1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jogi és igazgatási ismeretek

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 276 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 130 példányban. Tankönyvi szám: J 9-1061.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor a földmérőmérnök-hallgató kezébe veszi a "Jogi és igazgatási ismeretek" című jegyzetet, bizonyára felmerül benne a kérdés: miért van erre a tantárgyra szüksége? Az előző évi tapasztalatok... Tovább

Előszó

Amikor a földmérőmérnök-hallgató kezébe veszi a "Jogi és igazgatási ismeretek" című jegyzetet, bizonyára felmerül benne a kérdés: miért van erre a tantárgyra szüksége? Az előző évi tapasztalatok alapján erre kívánunk elöljáróban választ adni. Köztudomású, hogy a jog, a jogrend és annak keretében az állam igazgatási, szervező tevékenysége mind az egyes állampolgárok, mind a társadalom egésze szempontjából meghatározó jelentőségű. Mégsem ez az általános szempont, hanem kifejezetten szakmai szükségszerűség indokolja a jogi és igazgatási ismereteknek a földmérőmérnöki szakon történő oktatását. Éppen ezért a tantárgy oktatása illetve tanulása előtt indokolt rövid tájékoztatást adni arról, hogy a jog milyen összefüggésben van a földmérőmérnök munkájával. Ezeknek az összefüggéseknek ismeretében érzékelik a hallgatók ugyanis azt, hogy a tantárgy keretében nem valamilyen felesleges, a műszaki tanulmányuktól távol eső és csupán az általános műveltség körébe tartozó ismereteket kapnak, hanem olyan alkalmazott jogi és igazgatási ismeret-anyagot, amely a legszorosabb kapcsolatban van a földmérőmérnök különféle műszaki tevékenységével, főként a terepmunkájával és amely nélkül a földmérés gyakorlati munkáját egyrészt zavartalanul, másrészt szakszempontból - például a részletes felmérés földrészlet-elhatárolási feladataival kapcsolatban - helyesen elvégezni nem is tudja. Ezek a jogi vonatkozások, összefüggések a földmérőmérnök munkájának minden más mérnöki munkától elütő sajátosságaiból erednek. A jogi ismeretek szempontjából egyebek között nem közömbös az a körülmény, hogy a földmérőmérnök mindjárt az egyetemi tanulmányainak befejezése után önállóan dolgozik, többnyire azonnal technikusok, de mindenképpen segédmunkások, un. figuránsok munkáját irányítja, sőt nem ritkán néhány éves gyakorlat után olyan vezetői (pl. csoportvezetői) munkakörbe kerül, amelyben esetleg még üzemmérnökök is vezetése alá kerülnek. Természetesen a vezetőnek nem csak a szakmai kérdésekkel, de a munkajoggal is tisztában kell lenni. Vissza

Tartalom

Előszó 3
I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK
1. Állam és jog 9
1.1. Az állam és a jog keletkezése 9
1.11. Az állam alkotóelemei 11
1.11.1. A terület 12
1.11.2. A nép 12
1.11.3. A főhatalom 12
1.12. Az állam típusai 13
1.2. Az állam fogalma és lényege 14
1.21. Diktatúra és demokrácia 14
1.3. A jog fogalma és lényege 15
1.31. A jog forrásai és a jogalkotás 17
1.31.1. A törvény 19
1.31.2. A törvényerejű rendelet 20
1.31.3. A minisztertanácsi rendelet, minisztertanácsi határozat 20
1.31.4. A miniszteri rendelet, miniszteri utasítás 20
1.31.5. A főhatóságvezetők által kiadott jogszabályok 21
1.31.6. A tanácsrendelet 22
1.31.7. A jogforrások rendűsége 22
1.32. A jogforrások kihirdetése és nyilvántartása 22
1.33. A jogszabályok hatálya 24
1.34. Jogalkalmazás 25
1.34.1. A jogértelmezés (jogmagyarázat) 26
1.34.2. Joghézag 26
1.35. A jogi következmény (szankció) 26
1.4. A jogrendszer és tagozódása 27
1.41. A jogágak 27
1.42. A jogrendszer 28
1.43. Jogrendszerünk tagozódása jogágak szerint 28
2. Állam jogi ismeretek 30
2.1. Az államjog tárgya 30
2.2. Az államjog fogalma 30
2.3. Az Alkotmány 31
2.4. Az állami szerveink rendszeréről általában 32
2.41. Az államhatalom szervei 32
2.41.1. Az Országgyűlés 32
2.41.2. A Népköztársaság Elnöki tanácsa 33
2.42. Az államigazgatás szervei 34
2.42.1. A Minisztertanács (Kormány) 34
2.42.2. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 36
2.42.3. A minisztériumok 36
2.42.4. Az országos hatáskörű szervek 38
2.42.5. Az államigazgatás helyi szerveiről általában 39
2.42.6. A tanácsok 39
2.42.7. A tanácsi szervek és intézmények 41
2.42.8. Az államigazgatás centrális alárendeltségű helyi szervei 43
2.43. A bírósági szervezet 44
2.44. Az ügyészségi szervezet 45
2.45. Az államigazgatási szervek által irányított gazdálkodó szervek 46
2.45.1. A költségvetési előirányzat alapján gazdálkodó szervek 46
2.45.2. Az állami vállalat 46
2.45.3. Az állami gazdaságok, állami erdőgazdaságok gépjavító állomások 47
2.46. A társadalmi szervezetek állami feladatai 47
2.46.1. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület 47
2.5. Az országgyűlési és tanácsi választójog 48
2.6. A demokratikus centralizmus 48
2.7. Az államterület és államhatár 49
2.8. Az állam területi beosztása 51
2.9. Az államigazgatási egységek területi változásai 53
II. RÉSZ: A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGI ISMERETEK
3. Államigazgatási jogi ismeretek I. (Általános rész) 57
3.1. Az államigazgatási jog tárgya 57
3.2. Az államigazgatás fogalma 57
3.3. Az államigazgatási eljárásról általában 58
3.31. Hatáskör és illetékesség 59
3.31.1. A hatáskör 59
3.31.2. Az illetékesség 60
3.31.3. A hatáskör és illetékesség vizsgálata 60
3.31.4. Az államigazgatási eljárás részei 61
3.32. Az államigazgatási alapeljárás rendje 61
3.32.1. A tényállás tisztázása 63
3.32.2. Idézés 63
3.32.3. Bizonyítás 64
3.32.4. Az államigazgatási eljárás felfüggesztése 66
3.32.5. Az államigazgatási szerv határozata 66
3.32.6. A határozat közlése 67
3.32.7. A határozat kijavítása, visszavonása 68
3.33. A jogorvoslatok 69
3.33.1. Fellebbezés 69
3.33.2. Az államigazgatási határozat megtámadása bíróság előtt 69
3.33.3. Ügyészi óvás 70
3.33.4. Államigazgatási panasz 71
3.33.5. Felügyeleti intézkedés 71
3.33.6. Közérdekű bejelentés 71
3.34. Az államigazgatási határozat végrehajtása 72
3.4. Ügyiratkezelés - Térképészeti anyagok kezelése 72
3.41. Általános ügyiratkezelés 73
3.41.1. Az ügyiratok selejtezése 74
3.42. Az ügyiratok különleges kezelése 75
3.42.1. A szolgálati titkot tartalmazó iratok kezelése 75
3.42.2. Az államtitkot tartalmazó iratok kezelése 75
5.43. A térképészeti anyagok különleges kezelése 76
3.43.1. A titkos térképészeti anyagok kezelése 77
3.43.2. A szolgálati használatra minősítésű térképészeti anyagok kezelése 78
3.5. Az államtitok és a szolgálati titok védelme 79
3.6. Büntető szankciók az ügyiratok és a térképészeti anyagok védelmével kapcsolatban 79
3.61. Államtitoksértés és szankciója 81
3.62. Szolgálati titoksértés és szankciója 82
3.63. Állam- és szolgálati titoksértés elbírálása 82
4. Államigazgatási jogi ismeretek II. (Különös rész) 83
4.1. A mező- és erdőgazdasági igazgatás 83
4.11. A mező- és erdőgazdasági igazgatás sajátosságai 34
4.12. A mező- és erdőgazdasági igazgatás szervezete 85
4.12.1. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 85
4.12.2. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 86
4.12.3. A Mező- és erdőgazdasági igazgatás helyi szervei 86
4.2. A mező- és erdőgazdasági igazgatás gazdálkodó szervei 87
4.21. Az állami gazdaságok 87
4.22. Az állami erdőgazdaságok 87
4.23. A gépjavító állomások 87
4.3. A vízügyi igazgatás 88
4.31. A vízügyi igazgatási központi szerve 88
4.32. A vízügyi igazgatás helyi szervei 89
4.33. A vízügyi államigazgatási eljárás 89
4.4. Az építésügyi igazgatás 90
4.41. Az építésügyi igazgatás szervezete 9P
4.41.1. Az építésügyi igazgatás központi szerve 90
4.41.2. Az építésügyi igazgatás helyi szervei 91
4.42. Az építésügyi ágazat kiemelt feladatai 92
4.42.1. A beruházások 92
4.42.2. Területi tervezés és rendezési tervek 94
4.43. Az építésügyi jogszabályok földmérési szabályai 96
4.43.1. A rendezési tervekhez szükséges alaptérképek 96
4.43.2. Az alaptérképek méretaránya 96
4.43.3. Az alaptérképeken ábrázolandó területek elhatárolása 97
4.43.4. A városmérési alaptérképek és adatainak nyilvántartása 97
4.43.5. A telekalakítások 98
4.43.6. A telekalakítási és az építési tilalom 98
4.43.7. Ingatlan igénybevétele közterület céljára 98
4.43.8. Belterület és külterület 99
4.43.9. A teleknyilvántartás 99
4.5. Államigazgatási területszervezés 100
4.51. Államigazgatási területátcsatolás előkészítő eljárása 101
4.52. A területátcsatolás földhivatali feladatai 102
4.6. Az ellenőrzés formái és feladatai 103
4.61. A népi ellenőrzés 103
4.62. A felügyeleti ellenőrzés 103
4.63. A belső ellenőrzés 104
4.7. A népgazdaság állami tervezése 104
4.71. A népgazdasági tervekről általában 105
4.72. A tervezés szervei 106
4.73. A tervek, mint a geodéziai alapmunkák jogi alapjai 107
4.8. A műszaki fejlesztés 109
4.81. A műszaki fejlesztésről általában 109
4.82. A műszaki fejlesztés szervezete 109
4.82.1. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 110
4.82.2. A Magyar Szabványügyi Hivatal 110
4.82.3. Az Országos Mérésügyi Hivatal 110
4.82.4. Az Országos Találmányi Hivatal 111
4.83. Az újításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések 111
4.84. A találmányra vonatkozó jogszabályi rendelkezések 113
4.85. A szabványosítás jogszabályi rendelkezései 115
4.9. A kisajátítás 116
4.91. A kisajátítás célja 116
4.92. A kisajátítás közérdekű jogcímei 117
4.93. Eljáró hatóságok 118
4.94. Kisajátítási kérelem 118
4.95. A kisajátítási terv 118
4.96. A kisajátítási kártalanítás 119
4.97. A kisajátítási eljárás és határozat 119
4.98. Egyszerűsített kisajátítási eljárás 120
5. Polgári jogi ismeretek 121
5.1. A polgári jog fogalma és tagozódása 121
5.2. A polgári jog alapelvei 122
5.3. A polgári jogviszony sajátosságai 122
5.4. Polgári jogi alapfogalmak 123
5.41. A jogviszony 123
5.42. A jogviszony alanyai 124
5.42.1. Jogképesség 125
5.42.2. Cselekvőképesség 126
5.42.3. Jogi személyek 127
5.43. A jogviszony tárgya 128
5.44. Jogosultság és kötelezettség 129
5.45. Jogi tények, jogügyletek, elévülés fogalma 129
5.45.1. A jogi tények 129
5.45.2. A jogügyletek 130
5.45.3. Az elévülés 130
5.45.4. A jogintézmény fogalma 130
5.46. A dolog és a dologkapcsolatok 131
5.46.1. A dolog 131
5.46.2. A dologkapcsolatok 131
5.5. A kötelmi jog 132
5.51. A szerződés 132
5.51.1. A szerződések általános szabályai 132
5.51.2. A szerződés megkötése 132
5.51.3. A szerződések típusai 133
5.51.4. A vállalkozási szerződés 133
5.51.5. Alapfeltételek a földmérési munkákkal kapcsolatos szerződéskötésnél 134
5.51.6. A szerződésekkel kapcsolatos jogviták eldöntése 135
5.52. Felelősség a szerződésen kívüli károkért 135
5.52.1. Felelősség a geodéziai munkák során okozott károkért 136
5.52.2. A kártérítés módja 137
5.6. A tulajdonjog 137
5.61. A tulajdon formái 13
5.61.1. A társadalmi tulajdonjog 138
5.61.2. A magántulajdon 138
5.61.3. A személyi tulajdon 138
5.62. A tulajdonjog közös szabályai 133
5.62.1. A tulajdonjog alanya 138
5.62.2. A tulajdonjog tárgya 138
5.62.3. A tulajdonszerzés módjai 139
5.62.4. A tulajdonjog megszűnése 140
5.63. A közös tulajdon 140
5.64. A tulajdonjog tartalma és védelme 141
5.65. A birtok és a birtokvédelem 142
5.66. A földtulajdon jogviszonyai 143
5.66.1. Földhasználati jogcímek 143
5.66.2. Állami földtulajdon és földhasználat 144
5.66.3. A termelőszövetkezetekről általában 145
5.66.4. Termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat 146
5.66.5. A magánföldtulajdon szabályai 147
5.66.6. A személyi földtulajdon és földhasználat 147
5.7. A földvédelem 148
5.71. A természetvédelem 150
6. Munkajog 152
6.1. A munkajog fogalma és alapelvei 152
6.2. A Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályai 153
6.21. Általános rendelkezések 153
6.22. A munkaviszony 154
6.22.1. A munkaviszony megszüntetésének módjai 156
6.22.2. Második munkaviszony létesítése 157
6.23. Munkavégzés 158
6.24. Munkaidő és pihenőidő 158
6.24.1. Túlmunka - készenléti szolgálat 158
6.24.2. A pihenőidő munkajogi formái 159
6.24.3. Szabadság munkajogi formái 159
6.25. A munka dijazása és a dolgozók részére járó juttatások 160
6.26. Az egészség és a testi épség védelme 161
6.27. Fegyelmi felelősség 162
6.28. Anyagi felelősség 163
6.29. A munkaügyi viták eldöntése 164
6.29.1. A vállalati munkaügyi döntőbizottság 165
6.29.2. A munkaügyi bíróság 167
6.29.3. A munkaügyi vitában új eljárás kezdeményezése 168
6.3. A munkajog egyéb jogszabályai 168
6.31. A munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdések szabályozása 168
6.32. A munkakönyvek kiállítása és kezelése 169
6.33. A kollektív szerződés 170
III. RÉSZ: A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSRA VONATKOZÓ JOGI ISMERETEK
7. A földügyi szakigazgatás 175
7.1. A földügyi szakigazgatás célja 178
7.2. A földügyi szakigazgatás szervezete 178
7.21. Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal szervezete 178
7.21.1. Az OFTH hatásköre 179
7.21.2. A Földmérési Főosztály feladatai 181
7.21.3. A Térképészeti Főosztály feladatai 183
7.21.4. A Katonai Főosztály feladatai 184
7.21.5. A funkcionális részlegek feladatai 184
7.3. Az OFTH irányító tevékenysége 184
7.31. A földhivatalok 185
7.31.1. A földhivatalok földügyi szakigazgatási feladatai 186
7.31.2. A földhivatalok földmérési feladatai 187
7.31.3. A földhivatalok központi irányítása 189
7.32. A Földmérési Intézet 189
7.33. Az OFTH Gépi Adatfeldolgozó Központja 193
7.34. A földmérési és térképészeti vállalatok 193
7.34.1. Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat 196
7.34.2. Kartográfiai Vállalat 197
7.43.3. Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat 198
7.35. Földmérési és Földrendezői Főiskola 198
7.36. Földmérő szakközépiskolák 199
7.37. Egyéb földmérési szervek 199
7.38. A HM Térképészeti Szolgálata 200
8. A földmérési jogszabályokról általában 201
8.1. A Földmérési és térképészeti jogszabályok 203
8.11. A földmérési és térképészeti tevékenység egységének jogszabályi biztosítékai 204
8.11.1. Az egységes országos alapponthálózatok 204
8.11.2. Az egységes országos térképrendszer 205
8.12. A földmérési alaptérkép 206
8.12.1. A földmérési alaptérkép tartalma 206
8.12.2. Az alaptérképen a határvonalak térképezése 208
8.12.3. Az alaptérképen az építmények térképezése 209
8.12.4. Az alaptérképpel kapcsolatos jogi rendelkezések 209
8.12.5. Az alaptérképen a változások átvezetése 210
8.12.6. Az alaptérképpel szemben támasztott követelmények 211
8.12.7. Az alaptérkép készítéséhez költséghozzájárulás kivetése 212
8.13. A földmérési topográfiai térkép 213
8.14. A földrajzi térképek 214
8.14.1. A földrajzi általános alaptérképek 214
8.14.2. A földrajzi munkatérképek 215
8.14.3. A földrajzi tematikus térképek 215
8.15. A sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti tevékenység 215
8.15.1. A beruházások földmérési munkái 216
8.15.2. A kisajátítások földmérési feladatai 217
8.15.3. A rendezési tervek térképei 219
8.15.4. A telekalakítások földmérési feladatai 219
8.15.5. A mezőgazdasági földmérési feladatok 220
8.15.6. A létesítményekkel kapcsolatos földmérési feladatok 220
8.15.7. Bejelentési és munkarész beszolgáltatási kötelezettség 220
8.15.8. A bejelentési és munkarész beszolgáltatási kötelezettség szankciója 221
8.15.9. A földmérési és térképészeti anyagok megőrzése; a földhivatalok ellenőrzési jogosultsága 221
8.16. Földmérési adat- és térképszolgáltatás 223
8.16.1. Az adatszolgáltatás szervei 224
8.17. Földmérés-végzésre jogosultság 225
8.18: Földmérési tevékenység az ingatlanokon 226
8.18.1. A földmérési jelek elhelyezésére vonatkozó jogi rendelkezések 227
8.18.2. A földmérési jelek nyilvántartása és karbantartása 229
8.18.3. A földmérési jelek tulajdonjoga és jogi védelme 229
8.19. A földmérési és térképészeti munka (termék) minőségének tanúsítása és szankciója 230
8.2. Az adatszolgáltatásért járó díjak 231
8.3. A földrészletek helyrajzi számozása 232
8.31. A helyrajzi számozás általános szabályai 232
8.31.1. A belterületi földrészletek helyrajzi számozása 233
8.31.2. A külterületi földrészletek helyrajzi számozása 234
8.32. A földrészletek változásával kapcsolatos helyrajzi számozás 234
8.4. A földmérő szakértő tevékenység 236
8.41. A szakértő perbeli szerepe 237
8.42. A földmérő szakértő tevékenységi köre 237
8.43. Etikai szempontok a földmérő szakértő munkájában 239
8.44. A szakértői vélemény 239
9. Az ingatlanok nyilvántartása 240
9.1. Az ingatlanok nyilvántartási rendszere 240
9.2. Az állami földnyilvántartás 243
9.3. A telekkönyv 246
9.31. A központi telekkönyv 248
9.4. Az egységes ingatlannyilvántartás 249
9.41. Az ingatlannyilvántartás alapelvei 249
9.42. Az ingatlannyilvántartásra vonatkozó általános rendelkezések 250
9.43. Az ingatlannyilvántartás tartalma és rendszere 251
9.43.1. A földrészletek 251
9.43.2. Az ingatlannyilvántartás adatai 252
9.43.3. Az ingatlannyilvántartás vezetésének területi egységei 253
9.43.4. Az ingatlannyilvántartás munkarészei 253
9.44. Az ingatlannyilvántartás módja 254
9.45. A változások vezetése 256
9.45.1. A változásokkal kapcsolatos határozatok elleni jogorvoslatok 258
9.46. Az ingatlannyilvántartás adatainak felhasználása és az adatszolgáltatás 258
9.47. Az ingatlannyilvántartás szerkesztése 258
9.47.1. Az ingatlannyilvántartás létrehozásának ütemterve 261
9.47.2. Az átmeneti időszak ingatlannyilvántartása 261
9.5. Egyéb nyilvántartások 262
9.6. Földmérési és nyilvántartási összefüggések 262
Forrásmunkák 265

Dr. Fejér László

Dr. Fejér László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Fejér László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv