Bevezetés a szociológiába

Előszó

Ennek a jegyzetnek a célja, hogy a mérnökhallgatók számára kifejtsen néhány elgondolást a mérnöki szakma és a technika néhány társadalmi problémájáról, a társadalmi és technikai képződmények összefüggéseiről. Ezek az elgondolások tudatosítani kívánják Önökben azt, hogy a technika és annak fejlesztése társadalmi közegben megy végbe. Nemcsak előfeltételei és következményei társadalmiak, de lényege, tartalma szerint is az. E jegyzetben eredetileg a mérnökszociológia tudásanyagát kívántam összefoglalni. Ugyanakkor bevallom, hogy az ismereteknek ez az ága a szociológián belül még nem kristályosodott ki. A "mérnökszociológia" kifejezésnek kettős jelentést tulajdoníthatunk. Egyfelől jelenti a mérnökségnek mint társadalmi rétegnek, foglalkozási csoportnak aszociológiai leírását, jellemzését. Másfelől azokat a szociológiai (azaz társadalmi) jelenségeket és folyamatokat tartalmazza, amelyek a mérnöki munkával és ennek tárgyát jelentő technikával kapcsolatosak. Ilymódon az általunk összeállított "mérnökszociológia" jegyzet valójában többféle szociológiai ág és módszer egyvelege: technika-, szervezet-, munka-, tudomány-, innováció-, társadalmi struktúra, életmódszociológiából, stb. összeállított ismeretcsomag. Önöknek elsősorban olyan szociológiai tudásanyagra van szükségük, amelyekkel saját mérnöki tevékenységüket szervesen kiegészíthetik. Csak azokkal a társadalmi problémákkal szeretnék foglalkozni e jegyzetben, amelyekkel szakmai pályafutásuk során feltételezhetően találkoznak. Egy tervezőmérnököt bizonnyal érdekli, miként vegye figyelembe a fizikai tervezés során a felhasználók szükségleteit, életmódját, értékeit. A kutatómérnöknek tudatosítania kell a tudomány társadalmi lényegét, a felfedezések társadalmi-etikai következményeit. A fejlesztőmérnök lépten-nyomon beleütközik azokba az érdekviszonyokba, szervezeti sajátosságokba, konfliktusokba, amelyek befolyásolják, fékezik, vagy gyorsítják a műszaki haladást. Az üzemeltető mérnöknek naponta dolga van a munkaerővel, amelynek kultúráltsága, színvonala, stb. döntően befolyásolja a termelés minőségét. A szakigazgatásba kerülő mérnök problémákkal találja magát szembe, és így tovább. Ilyenkor derül ki, hogy hiába tanulta meg kitűnően a műszaki tudományokat, ha saját munkája végzése során állandóan belegabalyodik a nem-műszaki (gazdasági, politikai, szociológiai) tényezők szövevényébe. Előbb-utóbb tehát rá fogunk jönni, hogy a fejlődés elválaszthatatlan a társadalmi környezettől... Vissza