Borsod-Abaúj-Zemplén megye kézikönyve II.

Előszó

Magyarország honismereti irodalma 1527-től napjainkig számtalan megyetörténetet, monográfiát, enciklopédiát, vármegyei szociográfiát és emlékalbumot ismer. Legutoljára az 1970-es és az 1980-as években próbálkoztak megyéink tömör jellemzésével, legutóbb a Kossuth Kiadó "Magyarország megyéi" című sorozatában. E kísérletek többsége csak az egyes megyék általános bemutatására vállalkozott, és nem tudta felvállalni az adott megyén belül a városok és községek egységes szerkezetű, részletes leírását. Mivel az említett sorozatok egyes darabjainak kiadása főként megyei - esetenként országos - szintű kezdeményezésekből indult, emiatt tartalmuk változó, tudományos színvonaluk pedig egyenetlen volt, megtűzdelve ideológiai utalásokkal. Nagy részük a széles olvasóközönség számára csak kevéssé volt hozzáférhető, ami a bennük lévő ismeretanyag közkinccsé tételét jelentősen gátolta.
A Közép-Európai Üzleti Szövetség (CEBA) 1993 májusától intenzíven foglalkozik a települések fejlesztési és működési problémáival, azon belül is főként az önkormányzatok közhasznú adattárainak egységes szerkezetű és szemléletű, információs célú közzétételével. Ennek eredménye az 1995-96-ban megjelent "Magyar településfejlesztési kézikönyv és adattár" címet viselő könyvsorozat három kötete.
A CEBA kiadványok kedvező szakmai és üzleti fogadtatása, partnereik - különösen az önkormányzatok - ösztönzése is arra sarkallta a céget, hogy életre hívták új sorozatukat, amely a "Magyarország Megyei Kézikönyvei" sorozatcímet viseli. Ennek keretében 1998 augusztusáig szeretnék megjelentetni a 19 megye és a főváros kézikönyvét. Vissza