Előszó
Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján 1992-ben született "A Feladatok a XXI. századra" c. dokumentumban szorgalmazták egy új ENSZ egyezmény létrehozását az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemre vonatkozóan. Az egyezmény kialakítására összehívott kormányközi egyeztető bizottság munkája révén 1994 júniusában Párizsban megszületett a végleges szövegtervezet. Az egyezményt 1994 október 14-én nyitották meg aláírásra.
A jelen kiadványban bemutatott ENSZ egyezmény a globális környezet állapotával, megváltozásaival, a következményekkel, gazdasági és társadalmi hatásokkal összefüggő teendőkkel foglalkozó ENSZ egyezmények sorába tartozik.
Az aszály és a elsivatagosodás következményei társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból is rendkívüli mértékűek lehetnek. Az elsivatagosodás és az aszály hatásai hosszútávra évtizedes, évszázados léptékben is meghatározó, káros következményei ellen nemzetközi összefogással lehet fel venni a küzdelmet. Az egyezmény célja ezen nemzetközi tevékenység koordinálása, szabályozása, az optimális munka és erőforrás megosztás, illetve a megfelelő szakmai, technológiai és gazdasági-pénzügyi eszközök megteremtésének és felhasználásának elősegítése.
Az aszály hatásai és elsivatagosodás veszélye leginkább a fejlődő világ, illetve a legkevésbé fejlett országok társadalmi-gazdasági rendszereit sújtja és a környezet degradációjához vezet. Ugyanakkor nemcsak ezeken a területeken kell számítani az óriási közvetlen anyagi kárral, illetve hosszú távú, esetenként visszafordíthatatlan károsodással járó aszályt és elsivatagosodás okozó természeti katasztrófára. Dél-, Nyugat-, és Kelet-Európa több térségében, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Ázsia egyes vidékein a fejlett országoknak is súlyos aszály veszteséget és elsivatagosodási talajdegradációs következményeket okozó száraz időszak fordulnak elő.
Magyarország leíró éghajlati szempontból nagyobbrészt a szemi-arid, illetve szubhumid klímazónába sorolható, azaz normális esetben is nagy érzékenységű a csapadékváltozékonyságra. Az elhúzódó száraz időszakok nemcsak a termesztett növényeket (a termés minőségét és mennyiségét), hanem a természetes növénytakarót illetve a felszíni és felszínalatti vizeket is károsítják. Magyarországon elsősorban az Alföld és ezen belül is a Duna-Tisza-közi hátság kiemelten veszélyeztetett terület.
Különös jelentőséggel bír hazánk számára is az aszály következményeivel összefüggő problémák megoldásában a nemzetközi együttműködés, a tapasztalok cseréje, a globális erőfeszítések ismerete és a megfelelő sikeres módszerek, technológiák hazai adaptációja. Az egyezmény megbízható alapot nyújt olyan hatékony nemzetközi együttműködésre, amely elősegíti a jövőbeli károk enyhítésére és a hosszú távú káros következmények megelőzésére irányuló aszály elleni küzdelem stratégiai tervezését, és a programok végrehajtását, valamint intézményesített keretet biztosít a nemzetközi információ, technológia és adatcserére irányuló tevékenységek összehangolására.
Vissza 
