Zöldségeseink növényvédelme

Előszó

A nagy biológiai értékű zöldségnövények termesztése, különösen nagyüzemekben, az utóbbi évtized során hatalmas méretekben fejlődött. Az intenzív agrotechnikát kívánó zöldségkultúrák növényvédelme azonban nem tartott lépést e nagyarányú fejlődéssel, sőt a vegyi védekezés egészen jelentéktelen volt. Oka, hogy a zöldségtermesztésben csak ritkán és igen szűk keretek között alkalmaztak tervszerű és folyamatos növényvédelmet. Ahol védekeztek, ott is csak néhány, sőt több esetben csupán ötletszerű kezelést adtak; pedig a belterjes kultúrájú zöldségfélék tervszerű növényvédelme átlagosan 4-6 jól ütemezett kezelést, de egyes kultúráknál (pl. paradicsom) 12-14 permetezést is kíván. Mindez bizonyítja, hogy a növényvédelem - a kémiai-, biológiai- és agrotechnikai védekezés - szerves része a korszerű technológiának.
Vonatkozik ez a szabadföldi, különösen pedig a hajtatott, elsősorban a fólia alatti zöldségtermesztésre. Ezekben a kultúrákban ugyanis igen értékes növényállományt kell megvédeni a gyorsan szaporodó kórokozóktól és kártevőktől. A korszerű technológiával dolgozó nagyüzemi tömegtermelés jelentősen megnövelte a járványveszélyt. Ennek is tulajdonítható, hogy az intenzív zöldségkultúrákban a kórokozók (gomba-, baktérium- és vírusbetegségek) viszonylag sokkal súlyosabb károsodást okoznak, mint az állatvilág kártevői. A termelési tapasztalatok és a növényvédelmi kísérletek egyaránt tanúsítják, hogy a vegyi védekezés zöldségeseinkben is gazdaságos, mert - a nagyüzemek adatai szerint - a védekezés költségei, mintegy 10-13-szorosan térülnek meg. A megfelelő terméseredmények biztosításának tehát alapvető feltétele a korszerű növényvédelem... Vissza