Katolikus dogmatika

Szerző

'Dr. Előd István: Katolikus dogmatika ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	809 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-360-203-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Hiszek az egy Istenben, mennynek és földnek teremtőjében
Hiszek egy Istenben
Bevezetés	9
A dogmatika helye a teológiában	9
Istentan a dogmatikában	10
Isten megismerése	10
Bevezetés	10
A kinyilatkoztatás Istene	11
Isten megismerése a természet értelem útján	12
A teológia istenismeret "hármas útja"	16
Egy az Isten	16
Monoteizmus az Ószövetségben	18
Monoteizmus az Újszövetségben	18
Isten egyetlensége és az őskereszténység	18
Isten egyetlensége és a Szentháromság	20
Az egyetlen Isten féltékeny Isten	20
Monoteista vallások	21
Tanítóhivatali megnyilatkozások	21
A szövetség Istene, övéinek atyja	21
A Biblia Istene szövetséget köt népével	22
Isten szövetségei más-más jellegűek	22
A szövetségkötés indítéka Isten jósága	22
Az új és végleges szövetség ígérete	23
A prófétai ígéretek beteljesedése	24
A Jézusban kötött új szövetség Isten atyai szeretetének betetőzése	24
Isten mint világfeletti misztérium	29
Isten transzcendenciája és immanenciája	29
Mik jellemzik Isten sajátos transzcendenciáját?	30
Isten tulajdonságai és a bölcseleti okoskodás	44
A bölcseleti okoskodás szükségessége	44
A bölcselet útján megismert isteni tulajdonságok	46
Az élet ura élő Isten; élete szellemi élet	62
A kinyilitkoztatás Istene élő Istene	62
Istent nem átvitt értelemben mondjuk élőnek	62
Isten élete másfajta élet, mint a mi életünk	63
Mégis életnek kell mondanunk Isten szellemi életét	63
Isten élete természetfölötti élet	63
Az isteni élet bölcseleti igazolása	64
Isten és az élet azonosak	64
Tanítóhivatali megnyilatkozások	64
Az isteni értelem léte és működése	65
Az isteni tudás tárgyköre	66
Tökéletes önismeret és páratlan öntudat	66
Ismeri a múltat, a jelent és a jövőt	68
Ismeri az összes lehetőségeket	68
Ismeri a fél-jövő szabad tetteket	68
Isten ismereteinek bölcseleti osztályozása	68
Isten és az ember értelmi működésének különbözősége	69
Ismereteink forrása nem rajta kívül van	69
Isten értelmi tevékenységét a teljesség jellemzi	70
Isten mindentudását állandóan szem előtt kell tartanunk	71
Az isteni akarat léte és működése	72
Az isteni akarat bizonyítása	72
Az isteni akarat működése	73
Isten akaratának, szeretetének tárgyai	75
Az isteni akarat üdvtörténeti vonatkozásai	81
A korábban tárgyalt akarati tulajdonságok	81
Isten akaratának szabadsága	81
Isten igazságossága	81
Isten igazsága és hűsége	83
Isten irgalmassága	84
II. rész: Mennyek és földnek teremtő Istene
A világ teremtése
A teremtés és a biblia	89
A teremtés és az Ószövetség	89
A teremtés és az Újszövetség	91
A teremtés a szenthagyományban és a dogmatörténetben	92
Az ókori Egyház tanúsága	92
Eretnekek elleni állásfoglalások	93
Hittudósok és a dogmafejlődés	94
Teremtés és természettudomány	95
A teremtéstan főbb mondanivalói	96
A világ a maga egészében maradéktalanul Isten teremtménye	96
A teremtés kizárólagos isteni tevékenység	96
"Isten a világot "kezdetkor" teremtette	98
A világ keletkezésének mikéntje és a Biblia	99
Isten a világot örök teremtői eszméi szerint alkotta meg	99
A teremtés oka és célja	100
Isten teremtői szabadsága	100
A teremtés indítéka az isteni szeretet	101
Isten a maga szentháromsági életét akarja közölni teremtményeivel	101
A szentháromsági élet közlése az Isten dicsősége	103
Antropocentrikus és egyben krisztocentrikus cél	104
Teremtés és üdvtörténet	105
Létbentartás és együttműködés	106
A világ létbentartása	106
Az isteni együttműködés	107
Az együttműködés módozatai és tételei	109
Az isteni együttműködés és a szabad akarati cselekedetek	110
Az isteni gondviselés	111
Isten gondviselő szeretetének megnyilvánulásai	111
A gondviselés kinyilatkoztatás fokozatossága	112
A gondviselés dogmatikájának értelmezése	113
Egyetemes és különleges gondviselés	115
A gondviselés és a kérő imádság	116
Az angyalok létezése	117
Bevezetés	117
Angyalok a Szentírásban	118
Az angyaltan mítosztalanítása	119
A tanítóhivatali állásfoglalás	121
Az angyalok teremtése	122
Az angyalok természete és rendeltetése	122
Szellemi voltuk	122
Értelmük és akaratuk	123
Személyességük	123
Számuk	124
Az isteni életben való részesedésük	124
Az angyalok próbára tétele	125
Angyali jelenések	125
Az angyalok tisztelete	127
A gonosz lelkek	127
Létezésük	127
Bukásuk	129
Személyességük és működésük	130
Jézus győzelme	131
Az ember helye a teremtésben
A biblia az ember teremtéséről	132
Papi kódex	132
A jahvista szöveg	133
Teológiai mondanivalók	135
Az ember eredete és a fejlődéselmélet	135
Összeegyeztetési kísérletek	136
A fejlődés emberközpontisága	138
A monogenizmus	138
Az egyes emberek teremtése	139
Test és lélek, anyag és szellem az emberben	140
Test és lélek a Szentírásban	140
A test és lélek egymáshoz való viszonya	141
Test és lélek viszonyának mai megfogalmazása	144
Lelkünk szellemisége	145
A szellem és az anyag mibenléte és egymáshoz való viszonya	146
Az ember halhatatlansága	147
Az egyén és a társadalom	147
Az ember mint személy	147
Egyén és közösség	149
Az ember kétneműsége	151
Az ember történelmisége	152
Az ember tevékenysége	153
II. főrész: "Bűneinkért halált szenvedett és megigazulásunkért feltámad"
I. rész: Bűn, ősbűn, áteredő bűn
A bűn és a kinyilatkoztatás	155
A bűn és az Ószövetség	156
A bűn és az Újszövetég	158
A bűn megjelenési formái	159
Az ősbűn	161
A bűnbeesés ténye	161
A bibliai leírás vitatható részletei	161
Az ősbűn előtti állapot	163
Az ősbűn következményei	166
Az áteredő bűn bizonyítása	168
Leíró meghatározása	168
Az áteredő bűn és a Biblia	169
Az áteredő bűn tana a trienti zsinatig	173
Az áteredő bűn és az értelmi megfontolás	175
Az áteredő bűn tartalmi eleme	176
Az áteredő bűn lényege	176
Hittudósok elméletei az áteredő bűn tartalmi eleméről	177
Az áteredő bűn formai eleme, továbbadása és következményei	183
Formai elem az áteredő bűnben	183
Az áteredő bűn továbbadása	185
Az áteredő bűn következményei	187
Az áteredő bűn és a mai ember nehézségei	188
Túlzott optimista vagy túlzott pesszimista antropológiai szemlélet	189
Az evolucionalista világkép egyoldalú értelmezése	189
Isten igazsgágossága és jósága	190
II. rész: Szótériológia
Bevezetés a megváltás teológiájába	193
Isten üdvözítő szándékának sorsa	193
A megváltástan kifejezést kétféle értelemben használhatjuk	196
Jézus megdicsőülése és megváltásunk	200
Jézus megdicsőülése az őskeresztény igehirdetésben	200
Jézus feltámadásának hatása apostolaira	201
Jézus megdicsőülése és az emberiség megváltása	202
Filozófiailag nézve mi az összefüggés megváltásunknak Jézus megdicsőülésével?	207
Jézus megváltó halála	209
A kereszt teológiájának helye a megváltástanban	209
Jézus halála megváltást eszközlő halál volt	210
Az egyházi tanítóhivatal állásfoglalása	213
Jézus megváltó halála mint kinyilatkoztatás	214
Isten ingyenes megváltói kezdeményezése végtelen irgalmat és szeretetét mutatja	214
Szolidaritás a szenvedésének és a halálnak kitett emberrel	215
Az élet Ura szuverén hatalmának és jogainak bemutatása	216
A bűn végső következményeinek szemléltetése	217
A megváltói halál bemutatta, hogy Isten nagyobb úr, mint a sátán, és az erény nagyobb hatalom, mint a bűn	218
Isten bölcsessége az igazságosságot és irgalmat egyaránt szóhoz juttatta	219
A Teremtő tiszteletben tartja az ember szabadságát	219
A megváltói kinyilatkoztatás ítélet is, és hatékony eszköz	219
Mit tett értünk Jézus megváltói halálával?	220
Tudatosan vállalta a második Ádám szerepét	220
Valódi testi és lelki kínokat szenvedett	220
Szenvedésének értékét önátadó szeretete adja meg	220
Jézus üdvözítő tevékenységét Szent Pál nem egy esetben antropomorf képekkel, ill. kifejezésekkel érzékelteti	221
A későbbi teológiai eszmélődés is használ könnyen félteérthető kifejezéseket: elégtétel és érdem	223
Jézus szenvedése előtti életének eseményei és megváltásuk	225
Megtestesülés	225
Születése körülményeinek leírása	226
Szenvedésének előre jelzése	226
Gyermekkorának környezete	226
Alávetette magát a törvénynek	227
Fizikai munkát végzett	227
Jordánban történt megkeresztelkedése	227
Megkísérlet	227
Csodái	227
A megváltás gyümölcseinek áttekintő összefoglalása	229
Meghozta a bűnöktől és a bűnök következményeitől való szabadulás lehetőségét	229
Megszerezte számunkra a természetfölötti élet lehetőségét	230
Megtörte a sátán uralmát	230
Jézus legyőzte a halált	230
Felszabadultunk a törvény alól	231
A megváltás gyümölcsei a legszorosabb kapcsolatban vannak egymással	232
A megváltás egyetemessége	233
Jézus minden embert megváltott	233
Az angyalok megváltásának kérdése	233
Az egyéni megváltódáshoz egyéni közreműködés is szükséges	234
Kik részesültek legkorábban a megváltás gyümölcseiben?	234
A megváltás egyetemessége és az Egyházon kívüliek	235
A megváltó hármas küldetése	236
Krisztus az igazság legfőbb tanítója, Isten legigazibb prófétája	237
Krisztus az Újszövetség egyedüli főpapja	239
Krisztus a lelkek legfőbb pásztora és királya	242
Az egyházatyák és a hittudósok a megváltásról	245
Mint a hagyomány tanúi	245
Egyházatyák és hittudósok elméletei a megváltás mikéntjéről	246
III. főrész: Hiszek az atyában, fiuban és a szentlélekben; hiszek Jézus Krisztusban
I. rész: Szentháromságtan
Bevezetés a Szentháromságba	249
Megváltástan és szentháromságtan	249
A Szentháromság teológiája	250
A szentháromságtan kettős feladatot tűz ki maga elé	253
A Szentháromság dogmatörténete	254
Bölcseleti fogalmak alkalmazása	254
Szentháromsági eretnekségek	255
A mai trinitológia eljárási módja	257
Isten hármassága a szentírásban	258
Az Ószövetség és a Szentháromság	258
Isten hármassága az Újszövetségben	259
Isten hármassága és a szenthagyomány	266
A monarchiánus eretnekségek föllépésig	267
Küzdelem az eretnekek ellen a niceai zsinatig	268
A niceai zsinattól Szent Ágostonig	268
A görög és a latin atyák eltérő szemlélete	269
A Szentlélekről szóló viták	270
Az irodalmi viták befejeződése	270
A személyek származása: a szentháromsági eredések	270
A tapasztalati eredésektől való különbözőség	271
A szentháromsági eredések dogmái	272
A Fiú születése értelmi, a Szentlélek származása pedig akarati tevékenység	275
A Szentháromsági vonatkozások	277
A vonatkozások fogalma	277
A szentháromsági vonatkozások reális vonatkozások	278
A vonatkozások és az eredések viszonya	278
A vonatkozások és az isteni lényeg	278
Szubszisztáló vonatkozások	278
Egyes vonatkozások egymástól való különbözősége	279
Miért csak három személyalkotó vonatkozása van?	279
A személyek csak viszonylagosan személyek	280
Hogyan lehet a személyekről azonos tökéleteségeket állítani?	280
A személyek egymásban való léte és a szentháromsági tulajdonítások	280
A szentháromsági perichorészisz	280
A személyek kifelé ható tevékenysége	282
A szentháromsági tulajdonítások	282
A tulajdonítások és a megtestesülés	283
A tulajdonítás és a megszentelés	284
A Szentháromság az emberi közösségek mintaképe	285
A szentháromsági küldetések	285
A Szentírás tanítása	285
A küldetés fajtái	286
A küldetések végső célja az abszolút jövő	287
Istennek a küldetésekben megnyilvánuló szeretete	287
Személy és természet a Szentháromságban	288
A személy legrégibb fogalma	288
Az újkori személy-fogalom	288
II. rész: Krisztológia
Bevezetés a krisztológiába	291
A krisztológia helye a teológiában	291
A krisztológia hittitkokat elemez	292
Krisztológia és a Krisztussal foglalkozó egyéb tudományok	296
Dogmafejlődés a krisztológiában	296
A Biblián belüli dogmafejlődés	297
Szűkebb értelemben vett dogmafejlődés	297
Jézus Krisztus valóságos Isten	305
Jézus istensége az Apostolok Cselekedeteiben	306
Jézus istensége és a szinoptikusok	309
Jézus istensége és Szent Pál	314
Jézus istensége és a Zsidóknak írt levél	316
Jézus istensége és Szent János írásai	316
Jézus istensége és a szenthagyomány	320
Jézus Krisztus valóságos ember	321
Valódi teste van	321
Lelke teljes emberi lélek	322
Emberi természete egylényegű a mienkkel	323
Szenvedőképessége	324
Faji hovatartozása	325
Szótériológiai következmények	325
Istenség és emberség viszonya Jézus Krisztusban	326
Jézusban az Ige tölti be a személy szerepét	326
Egy személyben két természet	327
Két akarat és kétféle tevékenység	328
Mikortól meddig tart a személyes egység?	329
A személyes egység következményei	330
A tulajdonságok kicserélhetősége	330
A cselekedetek három fajtája	331
A krisztológia perichorészisz	331
Az emberséget az Igébe kapcsoló létmozzanat	332
Az ember-Jézust is imádás illeti meg	333
Jézus Krisztus emberi tudása és öntudata	335
A klasszikus teológia megkülönböztetései: relatív mindentudás, tapasztalati tudás, visio beatifica, scientia infusa	335
Jézus háromféle tudása és a mai hittudósok	336
Jézus istenemberi öntudata	338
Jézus emberi természetének akarati élete	341
Jézus akaratának szabadsága	341
Jézus isteni és emberi akaratának összhangja	342
Jézus érzelmi világa és az Atya akarata	343
Mentes volt a személyes bűnöktől és az áteredő bűntől	343
Jézus vétkezhetetlensége	344
Jézus pozitív szentsége	345
A kacedoni dogma és az újabb teológia	347
A mai ember nehézségei	347
Jézus emberi személye és az új teológia próbálkozásai	348
IV. főrész: "Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által" (kegyelemtan)
A kegyelem fogalma és fajai	353
A kegyelem fogalma	353
A kegyelem fajai	355
Isten egyetemes üdvözítő akarata	362
Fogalmi tisztázás	362
Az egyetemes üdvözítő akarat bizonyítása	362
Az üdvözüléshez szükséges kegyelmek kiosztása	366
Predestináció és reprobáció	370
Az üdvözültek előrerendelése	370
A reprobáció	374
A hittudósok vélekedései a predestináció és reprobáció indítékáról	376
A kegyelem szükségessége	378
A Biblia tanítása	379
A patrisztika tanítása	379
A tanítóhivatal állásfoglalása	380
A hittudósok véleményei	380
További teológiai vélemények a kegyelem szükségességéről	383
Előkészület a kegyelemre	387
A kegyelem ingyenessége	387
Előkészület a kegyelmi állapotra	389
A megigazulást előkészítő hit és cselekedetek összefüggése	392
A Biblia tanítása	392
A szenthagyomány tanúsága	393
A tanítóhivatal megnyilatkozásai	394
A hittudósok vélekedései	395
A segítő kegyelem és a szabad akarat	396
A kegyelmi indítás természete	396
A kegyelmi indítás hatékonysága	397
A kegyelemmel való együttműködés hittudományos megközelítése: tomista, ágostonos, molinista, kongruista, szinkrétista elméletek, és ezek perszonalista értékelése	399
A megigazultság vagyis a megszentelő kegyelem állapota	403
Dogmatörténeti áttekintés	403
A megszentelő kegyelem mivoltának mai megközelítése	404
Kegyelem és a bűnök eltörlése	404
A Biblia tanúsága	404
A szenthagyomány tanúsága	406
A tanítóhivatal állásfoglalása	406
Hogyan látjuk ma a reformátorok elítélését?	407
A bűnös benső megújulása és megszentelődése	409
A Szentírás tanúsága	409
A szenthagyomány tanúsága	410
A tanítóhivatal állásfoglalása	410
A hittudósok vélekedései	411
Bibliai képek a megigazulásról	412
Isten új népének tagjává, új szövetségének részesévé tesz bennünket	412
Krisztusnak, az új Ádámnak új életét kapjuk	413
Isten gyermekeivé, Krisztus testvéreivé, örököstársaivá és barátaivá, továbbá egymás testvéreivé leszünk	414
A Szentlélek lakik bennünk, sőt a Szentháromság élete folytatódik lelkünkben	416
A megszentelő kegyelem lényege és a hittudományos okoskodás	420
A kettős megigazulás tana	420
A bűnbocsánat és a megszentelődés összefüggése	420
A megszentelő kegyelem nem azonos a bennünk lakó Szentlélekkel	421
A kegyelem nemcsak Isten irántunk való szeretete, hanem lelkünkbe teremtett természetfölötti valóság is egyúttal	421
A kegyelem mint természetfölötti minőség és belénk öntött készség	422
Molinista-skotista és tomista vita a kegyelem habitus-jellegéről	423
A kegyelmi állapot antropológiai megközelítése	423
A kegyelem isteni válasz az ember magasbbrendű törekvéseire	423
A kegyelem megtapasztalhatósága	424
A megigazulás személyes-egzisztenciális vonatkozásai	426
A megszentelő kegyelem "kibontakozása"	426
A teológiai erények	427
Az erkölcsi erények	433
A Szentlélek ajándékai	434
A megigazulás gyümölcsei	435
Megigazulásunk mint feladat	435
Megigazultságunk közösségi vonatkozásai	436
Együttműködésünk a más meggyőződésű emberekkel	437
Akik legközelebb állnak hozzánk	437
A II. vatikáni zsinatnak idevágó elvei	437
A megigazultság állapotának lényeges tulajdonságai	439
A megigazultság bizonytalan	439
A megigazultság állapota egyenlőtlen	441
A megigazultság elveszíthető	443
Az érdem teológiája	445
Az érdemszerzés lehetséges	445
Érdemeink tárgya	445
Az érdemszerzés feltételei	445
A méltányossági érdem	445
V. főrész: A kegyelmi találkozási látható jelei (szentségtan)
I.rész: Általános szentségtan
Krisztus egyháza és a szentségek	449
Az Egyház megszentelő tevékenysége	49
A szentségek fogalmának megközelítése	451
A szentségek jelszerűsége és a szentségi jelek	451
A szakramentalitás érvényesülése az üdvtörténetben	459
A szentségek mint jelek három irányba mutatnak	460
A szentségi jelek alkotórészei	460
A szentségek üdvösségi hatásai	462
A megszentelő kegyelem közlése	462
A szentségi kegyelem	464
Az eltörölhetetlen jegy	465
A "lelki ékesség"	466
A szentségek hatékonyságának módja	467
A szentségek objektív hatékonysága	467
A szentségek újraéledése	469
Hogyan jött létre a szentségi hatás?	470
A szentségek száma és szerzője	471
Mind a hét szentség szerzője Krisztus	471
Közvetlen vagy közvetett rendelés?	472
A krisztusi intézkedés milyensége	473
Miért éppen ezt a hét szentséget rendelte Krisztus?	473
A szentségek kiszolgáltatója és felvevője	475
A szentségek kiszolgáltatója	475
A szentségek felvevője	477
Néhány vitatott kérdés	478
A szentelmények	478
A nem-keresztény szentségek	478
A szentségek meghatározása	478
A szentségek sorrendje	478
II. rész: Részletes szentségtan
Bevezetés az eukarisztia teológiájában	479
Az eukarisztia "a keresztény élet forrása és tetőpontja"	485
Az eukarisztia "titka"	486
Az eukarisztia teológiájának rövid története	488
Az eukarisztia és a nem-katolikus keresztények	489
Hálás megemlékezés ünnepi lakoma keretében	489
Az utolsó vacsora szertartása	489
Az utolsó vacsora lakomájának megjelenítése	491
Az utolsó vacsora megjelenítésének hatásai	491
Eukarisztikus lakománkon Jézus a mi vendéglátónk	492
Az eukerisztikus lakoma kultikus lakoma	493
Jézus és az egyház áldozata	493
Jézus élet-áldozata	493
Az utolsó vacsora mint áldozati lakoma	494
Az Egyház áldozata	495
A golgotai áldozat és a szentmiseáldozat összefüggése	497
A szentmiseáldozat hatásai	503
Jézus szómatikus-szubsztanciális jelenléte	505
Jézus jelenlétének bizonyítása a Bibliából	506
Hogyan lesz Krisztus jelenlevővé az eukarisztiában?	511
Az átlényegülés dogmája	511
Az átlényegülés hittudományos értelmezése	512
Milyen Krisztus van jelen az eukarisztiában?	519
A kenyérben is, a borban is az egész Krisztus van jelen	519
A színek legkisebb részében az egész Krisztus van	520
Az eukerisztikus Krisztus nem értelmezhető	521
Jelen vannak-e Jézus életeseményei?	524
Az eukarisztika tisztelete	525
Az eukarisztia szentségi hatásai	526
Az eukarisztiának a korábbiakban már említett hatásai	526
Az eukarisztia ekkléziológiai hatása	527
Az eukarisztia krisztológiai hatása: bensőséges egyesülés Krisztussal	529
Az eukarisztia szótériológiai hatása: kegyelmeket biztosít	530
Mik szükségesek az eukarisztia ünnepléséhez?	532
A szentségi jel anyaga és formája	532
A szentség létrehozója és kiszolgáltatója	534
Kik részesülnek az eukarisztia hatásaiban?	535
A keresztség szentségi jellege	537
A keresztség szentségének előzményei	537
Keresztség az ősegyház gyakorlatában	538
A keresztség mint szentség	539
Keresztség és hit, keresztség és mágia	539
A keresztség szentsége és a szenthagyomány	540
A keresztség hatásai	540
Beiktatás a keresztény közösségbe	540
Az újjászületés kegyelme	541
A keresztség szentségi kegyelme	543
A keresztség eszkatológiai vonatkozása	545
A keresztség kiszolgáltatása	545
A keresztség kiszolgáltatója és felvevője	454
A keresztség szentségi anyaga és formája	548
A keresztség szükségessége	548
A bérmálás szentségi jellege	551
A bérmálás az Egyház történetében	551
Krisztus által alapított külön szentség	553
A bérmálás hatásai	555
Krisztológiai hatás	555
Szótériológiai hatás	555
Ekkléziológiai hatás	556
Eszkatológiai hatás	557
A bérmálás charactere	557
Szentségi kegyelem	558
A bérmálás kiszolgáltatása	558
A bérmálás kiszolgáltatója és felvevője	558
A bérmálás szükségessége	559
Az egyházirend szentségi jellege	559
A papi szolgálat és fokozatai	560
Papi szolgálat és papi "hatalom" az Egyházban	562
Szentelés útján közölt vezetői megbízatások	563
Az egyházirend szentségének hatásai	567
Eltörölhetetlen jegy	567
Apostoli küldetés	570
Szentségi kegyelem	571
Megszentelő kegyelem	571
Az egyházirend szentségének kiszolgáltatása	572
A szentség anyaga és formája	572
A szentség kiszolgáltatója	572
A szentség felvevője	574
A bűnbocsánat szentségének alapítása	575
A bűn teológiája	575
A bűn és a bűnbocsánat ekkléziológiai vonatkozása	577
Az egyházi bűnbocsánat szentségi jellege	580
A bűnbocsánat szentségének szentségi jele	582
A szentség formája	583
A szentség anyaga	583
Az elégtétel	588
A bűnbocsánat szentségének használata	590
A szentség hatásai	590
A bűnbocsánat szentségének kiszolgáltatása	591
A bűnbocsánat szentségének szükségessége	592
A búcsú	593
A búcsú fogalma	593
A búcsúk alkalmazásának elvi kérdései	594
A búcsúk alkalmazásáank gyakorlati vonatkozásai	595
A betegek kenetének szentségi jellege	596
A szentség dogmatörténete	596
A betegek kenete mint szentség	598
A betegek kenetének hatásai	599
Res at sacramentum	599
A kegyelem közlése	601
Egyéb hatások	602
A betegek kenetének kiszolgáltatása	603
A betegek kenetének kiszolgáltatója és felvevője	603
A betegek kenetének szentségi jele	604
A betegek kenetének szükségessége	604
Dogmák a betegek kenetének szentségéről	604
A házasság szentségi jellege	604
A házasság dogmatörténete	605
A házasság mint szentség	607
A házasság üdvösségi hatásai	609
Res et sacramentum	609
Megszentelő kegyelem	611
Szentségi kegyelem	612
Eszkatológiai vonatkozás	612
A házasság tulajdonságai	612
A házasság célja és értelme	612
A házasság lényeses tulajdonságai	613
A házasság szentségének kiszolgáltatása	617
Kiszolgáltatója és felvevője	617
A házasság szentségi jele	618
A házasség szükségessége	619
V. főrész: A Krisztusban megigazultak mintaképe (mariológia)
Bevezetés a mariológiába	625
A mariológia alapelve	625
A Szűz Máriára vonatkozó kinyilatkoztatás értelmezése	625
Mária istenanyasága	627
A Biblia tanúsága	627
A szenthagyomány tanúsága	628
A hittudósok véleményei	628
Az istenanya szüzessége	630
Virginitas ante partum	630
Virginitas in partu	632
Virginitas post partum	634
Szűz Mária és Szent József házassága	636
Mária szüzessége és a nem-katolikus keresztények	637
Szűz Mária szeplőtelen fogantatása	638
Szűz Mária örök predestináltsága	638
A dogma mondanivalói és bizonyítása	639
A dogma fejlődésének története	640
Szűz Mária szentsége	641
Kegyelmi teljesség és erényei	641
Mentessége a személyes bűnöktől	643
Mentessége a bűnös hajlamoktól és az ezekből származó kísértésektől	644
Szűz Mária vétkezhetetlensége vitatható	645
A boldogasszony mennybefelvétele	645
A dogma mondanivalója, fejlődése, bizonyítása	645
Mária halála nem bizonyítható, de valószínű	647
Megjegyzések az előbbi két tételhez	647
Mária a mennyország királynője	648
Mária szerepe az üdvösség megszerzésében	649
Általános alapelvek	649
Miben állhatott szerepe az üdvösség megszerzésében?	650
Mária szerepe az üdvösség gyümölcseinek kiosztásában. Mária és az egyház	652
Szerepe az üdvösség gyümölcseinek kiosztásában	652
Szűz Mária és az egyház	654
Szűz Mária és a többi szentek tisztelete	655
Tételek a szentek tiszteletéről	655
Szűz Mária tiszteletének története	658
Mit tartsunk a Mária-jelenésekről?	660
VII. főrész: Megváltottságunk gyümölcseinek beérése (eszkatológia)
Bevezetés az eszkatológiába	663
Az eszkatológia tárgya	663
Az eszkaton a Bibliában	664
Az eszkatológia története	665
Onnan lészen eljövendő	667
A dicsőséges eljövetel bizonyossága	667
A paruzia előjelei és időpontja	670
Ítélni eleveneket és holtakat	673
Az utolsó ítélet	673
A különítélet	675
A különítélet és a végítélet összefüggése	678
A kiliazmus	679
Az ítélet rettenetessége	680
Várom a holtak feltámadását	680
A feltámadás ténye	680
Halál utáni sorsunk és a feltámadás a dogmafejlődésben	682
A feltámadt test tulajdonságai	689
Hiszem az eljövendő örök életet	690
Az emberiség és az egyén örök élete	691
Az értelem nélküli világ örök élete	691
Az üdvözültek örök élete	694
Isten az igazakat örök boldogsággal jutalmazza	694
A mennyország mint Istennel folytatott párbeszéd	698
A mennyei boldogság egyenlőtlensége és állandósága	701
Örök célunk meghiúsulása: az örök kárhozat	702
A pokol létezése	702
Milyen büntetésekkel sújtja Isten a kárhozottakat?	704
A pokol örökkévalósága	704
A pokol szenvedéseinek egyenlőtlensége	704
A kárhozottak kínjai és az üdvözültek boldogsága	704
A kárhozat és a mai igehirdetés	704
A halál utáni tisztulás	704
A tisztulás szükségessége	704
A purgatórium bizonyítása	705
A túlvilági tisztulás mikéntje	706
A szentek közösségének dogmája	706
A halál teológiája	706
A halál kényszere	706
A halál természetfölötti értékelése	707
Földi vándorlásunk a halállal véget ér	708
A halál teológiája és a meghalás teológiája	710
Felhasznált irodalom	715
Megjegyzések	728
Kislexikon	729
Tárgymutató	759