| Az áteredő bűn | |
| Az ősbűn | |
| A bűnbeesés ténye | 5 |
| A bibliai leírás vitatható részletei | 5 |
| Az ősbűn előtti állapot | 7 |
| /Mikortól számítható? mikor ment veszendőbe? Miben állt a "paradicsomi állapot"?/ | |
| Az ősbün következményei | 11 |
| Az áteredő bün | |
| Fogalmi meghatározása | 13 |
| Az áteredő Bün és Biblia | 14 |
| Az áteredő bün tana a trienti zsinatig | 18 |
| Az áteredő bün és az értelmi megfontolás | 21 |
| Az áteredő bün lényege | 22 |
| Az áteredő bün tartalmi eleme | 23 |
| Formai elem az áteredő bünben | 30 |
| Az áteredő bün továbbadása | 33 |
| Elméletek | |
| Az áteredő bün következményei | 35 |
| Ellenvetések | 37 |
| A tulzott optimizmus és pesszimizmus nehézsége | |
| Az általános evolucionizmus nehézsége | |
| Ellenkezik-e Isten igazságosságával? | |
| Felhasznált irodalom | 44 |
| Szótériológia | |
| Bevezetés a megváltás teológiájába | 51 |
| A megváltás előkészítése | 53 |
| A megváltásra való alkalmasságunk és 2. ráutaltságunk. | |
| Az emberiség pozitiv előkészítése | |
| Jézus megdicsőülése és megváltásunk | 57 |
| Az őskeresztény igehirdetés központi témája. | |
| A megdicsőülés szótériológiai mondanivalóinak történeti áttekintése | |
| A mondanivalók rendszerező összefoglalása | |
| Jézus megváltói halála | 65 |
| Jézus halála mint megváltói halál | |
| Jézus szenvedése és halála az üdvösség rendjében. | |
| Jézus szenvedése és halála mint kinyilatkoztatás és ítélet | |
| Mit tett értünk Jézus megváltói halálával? | |
| Jézus szenvedés előtti életének eseményei és megváltásunk | 81 |
| A megtestesülés | |
| A születés körülményei | |
| Az utóbbiak szenvedés-előjelző feladata. | |
| Jézus látszólagos gyöngesége. | |
| Alávetette magát a törvénynek. | |
| Jézus názáratei élete | |
| A Jordánban történt megkeresztelkedése. | |
| Megkísértetése. | |
| Csodáinak jelszerűsége. | |
| Életének egyéb mozzanatai. | |
| A megváltás gyümölcsei | 86 |
| Önmagának megdicsőülést érdemelt. | |
| Megszabadultunk a bün szolgaságától. | |
| Krisztus legyőzte a halált és megszentelte szenvedéseinket. | |
| Krisztus által megszabadultunk a törvény alól. | |
| A sátán uralmának megtörése. | |
| Az embernek Istennel és ebmertársaival kialakult alapvető megbékéltsége. | |
| A megváltás egyetemessége | 91 |
| Mindenember számára megszerezte az üdvözülés lehetőségét. | |
| Az angyalokat nem váltotta meg Krisztus. | |
| Jóllehet Krisztus mindenkiért meghalt, a megigazulásban és az üdvösségben nem mindenki részesül. | |
| Kik részesültek legkorábban a megváltás gyümölcseiben? | |
| Az Egyházon kívül is működik a kegyelem és hozzáférhető az üdvösség. | |
| A megváltó hármas küldetése | 95 |
| Krisztus az igazság legfőbb tanítója, Isten legigazibb prófétája. | |
| Krisztus az Ujszövetség egyedüli főpapja. | |
| Krisztus a lelkek legfőbb pásztora és királya. | |
| Az egyházatyák ésa hittudósok a megváltásról | 106 |
| Az egyházatyák mint a hagyomány tanui | |
| Az egyházatyák ésé a hittudósok megváltás-elméletei | |
| Felhasznált irodalom | 111 |
| Szentháromságtan /Trinitológia/ | |
| Bevezetés | 114 |
| A Krisztus-esemény tényekből és kijelentésekből áll. | |
| A szentháromsági titok üdvtörténeti és teológiai arculata | |
| A misztérium-szó jelentései. | |
| A szentháromságtan kettős feladatköre. | |
| A Szentháromság dogmatörténete | 118 |
| Szakkifejezések az ókeresztény teológusoknál és a tanítóhivatal megnyilatkozásaiban. Ezek félreérthetősége a mai ember előtt. | |
| Eretnekségek: adopciánusok, modalisták, tritesiták, ariánusok. | |
| A titok megfogalmazása | |
| Isten hármassága a Szentírásban | 124 |
| Az Ószövetség és a Szentháromság. | |
| Isten hármassága az Ujszövetségben. | |
| Isten hármassága és a szenthagyomány | 136 |
| A monarchinus eretnekek fellépéséig. | |
| Küzdelem az eretnekek ellen. | |
| A niceai zsinatról Szent Ágostonig. | |
| A latin és a görög atyák szemléleti különbözősége. | |
| Kialakult alapvető tételek. | |
| A személyek származása: A Szentháromsági eredések | 140 |
| Miben különböznek a teremtményi eredésektől? | |
| Az Atya eredés nélküli, a Fiu az Atyától születik, a Szentlélek az Atyától és Fiutól származik. | |
| A Fiu születése mint értelmi tevékenység és a Szentlélek származása mint akarati tevékenység. | |
| A lényegi és a személyalkotó tevékenységek megkülönböztetése. | |
| Miért csak a Fiu eredése születés? | |
| A személyek egymáshoz való viszonya: Szentháromsági vonatkozások | 151 |
| A vonatkozás fogalma és fajai. | |
| Négy reális vonatkozás. | |
| Miben különböznek az eredésektől és | |
| a közös lényegtől? | |
| Szubszisztáló vonatkozások | |
| Egymástól való különbözőségük. | |
| Miért csak három személyalkotó vonatkozás van? | |
| A személyek viszonylagos létezők, | |
| ezért mindegyikük végtelenül tökéletes. | |
| A személyek egymásban való léte ésa Szentháromsági tulajdonítások | 156 |
| Perechorészisz. Ennek két fajtája: circuminsessio és circumincessio. | |
| A kifelé ható tevékenységek közösek. | |
| Mik a tulajdonítások? | |
| A megtestesülés ésa megszentelés több, mint egyszerű tulajdonítás. | |
| A közösségi élet ősforrása. | |
| A Szentháromsági küldetések | 162 |
| Fogalmuk és fajaik. | |
| A megtestesülés és a kegyelem közlése. | |
| A küldések végső célja. | |
| Istennek a küldésekben megnyilvánuló szeretete. | |
| Személy és természet a Szentháromságban | 166 |
| I. Klasszikus teológiában. | |
| II: Az ujkori személyiségfogalom. | |
| Felhasznált irodalom | 174 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal