A büntetés tana

Szerző

Lektor

'Dr. Földvári József: A büntetés tana ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	575 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	1500 példányban került kiadásra.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Földvári József professzor monográfiája a büntetőjogi büntetés normatív elemeihez kapcsolja a büntetés kriminológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásait, és indokolt szintézissel kívánja megalapozni a büntetés komplex tanát, amelynek létrehozását a társadalmi szükséglet indokolja.
Ebből a szükségletből kiindulva, s azt a célt tartva szem előtt, hogy a bűnözés elleni küzdelem segítéséhez meg kell alapozni az eredményesebb kriminálpolitikát, a mű első része a büntetés elméleti vonatkozásait (a büntetés tanának elhelyezése a tudomány rendszerében, a büntetés célja, jogalapja, a felelősség megalapozása, a büntetés mibenléte, fogalma), második része a büntetések (a halálbüntetés, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a pénzbüntetés, a mellékbüntetések) törvényi szabályozását vizsgálja és elemzi, harmadik része a büntetés kiszabásának kérdéseit (alapelvek, társadalomra veszélyesség, bűnösség, enyhítő és súlyosító körülmények, halmazati büntetés, enyhítés, a végrehajtás... Tovább

Tartalom

A büntetés elméleti vonatkozásai	17
A büntetés tanának helye a bűnügyi tudományok rendszerében	18
A büntetés tana területének a körülhatárolása	20
A büntetés tana önállóságának kérdése	20
A tudományok önállósága általában	22
A büntetés tanának önállósága	24
A büntetésre vonatkozó ismeretek helye a tudományok rendszerében	25
A büntetés jelentősége a vele foglalkozó tudományokban	25
A büntetőjogtudományban	27
A kriminológiában	28
A pedagógiában	29
A pszichológiában	30
A szociológiában	30
A büntetés tanának feladata	32
A pönológia mai helyzete és perspektívája	33
A büntetés céljai	34
A büntetés célaira vonatkozó korábbi teóriák	35
Abszolút teóriák	36
Relatív teóriák	41
Vegyes teóriák	42
A nevelő büntetés gondolata	44
Mai felfogások a büntetés céljai vonatkozásában	44
A megtorlást elismerő nézetek	44
A speciálprevenciót hangsúlyozó nézetek; a speciálprevenció és a nevelés	47
A generálprevenciót hangsúlyozó nézetek	55
Egyes idevágó törvényi rendlekezések	56
Hatályos jogunk szabályozása	57
A büntetés jogalapja; a büntetőjogi felelősség megalapozása	60
A büntetés jogalapjára vonatkozó korábbi felfogások	60
Mai nézetek	61
A büntetőjogi felelősség megalapozásának előtérbe kerülése	61
A felelősség mibenléte és fajai	62
A büntetőjogi felelősség	63
A büntetőjogi felelősség alapja és feltételei	64
Büntetőjogi felelősségi rendszerek	66
Az indeterminista koncepció	66
A determinista koncepció alaptételei	67
Különböző determinista jellegű koncepciók	70
Saját felelősségi rendszerünk megalapozása	72
A determinsta felelősségi rendszer erkölcsi alapja	74
A büntetés mibenléte és fogalmának meghatározása	75
A büntetés lényegére vonatkozó szemlélet megváltozása	76
A büntetés lényegének tisztázása	78
A büntetés és a nevelés viszonya általában	78
A büntetőjogi büntetés és a nevelés	80
A büntetés és a kényszer viszonya	82
A kényszer és a nevelés viszonya	82
A büntetés fogalma genus proximumának a meghatározása	83
Liszt és Maurach meghatározása	84
A szovjet jogtudósok álláspontja	85
Saját felfogásunk	86
A büntetés fogalmának differencia specifikái	87
Bűncselekmény elkövetése miatt kerül alkalmazásra	87
Bűncselekmény elkövetőjével szemben alkalmazható	88
Az állam erre hivatott szervei róhatják ki	90
A büntetés alkalmazásának formái, feltételei	91
A büntetés kényszerjellege	92
A büntetés alkalmazásának céljai	93
A büntetésben kifejeződő társadalmi értékelés	93
A büntetés jogi szabályozása
Hatályos jogunk büntetési rendszere	95
A büntetések és intézkedések	96
Az egyes büntetési rendszerek	97
A magyar törvény büntetési rendszere	98
A halálbüntetés szabályozása	101
A legsúlyosabb, de egyben kivételes büntetési nem	101
Létjogosultságának kérdése	102
Létjogosultsága körüli vita	103
A marxizmus-leninizmus álláspontja	104
Saját nézetünk kifejtése	106
További törvényi rendlekezések	112
A szabadságvesztés szabályozása	113
A szabadságvesztés mint büntetés kialakulása	113
A szabadságvesztés alkalmazásának gyakorisága	114
A szabdságvesztés törvényi szabályozása	116
Az időtartamára vonatkozó rendelkezés	116
Az egyes fokozatainak szabályozása	118
A fokozatokközötti különbségtétel elvi alapja	121
Eljárás a fokozatok kijelölésénél	124
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szabadságvesztés végrehajtása	128
A katonákkal szemben alkalmazott szabadságvesztés végrehajtása	133
Az előírt fokozattól való eltérés	135
A feltételes szabadságra bocsátás	139
Elvi alapja	139
Az egyharmados kedvezmény	140
Az egynegyedes kedvezmény	143
A feltételes, szabadságra bocsátás kizárása az eljáró bíróság részéről	146
A javító-nevelő munka szabályozása	148
A javító-nevelő munka lényegs vonásai	148
A Btá. megalkotóinak álláspontja	150
Irodalmi vita a javító-nevelő munka alkalmazásánál figyelembe jövő személyek köréről	150
A javító-nevelő munka alkalmazásának gyakorisága	151
A javító-nevelő munka alkalmazásának lehetőségei	153
A javító--nevelő munka tövényi szabályozása	153
A munkavégzés helyének és a végzendő munka természetének a meghatározása	154
A munkabér csökkentése	157
Az elítélt jogai	157
Az elítélés időtartama	159
A javító-nevelő munka átváltoztatása szabadságvesztésre	161
A munkaviszony szünetelése az elitélés ideje alatt	162
Mellékbüntetések alkalmazása javító-nevelő munka mellett	163
Javító-nevelő munka alkalmazása fiatlkorúakkal szemben	163
A pénzbüntetés szabályozása	163
A pénzbüntetés lényege és alkalmazásának módja	163
Főbüntetéskénti alkalmazása	164
Mellékbüntetéskénti alkalmazása	165
A pénzbüntetés átváltoztatása egyéb büntetésre	166
Az alkalmazható pénzbüntetés mértéke	167
Az előzetes letartóztatás beszámítása a pénzbüntetésbe	167
A mellékbüntetések szabályozása	168
A közügyektől eltiltás	168
Alkalmazásának feltétele	168
Időtartama	169
A jogvesztés tartalma	169
A foglalkozástól eltiltás	169
Alkalmazásának feltételei	169
Az eltiltás időtartama	171
A kitiltás	171
Alkalamzásának feltételei	171
Időtartama	172
A kiutasítás	172
A vagyonelkobzás	172
Alkalmazásának feltételei	172
Mértéke	173
Az intézkedések szabályozása	174
A figyelmeztetés	174
A kényszergyógykezelés	175
A kényszerelvonó-kezelés	178
Az elkobzás	179
A fiatalkorúakkal és a katonákkal szemben alkalmazható speciális intézkedések	181
Nevelő intézkedések	181
Gyógyító intézkedések	182
Katonákkal szemben alkalmazható intézkedések	184
A büntetés kiszabása
A böntetés kiszabásáról általában	187
A büntetéskiszabás helye és szerepe a büntetőjogi felelősségre vonás rendszerében	187
A büntetéskiszabás feladatának megoszlása a törvényhozó és a bíróság között	190
A büntetést végrehajtó szervek szerepe	194
A büntetés kiszabásának alapelvei	196
A büntetés kiszabásának alapelvei	196
A törvényesség	197
A humanizmus	198
Az individualizáció	199
A törvényi individualizáció	201
A bírói individualizáció	202
A végrehajtási individualizáció	203
A büntetés kiszabásánál irányadó néhány szempont	203
A Btk. 64. §-ában felsorotl körülmények egymáshoz való viszonya	204
Az objektív és szubjektív körülmények súlya	206
A kétszeres értékelés tilalma	208
Az enyhítő és súlyosbító körülmények befolyásoló ereje	209
Az ítélkezési gyakorlat értékelése	210
A törvényhozói és a bírói értékelés összhangjának kérdése	214
A büntető politikai elvek érvényesülésének kérdése, néhány fogyatékosság	215
Az egyöntetűség hiánya	216
Az ingadozás az ítélkezési gyakorlatban	216
Enyheség a büntetés kiszabásánál	220
A büntetés kiszabásának folyamata	220
Előzetesen eldöntendő kérdések	220
A büntetéskiszabás lelki háttere	222
A büntetési célok szerepe a büntetés kiszabásánál	225
A társadalom védelmének funkciója	226
A bűncselekmények megelőzése; a speciál- és a generálprevenció	229
A kiszabott büntetés pszichikai hatása és ennek előrelátása	235
Véleményünk összefoglalása	239
A büntett és az elkövető társadalomra veszélyességének a jelentősége a büntetés kiszabásánál	240
A büntett és az elkövető társadalomra veszélyességének a mibenléte	240
Az objektív és a szubjektív, az absztrakt és a konkrét társadalomra veszélyesség	240
A társadalomra veszélyességnek a törvényhozó által történt értékelése	241
A társadalomra veszélyesség funkciója a büntetés kiszabásánál	242
Az elkövetéskori és az elbíráláskori társadalomra veszélyesség szerepe	245
A társadalomra veszélyesség helye a bűncselekmény tanában	245
Elméleti felfogások	246
A törvényi szabályozás	247
A bírói gyakorlatban érvényesülő nézet	248
A társadalomra veszélyesség rendszerbeli helyével kapcsolatos elméleti nézetek gyakorlati kihatása a büntetés kiszabására	250
A társadalomra veszélyesség fokának szerepe a büntetés kiszabásánál	251
Véleményünk összefoglalása	252
Az elkövető bűnösségének jelentősége a büntetéskiszabásnál	253
A bűnöség szerepére vonatkozó egyes nézetek	253
A bűnösség fokának befolyása	257
A véletlen szerepe és értékelése	261
Az enyhítő és a súlyosító körülmények	262
Az objektív jellegű enyhítő és súlyosító körülmények	267
A bűncselekmény tárgyával kapcsolatos körülmények	267
A bűncselekmény tárgyára vonatkozó felfogások	267
A bűncselekmény tárgyával kapcsolatos körülmények csoportosítása	271
A megtámadott társadalmi viszony közösségi értékelése	271
A társadalmi értékelés változása	273
A bűnelkövetések elszaporodása	274
A védelmi igény megszűnése	275
A többlet-sérelem, illetőleg veszély értékelése	276
A többszörös halmazat	278
A sérelem fokozhatósága	278
A bűntett következményeinek figyelembe vétele	280
A súlyosabb sérelem elmaradása	282
A kifejlődési stádiumok jelentősége	283
A bűntett távolabbi kihatásai	286
Az elkövetőt és hozzátartózóit ért hátrányok	290
A vagyoni jellegű kár nagysága	294
A passzív alannyalés az elkövetés tárgyával kapcsolatos körülmények	294
A megtámadott fizikai dolog sajátosságainak jelentősége	295
A sértettel kapcsolatos körülmények; az elkövető és a sértett között fennálló viszony jelentősége	304
A sértett kívánságának jelentősége	305
A bűncselekmény tárgyi oldalához tartozó elemekkel kapcsolatos körülmények	307
A bűntett elkövetési módját jellemző körülmények	308
A kényszer és fenyegetés alkalmazása	308
Az ismétldő és a folytatólagos elkövetés	310
A fondorlatos, a megtévesztő eljárás	311
A kegyetlen, a brutális elkövetés	312
Az orvul történő elkövetés	313
Különböző elkövetői alakzatok megvalósulása egy célkövetőnél	314
A felfedezést megnehezítő elkövetés	315
A bűntett elkövetésének helyével kapcsolatos körülmények	316
A bűntett elkövetésének idejével kapcsolatos körülmények	316
A meghatározott időpont jelentősége	317
Bizonyos idppontban fennforgó körülmények jelentősége	318
Próbaidő alatt történő bűnelkövetések	319
Az időmúlás jelentősége	321
Egyéb időpontok és időtartamok jelentősége	323
A szubjektív jellegű enyhítő és súlyosító körülmények	325
A bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával kapcsolatos körülmények	325
Az alannyá válás feltételei és az alanyisággal összefüggő körülmények	325
Az életkor jelentősége	326
A büntetést elviselő képesség	329
Az értelmi színvonal	331
A szakképzettség és hiánya	334
A személyiség szerepe a büntetés kiszabásánál; a személyiséggel összefüggő körülmények	336
A gyermek- és fiatalkori környezeti hatások	339
A családi viszonyok	340
A családos állapot	342
A társadalmi helyzet	344
Az elkövető életmódja	345
Az italozó életmód és az ittas állapotba való bűnelkövetés	348
A munkához való viszony	350
A vezető és a bizalmi jellegű állás	354
A bűntetlen előélet	357
A büntetlen előélet és az életkor összefüggése	357
A büntetlen előélet és meghatározott állások betöltése közötti összefüggés	358
A büntetlennek tekinthető előélet, a Btk. 78. § (3) bekezdése	359
A büntetett előélet	364
Az elkövetői minőség	370
A vádlottnak a bűnelkövetés utáni magatartása	371
A beismerés és a tagadás	371
Az önfeljelentés	374
Az öngyilkosság	375
Az okozott kár megtérítése	376
Az elkövetés motívumának jelentősége	378
A sértett kihívó magatartaás	379
A boszú	381
Menthető indokok	382
Mások befolyása	383
Az ellenőrzés lazasága	384
Komoly indok nélküliség	385
Az elkövető céljának jelentősége	386
A halmazati büntetés	387
A bűnhalmazat, mint a halmazati büntetés feltétele	388
A bűnhalmazat mint minősítési probléma	388
A bűncselekmény-egység és a halmazat lényege	390
A látszólagos halmazat és következményei	390
Halmazati büntetési rendszerek	393
A kumuláció	393
Az abszorpció	394
Az aszperáció	395
Hatályos jogunk rendelkezései	396
Az abszorpció elvének érvényesítése	396
Az aszperáció elvének az érvényesítése	398
A halmazati pénzbüntetés	399
A halmazati mellékbüntetés	399
A fiatalkorú bűnelkövetők felelősségre vonása bűnhalmazat esetén	400
A halmazati büntetés alsó határa	401
Az összbüntetés	402
Az összbünetés helye a büntetőjog rendszerében és történeti fejlődése	402
Hatályos jogunk szabályozása	404
Az öszbüntetésbe foglalás általános feltételei	406
Több jogerős	406
Végre nem hajtott ítélet	406
A feltételes szabadság értékelése	407
A feltételes szabadságra bocsátás előtt elkövetett bűntett miatti elítélés értékelése	408
A feltételes szabadság ideje alatt elkövetett bűntett miatti elítélés értékeése	409
Az összbüntetésbe foglalás módja	411
Az egyes bűnelkövetések között történt ítélethozatal	412
Valamennyi bűntettet az első ítélet jogerőre emelkedése előtt követte el	413
Összbüntetésnek másik ítélettel való összbüntetésbe foglalása	414
Szabadságvesztést kiszabó ítéletek összbünettésbe foglalása	417
A végrehajtás feltételes felfüggesztése esetében	417
Az egyik szabadságvesztés más büntetési nem átváltoztatásának az eredménye	418
Szabadságvesztés fokozatának a meghatározása	419
Szabadságvesztés és javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása	420
Több javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása	421
Az összbüntetésbe foglalás lehetőségének ideje	421
Az összbüntetés tartama	421
A bérlevonás mértéke	422
Mellékbüntetések összbüntetésbe foglalása	422
A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben eszözölt összbüntetésbe foglalás	424
Feltételes szabadságra bocsátá összbüntetés esetében	425
Az összbüntetésbe foglalás kizártságának esetei	426
A büntetés enyhítése	426
A büntetés enyhítésének általános feltételei	427
A büntetés céljainak	428
Egyéb körülményeknek a szerepe	428
Az enyhítés mértéke	429
A korlátozott enyhítés	429
Az egyfokú leszállás	429
A kétfokú leszállás	431
A korlátlan enyhítés és esetei	434
A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése	436
A feltételes elítélés intézményének történeti fejlődése	436
Az intézmény fejlődése a felszabadulásig	436
A Csemegi-kódex	436
A reformmozgalmak követelései és az I. Bn.	437
A feltételes elítélés és a rövid időtartamú szabadságvesztés viszonya	438
Az intézmény jogitermészetére vonatkozó felfogások	440
A felszabadulás utáni fejlődés	441
A Btá. rendszere	441
A Legfelsőbb Bíróság X. és XX. sz. büntető elvi döntése	442
Az 1961. évi V. tv. szabályozása	443
A mai joghelyzet vizsgálata	444
A feltételes elítélés jogi természete	444
A büntetési jelleg kérdése	444
Az alapját képező körülmények köre	446
A feltételes elítélés intézményének két rendszere	446
A büntetés végrehajtása felfüggesztésének a gyakorisága	448
A büntetés végrehajtása felfüggesztésének a feltételei	450
A próbaidő kezdő és befejező napja	452
A büntetés végrehajtásának a felfüggesztését kizáró körülmények	453
A törvényben felsorolt mellékbüntetések alkalmazása	453
Abűntett elkövetésének az ideje	453
Korábbi elítéltség; a rehabilitációval való összefüggés kérdése	454
A felfüggesztett bűntetés végrehajtásának elrendelése	455
A jogalap nélkül történt felfüggesztés	456
A próbaidő kedvezőtlen eltelése	456
A feltételes elítélés intézménye de lege ferenda	458
A büntetés végrehajtása
Bevezető megjegyzések	461
A büntetésvégrehajtás helye és jelentősége a bűnözés elleni küzdelemben	461
A szabadságvesztés	465
Gyakorisága	465
Kialakulása és végrehajtásának módozatai	467
Magánzárkarendszer	467
Hallgató rendszer	468
Fokozatos rendszer	468
Ír fokozatos rendszer	469
Hazai története	469
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések	469
A végrehajtás módjának alakulása	471
A szabadságvesztés végrehajtásának törvényi szabályozása	472
Alapelvek	472
Célkitűzések	472
Az igazságosság és a törvényesség követelménye	474
A fokozatosság elvének érvényesülése	476
A szabadságvesztés végrehajtására szolgáló intézetek	479
A szabadságvesztés végrehajtásának rendje	480
Mindegyik fokozatra jellemző követelmények	480
A rend biztosítása	481
Az elítéltek őrzése és felügyelete	482
A szigorított börtön és a börtön közös jellemzői	483
A korlátozások és a szigor nagyobb foka	483
A napirend	485
A külvilágal való kapcsolat	486
A levelezés	487
A sajtó, a rádió és a televízió	488
A látogatás	490
A szigorított börtön és a börtön közötti lényegesebb különbségek	491
A szabadidő felhasználása	492
Az elítéltek birtokában tartható tárgyak	492
Az elítéltek keresményéből saját céljukra felhasználható összeg nagysága	494
A büntetésvégrehajtási munkahely két fokozatának rendje	495
A szigorított büntetésvégrehajtási munkahel és a büntetésvégrehajtási munkahely közös jellemzői	495
A szigorított büntetésvégrehajtási munkahely rendje	496
A büntetésvégrehajtási munkahely rendje	497
Az elítéltek elkülönítése és csoportosítása	498
Az elítéltek elkülönítése	499
A szabadságvesztés egyes fokozatai alapján	499
Férfi és nő elítéltek	499
A fiatalkorú és a felnőttkorú elítéltek	499
A beteg elítéltek	500
A kisgyermekes anyák és a terhes nők	500
Az államellenes bűntettek elkövetői	500
Az elítéltek csoportosítása	500
A csoportosítás szükségessége	500
A csoportosítás szempontjai	502
Az elítéltek kötelességei és jogai	503
Az elítéltek jogállására vonatkozó elméleti állásfoglalások	503
A tvr. idevágó rendlekezései	504
Az elítéltek jogi helyzetének áltlaános elvi meghatározása	504
Az elítéltek kötelességei	505
A büntetés meghatározott helyen történő kiállása	506
Azintézeti szabályok, utasítások megtartásának kötelessége	507
Munkavégzési kötelesség	508
Kártérítési kötelesség	510
Az elítéltek jogai	511
Az elítéltek jognyilatkozatai	511
Az elítéltek panaszjoga és kérelmek előterjesztése	512
Az elítéltek kívülálló személyekkel való érintkezése	513
Keresményük felhasználása	513
Az öntevékeny szervezetekben való részvétel	514
Ingyenes orvosi ellátás	515
Terhes nők és kisgyermekes anyák különleges jogosultságai	516
Az elítéltek munkáltatása	517
A munkáltatás céljai	517
Az elítéltek átnevelése	517
Testi és szellemi erejük fenntartása	519
Szakmai gyakorlottság megszerzése	520
A munka kijelölése és szervezése	521
A kijelölés szempontjai	521
A munkáltatás szervezete	522
Az elítéltek munkaidjee, munkavédelme és munkájuk díjazása	522
A munkaidő	522
Munkavédelem	523
Munkabér	524
Az elítéltek szakmai képzése	526
Az elítéltek nevelése és oktatása, valamint fegyelmezésük, dicséretben és kedvezményekben részeítésük	527
az elítéltek nevelése és oktatása	527
Az elítéltek nevelésével összefüggő kérdések	527
A nevelés, mint a büntetésvégrehajtás egyik célja	527
A nevelés szükségessége	527
A nevelés lehetősége	527
A nevelés ódja és formái	528
A csoportos és az egyéni nevelés	529
A munkáltatás	530
Az intézményes oktatás	530
Az általános műveltség fejlesztése	530
Az öntevékeny szervezetekben közreműködés	531
Az oktatás formái	532
Az elítéltek fegyelmezése, dicséretben éskedvezményekben részesítése; kényszercselekmények a szabadságvesztés végrehajtása során	532
Az elítéltek fegyelmi felelőssége	533
A fegyelmi eljárás lefolyása	533
A fegyelmi fenyítés célja és mértéke	534
A fegyelmi fenyítések	535
Általános megjegyzések	535
Az egyes fenyítések végrehajtása	535
Különleges rendelkezések	537
Dicséret és kedvezmények	538
Alkalmazásuk feltételei	539
Fajai	540
Kényszercselekmények	540
A szabadulás előkészítése; szabadítás	541
Felkészítés a szabadulásra	541
A szabaduló elítélt munkába állásával és letelepedésével kapcsolatos feladatok	542
Az utógondozás fő feladatai és formái	543
A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések	544
A fiatalkorúak büntetésvégrehatjási intézetei és azok rendje	544
A fiatalkorúak nevelése és oktatása	546
A fiatalkorúak megfigyelése és megismerése	546
Az oktatás és nevelés formái	546
A kedvezményekben részesítés és a fenyítés	547
A fiatalkorú elítéltek szabadítása és utógondozása	549
Az előzetes letartóztatás fogamatosítása	549
Az előzetesen letartóztatottak elhelyezése	550
Az előzetesen letartóztatottak jogai és kötelességei	550
A rend és a fegyelem biztosítása	552
Veges és életbeléptető rendelkezések	552

Témakörök

Dr. Földvári József

Dr. Földvári József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Földvári József könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem