmányozásra használt hányada | 402 |
| Az állatállomány és a talajerő | 403 |
| Az állatállomány területi megoszlása | 404 |
| Az állatállomány időbeli változásai | 405 |
| Az állati termékek termelése | 406 |
| Belföldi fogyasztás és export | 410 |
| Az árak és a fövedelmezőség alakulása | 417 |
| Az állattenyésztés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez és a mezőgazdasági pénzbevételhez | 423 |
| Az állattenyésztés minőségi fejlődése | 425 |
| Az állattartás gépesítése | 428 |
| A szarvasmarhatenyésztés | 429 |
| Az állomány hosszas stagnálása, majd növekedése | 429 |
| Változások az állomány területi megoszlásában | 432 |
| Az állomány fajta szerinti összetétele | 433 |
| A minőségi javulás tényezői | 434 |
| A köztenyésztés apaállat-ellátása | 435 |
| A tenyészállatbehozatal | 436 |
| Törzskönyvezés és tejelés-ellenőrzés | 437 |
| Vágóállat-termelés és felhasználás | 438 |
| A szarvasmarhahizlalás rentabilitása | 440 |
| Az igásökör-állomány | 442 |
| A tejtermelés | 443 |
| A tejtermelés ár- és jövedelmezőségi helyzete | 446 |
| Sertéstenyésztés | 451 |
| Mennyiségi növekedés időszakos hullámzással | 451 |
| Az állomány évközi hullámzása | 456 |
| Vágósertés-termelés és felhasználás | 457 |
| Az exportpiacok | 458 |
| A tenyésztés és a hizlalás jövedelmezősége | 460 |
| A minőségi fejlődés | 465 |
| Lótenyésztés | 469 |
| Túlméretezett volt-e a lóállomány? | |
| Fajta szerinti megoszlás | 473 |
| Az állam tenyésztéspolitikai intézkedései | 478 |
| Juhtenyésztés | 482 |
| Az állomány a gyapjúkonjunktúra függvénye | 482 |
| Az állomány elhelyezkedése | 485 |
| Gyapjútermelés és felhasználás | 486 |
| Vágójuh-termelés és felhasználás | 487 |
| A juhok fejése | 488 |
| A minőség és a jövedelmezőség | 489 |
| Baromfitenyésztés | 493 |
| Kisüzemi, extenziv baromfitenyésztés | 493 |
| Az állomány területi megoszlása | 494 |
| Az állomány és a termelés időbeli változásai | 495 |
| A kivitel alakulása | 497 |
| Árak és jövedelmezőség | 499 |
| A minőség | 501 |
| Az állattenyésztési tudomány eredményei és fogyatékosságai | 503 |
| Állami kísérletügyi és kutatóintézetek | 504 |
| Állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás | 504 |
| Tejgazdasági Kísérleti Állomás | 506 |
| Gyapjúminősítő Intézet | 508 |
| A gazdasági akadémiák | 509 |
| Az egyetemi oktatás | 511 |
| Doktori értekezések | 516 |
| A tudomány hatása a gyakorlatra | 518 |
