1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Tiszántúl villamosításának története 1888-1972

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Fotózta

Kiadó: Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 507 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 26 cm x 24 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar villamosenergia-ipar a múlt század végén kezdett kibontakozni. Azóta majdnem egy évszázad telt el: történelmünknek nem volt még ily viharos, tragédiáiban és eredményeiben ily monumentális... Tovább

Előszó

A magyar villamosenergia-ipar a múlt század végén kezdett kibontakozni. Azóta majdnem egy évszázad telt el: történelmünknek nem volt még ily viharos, tragédiáiban és eredményeiben ily monumentális évszázada. A korszak elején az ezeréves történeti Magyarország önmagát ámító ünnepe, a Millenium, az érem másik oldalán pedig elmaradottság, paraszti nyomor, sztrájkok sorozata, s végül értelmetlen háború és ideiglenesen győztes forradalom zárja a korszak első harmadát. A második harmad a magyar történelem egyik legnyomasztóbb korszaka, a levert forradalom utáni ellenforradalmi korban itt mutatkozik meg Európában először meztelen valójában a fasizmus, s itt szolgálják a legtovább és a leghívebben a német nácizmust. A harmadik szakasz: szétrombolt ország újjáépítése, évszázados bűnök jóvátevése, nagy illúziók, csalódások és eredmények, monumentális tettek bonyolult szövevénye. Három szakasz: ellentétes gazdasági-társadalmi képletek, eltérő politikai szerkezet s művelődési helyzet. Ezekből az ellentétes szakaszokból épül hazánk legújabbkori története, e képletekből formálódik a modern, szocialista Magyarország.
Villamosenergia-ipart - mint bármi mást - nem lehet elválasztani a mindenkori gazdasági-társadalmi viszonyoktól, s ha az egyes gazdaságtörténeti és villamosítástörténeti periódusok nem is fedik szükségképp egymást, azok mégis szorosan összefüggnek egymással: a villamosenergia-ipar mindig érzékenyen reagált a gazdasági-társadalmi helyzetre, a társadalmi létből fakadó emberi problémákra. A század végén meginduló kapitalista fejlődés indítja útjára, s habár az ekkor épülő villamosenergia-termelő telepeket még csak szórványos kezdeményezéseknek lehet tekinteni, a huszadik század I. világháborúig terjedő szakasza már nemcsak a magyar gazdasági élet, hanem egyben a villamosenergia-ipar nagy időszaka is, s a kibontakozás első nagy periódusa. Az I. világháború és az azt követő ellenforradalmi évek azonban derékba törik ezt a nagy felívelést, s miként a két világháború között alig mozdult a magyar gazdasági élet, és megoldatlan gazdasági-társadalmi problémák hatották át, úgy villamosenergia-iparunk is csak önmagához és néhány más iparághoz képest fejlődött, de ennek üteme már messze elmaradt a fejlett államokétól, aminek következtében az 1945-ben felszabadult ország egy korszerűtlen, alapvető bajokkal küzdő villamosenergia-ipart kapott örökségül.
Hosszú és ellentmondásoktól terhes út vezetett tehát az első villamosított helységtől, Mátészalkától az utolsóig, Aporligetig, a kezdettől a korszerű villamosenergia-ipar megteremtéséig, évtizedek teltek el míg az egyéni érdeket, a szűk lokálpatriotizmust az össztársadalmi érdek felváltotta, a lenini villamosítási eszme szellemében követelve, hogy a villamos energia az ország minden tájára eljusson, és mindenütt az ipar, a mezőgazdaság és a társadalmi-kulturális felemelkedés mozgató erejévé váljék. Nézzünk szét az országban: ma már roppant távvezetékek szállítják az energiát a modern erőművektől messze vidékekre, s a hálózat - mely városokat, községeket, ipartelepeket, termelőszövetkezeteket köt össze - túllép az ország határain is, egyszersmind jelképezve: hazánk is alkotó tagja a szocializmust építő nagy emberi közösségnek. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 5
A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSEI 7
ELSŐ RÉSZ. A TITÁSZ MEGALAKULÁSA ELŐTT MŰKÖDŐ VILLAMOS ÜZEMEK TÖRTÉNETE (1888-1951) 11
I. A TISZÁNTÚL VILLAMOSÍTÁSÁNAK FŐ VONÁSAI
(Dr. Pólya Jenő) 13
II. HAJDÚ-BIHAR MEGYE VILLAMOS ÜZEMEI 37
(Dr. Szűcs Ernő: A Debreceni Villanygyár története alapítástól 1920-ig és Hajdú-Bihar megye kisebb villamos üzemeinek története; Szani Ferenc, Timár Lajos: A Debreceni Villanygyár története a két világháború között; Mervó Zoltánná: A Debreceni Villanygyár története a II. világháború után)
A Debreceni Villanygyár 40
Hajdúszoboszló 98
Hajdúböszörmény 105
Hajdúnánás 111
Berettyóújfalu 117
Derecske 120
Kornádi 123
Biharkeresztes 124
Biharnagybajom 125
Szeghalom 126
III. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE VILLAMOS ÜZEMEI 135
(Dr. Németh Péterné: Szabolcs vármegye villamos üzemeinek története; Dr. Farkas József: Szatmár,
Ugocsa és Bereg vármegye villamos üzemei)
A Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság 139
Kisvárda 163
Nyírbátor 165
Újfehértó 167
Büdszentmihály 168
Dombrád 169
Mátészalka 171
Nagyecsed 178
Malmokkal kapcsolatos áramfejlesztő telepek Szatmárban 189
IV. SZOLNOK MEGYE VILLAMOS ÜZEMEI 197
(Kaposvári Gyula, dr. Szabó László)
Szolnok városának villamosítása 200
Kisebb erőművek, helyi villamosenergia-termelő telepek 214
Karcag 215
Mezőtúr 221
Túrkeve 224
Törökszentmiklós 226
Kunszentmárton 228
Békésszentandrás 230
Gyoma, Endrőd 231
Újkécske 233
Abony 234
Jászkarajenő, Jászalsószentgyörgy 236
Tiszafüred 237
Abádszalók 240
A helyi villanytelepek, kisebb erőművek történetének főbb jellemzői 241
A Hungária Villamossági Rt. Szolnok megyében 244
MÁSODIK RÉSZ. FEJEZETEK A VÁLLALAT ÉLETÉBŐL (1951-1972) 261
I. ÚJ VÁLLALAT SZÜLETETT 263
II. VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS 277
A villamosenergia-fogyasztás növekedése 279
Teljesítménygazdálkodás 291
Egységárkérdések 294
III. HÁLÓZATFEJLESZTÉS 297
Nagyfeszültségű hálózat 299
Középfeszültségű hálózat 309
Kisfeszültségű hálózat 317
Közvilágítás 322
Hálózattervezés 326
IV. KORSZERŰ ÜZEMVITEL 327
Üzemirányítás 330
Hírközlés 334
Védelem és automatizálás 337
Üzemviteli szakszolgálat 339
Feszültség- és terhelésmérés 342
Üzemeltetés-fenntartás 344
Fogyasztói szolgálat 350
V. BERUHÁZÁSOK 355
Főelosztó hálózat 358
Elosztó hálózat 360
Üzemi beruházások 368
VI. VILLAMOSHÁLÓZAT-SZERELÉS 375
VII. MŰHELYEK, SEGÉDÜZEMEK 391
Fogyasztásmérő-javító és hitelesítő állomás 393
Transzformátorjavító műhely 398
Gépjárműpark 403
Raktárak 406
VIII. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS 409
Távhőszolgáltatás Debrecenben 411
Távhőszolgáltatás Nyíregyházán 422
IX. A MŰSZAKI-GAZDASÁGI MUNKA SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE 429
Számítógép a hálózatfejlesztésben 431
Ügyvitelgépesítés 433
Oktatás, továbbképzés 437
Műszaki könyvtár 439
Újítómozgalom 441
Tudományos egyesületek 449
X. A HÁLÓZATFEJLESZTÉS TÁVLATAI 451
XI. A DOLGOZÓ EMBERÉRT 461
Munkavédelem 464
Politikai, társadalmi élet 470
TÁBLÁZATOK 487
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv