Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései

Különlenyomat a Történeti Szemle 1914. és 1915. évfolyamából

Szerző

'Dr. Erdélyi László: Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat Nyomdája
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1915
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	177 oldal
Sorozatcím:	Kolozsvári értekezések a Magyar Művelődéstörténelem köréből
Kötetszám:	6
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Írta: Dr. Erdélyi László, kolozsvári egyetemi tanár. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Árpádkori társadalomtörténetünk új rendszerének kialakulása
A régi hetes rendszer legújabb tudományos kifejtése
Az új kettős rendszer
Alapja a pannonhalmi rendtörténet, a XI. századi törvények s az aranybulla fejlődése
Megfejthetetlennek vélt vagy rosszul megoldott társadalomtörténeti kérdések az első állami egyenes adó elméletében
A társadalomtörténeti eredmények új rendszerbe foglalása
Hóman és Eckhart védekezése	3
A határőr- és székelykérdés
Tagányi kifogásai a civisek, civilek és örök azonosítása ellen
A XI. századi törvények szövegromlása
Öt egykorú hiteles oklevél
A pannonhalmi alapítólevél hitelessége
Nincs ellentét a törvények szövege s a hiteles egykorú adatok közt
Legnagyobb az ellentét Tagányi és Hóman közt
Szövegkritikai számarányok igazolják az ewrek olvasást
A Corpus Juris XIII. századi codex alapján adja a régibb törvényeket
A határőrök is várőrök s a határispán is várispán
Két század a civis=őr és speculator=őr között
Őrhegy és őrfa nem jelzi okvetlenül az ország határát
Őrök Zalában és Vas vármegye két vidékén
Birájuk a várispán
Vás speculatora, őre, a nemesek és várjobbágyok után
Várjobbágyokra nézve büntetés a spiculatorság
Speculatorok még a XV. században is szabadosok
Szabad embereken folt a speculatorság
Őrnagy a várjobbágyok közt
Sopron és Moson várak őrei megkülönböztetve az erdőóvóktól és besenyőktől
Őrök Nyitra, Pozsony és Szepes, Sáros, Ung vármegyékben
Várak erdőóvjai Sopron és Moson vármegyékben
A Bakony és Bereg erdőóvjai várispánsági szervezetben, a Vértes erdőőrei a Csákok uradalmában
Zólyomi erdőispánság őrei
Sárosi és zempléni erdőóvók
Hídőrök
Lővérek vagy lövők Sopron, Vas, Zala, Baranya és Borsod, Szabolcs, meg Torda vármegyékben
Vátyi lövérek és székelyek megkülönböztetése egymástól s a pozsonymegyei nem vági székelyektől meg a pozsony- és nyitramegyei őröktől
Első hiteles oklevéli adat a székelyekről
Anonymus adata
Döntő adat a Váradi Regestrumban
A székelyek tehát várőrök, civisek, castensisek, nem szabadok
A besenyők sem szabadok a Fertőnél
A Képeskrónika és Anonymus adata a besenyők-, székelyek- és oroszokról
Az árpási besenyők szabadságai
Adatok a libertinus székelyekről a XVI. századig
Tagányi szerint őrök, székelyek, besenyők, lövők, kazárok, kunok, avarok, oroszok mind határőrök
Hat kemény pont, mely mind hibás	14
A régi rendszer küzdelme
Szenvedélyes támadás
Jó alkalom az új rendszer részletes kifejtésére
Eneu és inség nem igazolják az ewnek olvasást
Végzetes vallomás
Kegyelemdöfés és ultramodern képtelenség
Zagyva következetlenség
Kormányozható oklevélkritika
Bizarr gondolat
Tagányi fordulata a XI. századi bérlő-kérdésben
Megdöbbentő oklevélismeret-hiány
A Kollárok örökérvényű történettudománya
Egyházjogi leczke a XI. századi irregularitásról
A "de genere" nem jelent nemességet
Naiv felfogás a Kálmán királynak szóló könyöradományokról
Igaz-e, hogy Szent István ellentmond önmagának?
A rendszerjavítás szükséges
A legkritikusabb kérdések	48
Szolgáknak nevezték-e a szabadosokat is?
A XI. századi társadalmi osztályok három vagy két főcsoportja
A legklasszikusabb hely
A XI. századi törvényekben udvarnokok a szabadosság képviselői
Ezeket még a XIII. században is mondják szolgáknak
A várjobbágyok sem szabadok, ámbár állhattak be közüjük szabadok, sőt nemesek is
A civisek szintén nem szabadok a tatárjárás előtt
Legjellegzetesebb szabados állapot a torlóké
Társadalmi osztályok viszonyai jól rendezett uradalomban
A jobbágyok tizedrésze szabad
A többi szolganép
Igazi szolga három százalék, a többi szolganép szabados
Libertus és libertinus tágabb és szűkebb jelentésben
A libertinus, szabados szolgaállapota megnyilvánul szökésében, visszakövetelésében, eladásában, teljes felszabadításában
Megkülönböztetik a szabados szolgaságát és a teljes szolgaságot	66
Mi a szolgaság és szabadság igazi jegye?
A szolgaság jegye a helyhezkötöttség
A szabadság lényeges jegye a szabad költözés
Ez szabatos meghatározást nyer a XI. századi törvényekben s az oklevelekben
Tagányi a feudalis visszaélésekből merít érveket a régibb normalis jogállapot meghatározása ellen
Épen a magyar feudalis kor terjeszti ki a szabad költözés jogát az összes urbéresekre
Hatósági védelmet is biztosít neki
Csak büntetésből függeszti föl rövid időre	77
Helyes-e a félszabad elnevezés?
A szabadnak nevezett félszabad szolganép fából vaskarika
A XI. századi liberek azonosítása a XIII. századi populi servitialessel, a Szent Lászlókori rabszolgákkal, vaskos tévedés
Áthidalásukra kellett a félszabad jelző
Tagányi ezt lényegesen átalakítva védi
A liber szó tágabb és szűkebb jelentése
Egyik sem terjed ki a libertinusokra, hanem csak a teljesen szabadokra
A félszabad név meghatározása helytelen
A nevet emlékeink nem ismerik
A szűkebb jelentésű szabadok-ra megfelelőbb a közszabad megkülönböztető név
A német halbfrei utánzása absourdumhoz vezet, történetietlen és fölösleges	83
Szabad-e a vulgaris, pauper, plebeus?
A vérdíj, birság szerinti rangsor mint kriterium helyes
Szolga nem fizet vérdíjat
Szolgát, szabadost az ura mentené az akasztástól, nem a rokonsága, mint a vulgarist
Menyasszonyrabló plebeus alig lehet szolga vagy szabados, kinek házasságába az úr is beleszólt
Kivételt tesz a katona szabados, de ezt világosan megkülönböztetik a vulgaristól
A vulgaris, pauper, plebeus kisbirtokos szabad ember, közember, közszabad	85
Melyek a szabadok osztályai a XI. században?
Legalsó osztály a közszabad
Tagjai szegényebb magyarok, teljesen fölszabadult szolgák, megmagyarosodott vendégek
Magasabb osztály a nemesség, ezen felül a főúri osztály
Magyarok és jövevények egyaránt lehetnek tagjai
Szolga is fölemelkedhetett az ispáni rendbe, kezdetben
Az ispáni, főúri rend valóságos hivatali rend	89
Mik a nemesek a tatárjárás koráig?
A nemesek vagyonos szabadok, kiválólag pedig az előkelők, a főemberek, ispánok, seniorok, urak vagy legalább középbirtokúak
Nobilis a plebeus ellentéte
A várak tisztjei közt is akadtak a XII. század elején már nem ignobilisok, nemesek
E században nobilis főképen a főemberek jelzője
A XIII. század közepe felé kezd szélesebb körre kiterjedni, lejebb szállani
Leggyakoribb a "király jobbágya" czím, legritkább a régi princeps
II. András keresztes hadjárata körül kezdődik a baro, magnas czím
A baro szót tartalmazó korábbi keltezésű magyarországi oklevelek kritikusak, hamisak
A pécsi egyház népeinek szabadságlevele (1191?)
Borsmonostori oklevél (1195?)
Esztergomi káptalan oklevelei (1201, 1202?)	92
Mik a jobbágyok, várjobbágyok?
Legrégibb nevők a minister, ennek jelentése tiszt
Rangban az ispán és vitéz közt foglal helyet
A nagyobb királyi minister rangja magasabb a királybiróénál, azért ez csak az ispánnal együtt ítélkezhetik fölötte
A kisebb királyi vagy herczegi minister a királybiró előtt tartozik perelni
Nagyobb minister annyi, mint főtiszt, száznagy, kisebb minister az altiszt, tiznagy
A király ministerei a XII., XIII. században főemberek, a király jobbágyai, a nádor stb.
Egyházi jobbágyok az egyház udvarispánja, ispánjai, poroszlója s rokonaik
A várjobbágyok közt akadhat korán nemes, de a várjobbágy osztály egészben véve szabados, nem szabad
Nyilvánvaló bizonyíték a Váradi Regestrumban
Várjobbágyok a vár tényleges tisztjei és rokonaik
Adatok a várjobbágyok szereplésére
Szent István király jobbágyai és jobbágyainak fiai szabadok
A várjobbágyok birtokjoga
Királyi udvarnokjobbágyok, tárnok-, lovászjobbágyok, stb
Természetes jobbágyok a várispán hadiszemléjén
Szállásadó jobbágyok fiai
Gastresnisekből kivett várjobbágyok
Nemes jobbágy czím
Predialis jobbágy
A minister, ministerialis jelentése a XIII. században	96
Mit jelent a miles?
Szent István törvényeiben gyakran vannak említve, a későbbiekben ritkán
Milesek egy sorban a szolgákkal
Elég vagyonosak
Később mint lovagok közelállnak a nemesekhez, kegyurakként is viselkednek
Nagy a különbség Szent István és Kálmán király milesei közt
A miles lovagság kialakulása külföldön a ministerialisokból
Nálunk a miles osztály mindkét fokon idegen eredetű
Téves axioma historikusainknál	110
Mi a civis és civilis?
A civis és civilitas classicus jelentése
A civitas jelentése 1000 körül Nyugateurópában
Nálunk is várat jelent
A civis és civilis különbsége Tagányi szerint
Tulajdonképpen egyjelentésűek
Elöljáróik a ministerek vagy ministerialisok
Eredetileg mind ministerialisok
A civis név két fejlődésfoka
Szabados falusi várőr, szabad városi polgár
Történeti adatok a civitas jelentésére, az őrök, civisek azonosságára
A civisek egyedüli köteles szolgálata a civilisek expeditiója, a katonáskodás
A castrensis szintén egyjelentésű a civisszel és civilisszel
A katonáskodás teréről mindinkább leszorulnak s elparasztosodnak
A civilisek, castrenisisek polgári, békés foglalkozása
Egyes castrensisek megnemesítése
A civilisek, castrensisek szolgálmányai
Az egyházi jobbágyok szolgálmányainak rokonsága
A civilisek különböznek a király lovas vitézeitől az aranybulla korában
A tatárjáráskor Béla király a nemeseket, a királyi servienseket és a castrensiseket is hadba hívta	115
Inek-e vagy őrök?
A Szent László-féle II. és III. törvény négy külön törvényhozást sejtet és fokozatos fejlődést tüntet föl
Minden civitasban vannak őrök a III. 1. törvény szerint, nemcsak a határon
Ugyanazon törvény következő czikkelye elrendeli a szökevény civisek vagy őrök és szolgák s a szabados ühögyök visszaadását
A szabados vitézek és szolgák szökéséről, nyomozásáról, elidegeníthetetlenségéről és köteles visszaadásáról mindegyik törvényhozó rendelkezett a XI. században
Szent László III. 2. törvényének szabatos grammatikai elemzése és értelmezése
Az ellenkező értelmezés grammatikailag is erőszakot jelent, a civisnek sem talál helyet	128
Volt-e bérlő osztály Magyarországon a XI. században?
Szükséges különbséget tenni kis- és nagybérlők között
A római ager publicus nagy- és kisbérlői
E kisbérlők a colonusok, szegényebb szabad polgárok
Földbérök a census
A colonusok szabadságának elnyomása
A bizanczi Isauri császárok eltiltják az örökbérletet s biztosítják a kisbérlők szabad költözését a VIII. században
Szabad colonusok a frank birodalomban
A szabad bértelkek nagy száma
Hadi szolgálmányok és készpénzfizetés
A kisbérletjövedelmek apadása miatt előnyösebb a nagybérletrendszer a XII. századtól kezdve, a hűbéres társadalom és városi élet kifejlődése után
Frank szabadok telepítése Pannoniába
Német colonisatio a lechfeldi csata után
A szabad telepesek egy dénárnyi földbére tizedekkel, katonai szolgálat nélkül
Ennek folytatása és kiterjesztése, szabadok és vendégek telepítése Magyarországon a XI. században
Szabadok tizedei és dénárai a telepes szabadoktól, kisbérlőktől jártak
A kisebb bért fizető régi colonusokat elűztés
Kálmán király hat törvényczikkelye a szabadok dénárairól
Ezekben négyféle szabadokat kell megkülönböztetni: a királytól, ispántól, civisektől és földesuraktól telepítetteket
Mik voltak a castellanusok?
Nem lehetnek civilisek, castrensisek
Mik a suburbanusok?	132
Kikből lettek a serviensek és a köznemesek?
A nemes czím fokozatos kiterjesztése és süllyedése
Rogerius adatai a tatárjáráskori nemesekről és serviensekről
Nemesek a főtisztviselők, a királyi tanács tagjai, s a vidék előkelői
A nobilisok még különböznek a serviensektől
Az első királyi oklevelet, mely servienseket nemesekké tesz, 1260-ból ismerjük
Szabados vitézekből nevezik ki a nemes királyi servienseket, kik a királyi zászló alatt harczolnak
A serviensek nemesítése V. István ifjabb király újítása
Törvényesítette 1267-ben
A nemes királyi serviensekről szóló régibb keltezésű oklevelek kritikája
A vajkai egyházi jobbágyok nemeslevele (1186? v. ö. 1188?)
Földadomány a jáki királyi servienseknek (1221?), kik nemsokára nemesek (1233?)
A zalamelléki királyi serviensek 1232. évi ítéletlevele nem szól nemes serviensekről
A szepesi nemesek szabadságlevele a király servienseiről, és az összes nemesekről (1243?)
Nemes királyi serviensek, mint földeladók Tótországban (1244.)
A királyi servienseket talán legelőbb a Dráva vidékén kezdték nemeseknek czímezni
Szokatlan, megbízhatatlan oklevelek nemes királyi serviensek s udvari nemesek kinevezéséről (1225? 1244? 1256?)
Szabad királyi serviensek kinevezése II. András keresztes hadjárata körül kezdődik
A korábbi adatok kritikája
II. Béla állítólagos oklevele századokkal későbbi formulával
Mártir esztergomi érsek 1156-ban keltezett oklevele a barátkai parochiális egyházról Bors királyi serviens említésével
A pécsi egyház népeinek szabadságlevele (1190?)
Érseki ítéletlevél a hetényiek királyi serviensségéről (1212?)
Királyi szabad servienseket kinevező hét hiteles oklevél 1217 és 1259 közt
Később is előfordul egyszerű szabad királyi serviens-kinevezés
Maga a serviens név, már az I. esztergomi zsinaton előfordul
Az egyszerű serviensek rendesen szabadosak
Voltak szabad serviensek is
Szolgálatuk nem csupán katonai
A szabad királyi serviens-kinevezés kevés, a királyi serviensek száma jelentékeny
E királyi vitézek a királyi földön élő szabad telepesekből, hűbéresekből kerültek ki
Okleveles adatok királyi harczos szabadokról serviens név nélkül
Serviens nemesek hatása a törvényszöveg változtatására
Anonymus korának jellemző fölfogása a nemesekről és serviensekről	144
Összefoglalás
Az Árpádkori társadalom rendszere	168

Témakörök

Dr. Erdélyi László

Dr. Erdélyi László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Erdélyi László könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem