| A tizenhetedik század | |
| Az empirizmus | 1 |
| A köznevelés uralkodó eszméje a XVII. században | |
| A humanizmus elhanyatlása | |
| Az oktatás tárgya és módja | |
| Az empirizmus és hatása | |
| Első módszeres kísérletek | |
| Amos Comenius | 18 |
| Comenius élete | |
| Herborn | |
| London | |
| Stockholm | |
| Lissa | |
| Sárospatak | |
| Egy pedagógiai rendszer a XVII. században | |
| Comenius és a klasszikusok | |
| Az oktatás tárgyszerűsége | |
| Az oktatás módszere | |
| A tankönyvek | |
| Comenius hatása | |
| Comenius öröke | |
| A racionalizmus | 50 |
| Descartes | |
| Port-Royal | |
| Az oktatás a kis iskolákban | |
| Az Oratórium | |
| Vallásos nevelés | |
| Értelmi nevelés | |
| Locke elméleti álláspontja | |
| Locke neveltje | |
| A tizennyolcadik század | |
| A francia felvilágosodás | 95 |
| A kor szellemi arculata | |
| A pedagógiai század | |
| Condillac | |
| Helvétius | |
| Kritikai észrevételek | |
| Az enciklopédisták. Diderot | |
| Visszapillantás | |
| A naturalizmus | 112 |
| Rousseau, az ember | |
| Vissza a természethez | |
| A természetes nevelés | |
| A test és az érzékek nevelése | |
| Az értelmi nevelés | |
| Az erkölcsi, vallási és eszthétikai nevelés | |
| A természetes ember a társadalomban | |
| Zsófia nevelése | |
| A naturalizmus bírálata | |
| Alaptévedések | |
| Rousseau öröke | |
| Az Emil hatása | |
| A francia forradalom | 150 |
| A parlamentek | |
| La Chalotais | |
| A francia forradalom | |
| Talleyrand és Condorcet tervezetei | |
| Az elemi népiskolák | |
| A középponti iskolák | |
| Az összeomlás | |
| A pietizmus | 163 |
| A mozgalom keletkezése és lefolyása | |
| A hallei iskolák | |
| Francke pedagógiai eszménye | |
| Pietizmus és realizmus | |
| Az első reáliskolák | |
| A német felvilágosodás | 171 |
| Előzmények | |
| A német racionalizmus | |
| Nagy Frigyes | |
| A porosz iskolaügy megszervezése | |
| Rochow Eberhard | |
| Felbiger és az ausztriai népoktatás szervezése | |
| A filantropisták | |
| Badedow János Bernát | |
| Írók és munkatársak | |
| A test ápolása és gyakorlása | |
| Emberszeretet és oktatás | |
| A klasszikus nyelvek | |
| A módszer | |
| Vallás és erkölcs | |
| A filantropizmus jelentősége és hatása | |
| Az új humanizmus | 210 |
| A mozgalom áttekintése | |
| Új humanisták és filantropisták | |
| Neo-humanizmus és realizmus | |
| Az egykorú klasszikus oktatás bírálata | |
| Új célok és új módszerek | |
| A hellén ideál | |
| Schiller és Herder | |
| Herder középiskolai reformterve | |
| Herder és a humanitás | |
| Humboldt Vilmos | |
| Goethe | |
| A humanisztikus nevelés | |
| Pestalozzi | 234 |
| Egyetemes embernevelés és népnevelés | |
| Pestalozzi élete | |
| Gyermek- és ifjú évek | |
| Neuhof | |
| Szegény gyermekek iskolája Neuhorfban | |
| Egy Remete Esti Órája | |
| Lénárd és Gertrud | |
| Az anya eszményképe | |
| A nevelő munka | |
| Kristóf és Elza | |
| A nevelés legmagasabb feladata | |
| Stans | |
| Burgdorf | |
| Hogyan oktatja Gertrud gyermekeit? | |
| A szó | |
| Az alak | |
| A szám | |
| Yverdon | |
| Pestalozzi mint vallástanító | |
| Hattyúdal | |
| Pesatozzi öröke | |
| Hazai törekvések és alkotások | |
| A köznevelés külső története és állapota | 273 |
| A köznevelés szelleme a XVII. században | |
| Az iskolázás külső akadályai | |
| Az iskolaügy politikai jelentőségének fölismerése | |
| A magyarországi közoktatás állapota a régi rendszer idejében | |
| Bírálók és úttörők | 289 |
| Pázmány Péter a magyar családi nevelésről | |
| Káldi György az iskoláról | |
| Más egykorú vélemények a magyar iskoláról | |
| Apáczai bírálata | |
| Bethlen Miklós feljegyzései | |
| Wázsonyi Márton és Bárány György | |
| Mikes Kelemen | |
| Maróthi György | |
| Bessenyei pataki tanulóéveiről | |
| Kazinczy Ferenc feljegyzései pataki iskolázásáról | |
| Losontzi István a falusi iskolákról | |
| Ítéletek a jezsuita iskolákról | |
| Reformtörekvések a tizenhatodik században | |
| Comenius | |
| Keresztúri Pál | |
| Apáczai mint nemzetnevelő | |
| Szórványos iskolai reformok a XVIII. században | |
| Pedagógiai érdeklődés előjelei | |
| A Ratio Educationis | 324 |
| A Jézus-Társaság feloszlatása | |
| A Ratio Educationis | |
| Az országos rendezés alapelvei | |
| Nyugati hatások az új rendszerben | |
| A normális módszer Magyarországon | |
| A Ratio Educationis jelentősége | |
| Erdély és a Norma Regia | 342 |
| Előzmények | |
| Az erdélyi iskolák kormányzata | |
| Az erdélyi iskolák állapota | |
| Az erdélyi népoktatás újjászervezése | |
| Az erdélyi katholikus gimnáziumok | |
| A reformátusok vásárhelyi normája | |
| A szászok gimnáziumai | |
| Fordulat az erdélyi iskolareformban | |
| A Norma Regia | |
| Erdélyi protestáns egyetem | |
| A kolozsvári felekezetközi egyetem terve | |
| A kolozsvári katholikus egyetem szervezése | |
| Az erdélyi orvosképzés reformterve | |
| Katholikus papkézés Erdélyben | |
| A megcsonkúlt kolozsvári egyetem | |
| A köznevelés mint politikai tényező | 380 |
| József önkényuralma | |
| A népoktatás | |
| A gimnáziumok | |
| Az egyetem | |
| A protestáns iskolák helyzete | |
| A nemzeti visszahatás | |
| Pótolni valók | 392 |
| Név- és tárgymutató | 393 |
