| A büntetés elméleti vonatkozásai | 17 |
| A büntetés tanának helye a bűnügyi tudományok rendszerében | 18 |
| A büntetés tana területének a körülhatárolása | 20 |
| A büntetés tana önállóságának kérdése | 20 |
| A tudományok önállósága általában | 22 |
| A büntetés tanának önállósága | 24 |
| A büntetésre vonatkozó ismeretek helye a tudományok rendszerében | 25 |
| A büntetés jelentősége a vele foglalkozó tudományokban | 25 |
| A büntetőjogtudományban | 27 |
| A kriminológiában | 28 |
| A pedagógiában | 29 |
| A pszichológiában | 30 |
| A szociológiában | 30 |
| A büntetés tanának feladata | 32 |
| A pönológia mai helyzete és perspektívája | 33 |
| A büntetés céljai | 34 |
| A büntetés célaira vonatkozó korábbi teóriák | 35 |
| Abszolút teóriák | 36 |
| Relatív teóriák | 41 |
| Vegyes teóriák | 42 |
| A nevelő büntetés gondolata | 44 |
| Mai felfogások a büntetés céljai vonatkozásában | 44 |
| A megtorlást elismerő nézetek | 44 |
| A speciálprevenciót hangsúlyozó nézetek; a speciálprevenció és a nevelés | 47 |
| A generálprevenciót hangsúlyozó nézetek | 55 |
| Egyes idevágó törvényi rendlekezések | 56 |
| Hatályos jogunk szabályozása | 57 |
| A büntetés jogalapja; a büntetőjogi felelősség megalapozása | 60 |
| A büntetés jogalapjára vonatkozó korábbi felfogások | 60 |
| Mai nézetek | 61 |
| A büntetőjogi felelősség megalapozásának előtérbe kerülése | 61 |
| A felelősség mibenléte és fajai | 62 |
| A büntetőjogi felelősség | 63 |
| A büntetőjogi felelősség alapja és feltételei | 64 |
| Büntetőjogi felelősségi rendszerek | 66 |
| Az indeterminista koncepció | 66 |
| A determinista koncepció alaptételei | 67 |
| Különböző determinista jellegű koncepciók | 70 |
| Saját felelősségi rendszerünk megalapozása | 72 |
| A determinsta felelősségi rendszer erkölcsi alapja | 74 |
| A büntetés mibenléte és fogalmának meghatározása | 75 |
| A büntetés lényegére vonatkozó szemlélet megváltozása | 76 |
| A büntetés lényegének tisztázása | 78 |
| A büntetés és a nevelés viszonya általában | 78 |
| A büntetőjogi büntetés és a nevelés | 80 |
| A büntetés és a kényszer viszonya | 82 |
| A kényszer és a nevelés viszonya | 82 |
| A büntetés fogalma genus proximumának a meghatározása | 83 |
| Liszt és Maurach meghatározása | 84 |
| A szovjet jogtudósok álláspontja | 85 |
| Saját felfogásunk | 86 |
| A büntetés fogalmának differencia specifikái | 87 |
| Bűncselekmény elkövetése miatt kerül alkalmazásra | 87 |
| Bűncselekmény elkövetőjével szemben alkalmazható | 88 |
| Az állam erre hivatott szervei róhatják ki | 90 |
| A büntetés alkalmazásának formái, feltételei | 91 |
| A büntetés kényszerjellege | 92 |
| A büntetés alkalmazásának céljai | 93 |
| A büntetésben kifejeződő társadalmi értékelés | 93 |
| A büntetés jogi szabályozása | |
| Hatályos jogunk büntetési rendszere | 95 |
| A büntetések és intézkedések | 96 |
| Az egyes büntetési rendszerek | 97 |
| A magyar törvény büntetési rendszere | 98 |
| A halálbüntetés szabályozása | 101 |
| A legsúlyosabb, de egyben kivételes büntetési nem | 101 |
| Létjogosultságának kérdése | 102 |
| Létjogosultsága körüli vita | 103 |
| A marxizmus-leninizmus álláspontja | 104 |
| Saját nézetünk kifejtése | 106 |
| További törvényi rendlekezések | 112 |
| A szabadságvesztés szabályozása | 113 |
| A szabadságvesztés mint büntetés kialakulása | 113 |
| A szabadságvesztés alkalmazásának gyakorisága | 114 |
| A szabdságvesztés törvényi szabályozása | 116 |
| Az időtartamára vonatkozó rendelkezés | 116 |
| Az egyes fokozatainak szabályozása | 118 |
| A fokozatokközötti különbségtétel elvi alapja | 121 |
| Eljárás a fokozatok kijelölésénél | 124 |
| A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szabadságvesztés végrehajtása | 128 |
| A katonákkal szemben alkalmazott szabadságvesztés végrehajtása | 133 |
| Az előírt fokozattól való eltérés | 135 |
| A feltételes szabadságra bocsátás | 139 |
| Elvi alapja | 139 |
| Az egyharmados kedvezmény | 140 |
| Az egynegyedes kedvezmény | 143 |
| A feltételes, szabadságra bocsátás kizárása az eljáró bíróság részéről | 146 |
| A javító-nevelő munka szabályozása | 148 |
| A javító-nevelő munka lényegs vonásai | 148 |
| A Btá. megalkotóinak álláspontja | 150 |
| Irodalmi vita a javító-nevelő munka alkalmazásánál figyelembe jövő személyek köréről | 150 |
| A javító-nevelő munka alkalmazásának gyakorisága | 151 |
| A javító-nevelő munka alkalmazásának lehetőségei | 153 |
| A javító--nevelő munka tövényi szabályozása | 153 |
| A munkavégzés helyének és a végzendő munka természetének a meghatározása | 154 |
| A munkabér csökkentése | 157 |
| Az elítélt jogai | 157 |
| Az elítélés időtartama | 159 |
| A javító-nevelő munka átváltoztatása szabadságvesztésre | 161 |
| A munkaviszony szünetelése az elitélés ideje alatt | 162 |
| Mellékbüntetések alkalmazása javító-nevelő munka mellett | 163 |
| Javító-nevelő munka alkalmazása fiatlkorúakkal szemben | 163 |
| A pénzbüntetés szabályozása | 163 |
| A pénzbüntetés lényege és alkalmazásának módja | 163 |
| Főbüntetéskénti alkalmazása | 164 |
| Mellékbüntetéskénti alkalmazása | 165 |
| A pénzbüntetés átváltoztatása egyéb büntetésre | 166 |
| Az alkalmazható pénzbüntetés mértéke | 167 |
| Az előzetes letartóztatás beszámítása a pénzbüntetésbe | 167 |
| A mellékbüntetések szabályozása | 168 |
| A közügyektől eltiltás | 168 |
| Alkalmazásának feltétele | 168 |
| Időtartama | 169 |
| A jogvesztés tartalma | 169 |
| A foglalkozástól eltiltás | 169 |
| Alkalmazásának feltételei | 169 |
| Az eltiltás időtartama | 171 |
| A kitiltás | 171 |
| Alkalamzásának feltételei | 171 |
| Időtartama | 172 |
| A kiutasítás | 172 |
| A vagyonelkobzás | 172 |
| Alkalmazásának feltételei | 172 |
| Mértéke | 173 |
| Az intézkedések szabályozása | 174 |
| A figyelmeztetés | 174 |
| A kényszergyógykezelés | 175 |
| A kényszerelvonó-kezelés | 178 |
| Az elkobzás | 179 |
| A fiatalkorúakkal és a katonákkal szemben alkalmazható speciális intézkedések | 181 |
| Nevelő intézkedések | 181 |
| Gyógyító intézkedések | 182 |
| Katonákkal szemben alkalmazható intézkedések | 184 |
| A büntetés kiszabása | |
| A böntetés kiszabásáról általában | 187 |
| A büntetéskiszabás helye és szerepe a büntetőjogi felelősségre vonás rendszerében | 187 |
| A büntetéskiszabás feladatának megoszlása a törvényhozó és a bíróság között | 190 |
| A büntetést végrehajtó szervek szerepe | 194 |
| A büntetés kiszabásának alapelvei | 196 |
| A büntetés kiszabásának alapelvei | 196 |
| A törvényesség | 197 |
| A humanizmus | 198 |
| Az individualizáció | 199 |
| A törvényi individualizáció | 201 |
| A bírói individualizáció | 202 |
| A végrehajtási individualizáció | 203 |
| A büntetés kiszabásánál irányadó néhány szempont | 203 |
| A Btk. 64. §-ában felsorotl körülmények egymáshoz való viszonya | 204 |
| Az objektív és szubjektív körülmények súlya | 206 |
| A kétszeres értékelés tilalma | 208 |
| Az enyhítő és súlyosbító körülmények befolyásoló ereje | 209 |
| Az ítélkezési gyakorlat értékelése | 210 |
| A törvényhozói és a bírói értékelés összhangjának kérdése | 214 |
| A büntető politikai elvek érvényesülésének kérdése, néhány fogyatékosság | 215 |
| Az egyöntetűség hiánya | 216 |
| Az ingadozás az ítélkezési gyakorlatban | 216 |
| Enyheség a büntetés kiszabásánál | 220 |
| A büntetés kiszabásának folyamata | 220 |
| Előzetesen eldöntendő kérdések | 220 |
| A büntetéskiszabás lelki háttere | 222 |
| A büntetési célok szerepe a büntetés kiszabásánál | 225 |
| A társadalom védelmének funkciója | 226 |
| A bűncselekmények megelőzése; a speciál- és a generálprevenció | 229 |
| A kiszabott büntetés pszichikai hatása és ennek előrelátása | 235 |
| Véleményünk összefoglalása | 239 |
| A büntett és az elkövető társadalomra veszélyességének a jelentősége a büntetés kiszabásánál | 240 |
| A büntett és az elkövető társadalomra veszélyességének a mibenléte | 240 |
| Az objektív és a szubjektív, az absztrakt és a konkrét társadalomra veszélyesség | 240 |
| A társadalomra veszélyességnek a törvényhozó által történt értékelése | 241 |
| A társadalomra veszélyesség funkciója a büntetés kiszabásánál | 242 |
| Az elkövetéskori és az elbíráláskori társadalomra veszélyesség szerepe | 245 |
| A társadalomra veszélyesség helye a bűncselekmény tanában | 245 |
| Elméleti felfogások | 246 |
| A törvényi szabályozás | 247 |
| A bírói gyakorlatban érvényesülő nézet | 248 |
| A társadalomra veszélyesség rendszerbeli helyével kapcsolatos elméleti nézetek gyakorlati kihatása a büntetés kiszabására | 250 |
| A társadalomra veszélyesség fokának szerepe a büntetés kiszabásánál | 251 |
| Véleményünk összefoglalása | 252 |
| Az elkövető bűnösségének jelentősége a büntetéskiszabásnál | 253 |
| A bűnöség szerepére vonatkozó egyes nézetek | 253 |
| A bűnösség fokának befolyása | 257 |
| A véletlen szerepe és értékelése | 261 |
| Az enyhítő és a súlyosító körülmények | 262 |
| Az objektív jellegű enyhítő és súlyosító körülmények | 267 |
| A bűncselekmény tárgyával kapcsolatos körülmények | 267 |
| A bűncselekmény tárgyára vonatkozó felfogások | 267 |
| A bűncselekmény tárgyával kapcsolatos körülmények csoportosítása | 271 |
| A megtámadott társadalmi viszony közösségi értékelése | 271 |
| A társadalmi értékelés változása | 273 |
| A bűnelkövetések elszaporodása | 274 |
| A védelmi igény megszűnése | 275 |
| A többlet-sérelem, illetőleg veszély értékelése | 276 |
| A többszörös halmazat | 278 |
| A sérelem fokozhatósága | 278 |
| A bűntett következményeinek figyelembe vétele | 280 |
| A súlyosabb sérelem elmaradása | 282 |
| A kifejlődési stádiumok jelentősége | 283 |
| A bűntett távolabbi kihatásai | 286 |
| Az elkövetőt és hozzátartózóit ért hátrányok | 290 |
| A vagyoni jellegű kár nagysága | 294 |
| A passzív alannyalés az elkövetés tárgyával kapcsolatos körülmények | 294 |
| A megtámadott fizikai dolog sajátosságainak jelentősége | 295 |
| A sértettel kapcsolatos körülmények; az elkövető és a sértett között fennálló viszony jelentősége | 304 |
| A sértett kívánságának jelentősége | 305 |
| A bűncselekmény tárgyi oldalához tartozó elemekkel kapcsolatos körülmények | 307 |
| A bűntett elkövetési módját jellemző körülmények | 308 |
| A kényszer és fenyegetés alkalmazása | 308 |
| Az ismétldő és a folytatólagos elkövetés | 310 |
| A fondorlatos, a megtévesztő eljárás | 311 |
| A kegyetlen, a brutális elkövetés | 312 |
| Az orvul történő elkövetés | 313 |
| Különböző elkövetői alakzatok megvalósulása egy célkövetőnél | 314 |
| A felfedezést megnehezítő elkövetés | 315 |
| A bűntett elkövetésének helyével kapcsolatos körülmények | 316 |
| A bűntett elkövetésének idejével kapcsolatos körülmények | 316 |
| A meghatározott időpont jelentősége | 317 |
| Bizonyos idppontban fennforgó körülmények jelentősége | 318 |
| Próbaidő alatt történő bűnelkövetések | 319 |
| Az időmúlás jelentősége | 321 |
| Egyéb időpontok és időtartamok jelentősége | 323 |
| A szubjektív jellegű enyhítő és súlyosító körülmények | 325 |
| A bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával kapcsolatos körülmények | 325 |
| Az alannyá válás feltételei és az alanyisággal összefüggő körülmények | 325 |
| Az életkor jelentősége | 326 |
| A büntetést elviselő képesség | 329 |
| Az értelmi színvonal | 331 |
| A szakképzettség és hiánya | 334 |
| A személyiség szerepe a büntetés kiszabásánál; a személyiséggel összefüggő körülmények | 336 |
| A gyermek- és fiatalkori környezeti hatások | 339 |
| A családi viszonyok | 340 |
| A családos állapot | 342 |
| A társadalmi helyzet | 344 |
| Az elkövető életmódja | 345 |
| Az italozó életmód és az ittas állapotba való bűnelkövetés | 348 |
| A munkához való viszony | 350 |
| A vezető és a bizalmi jellegű állás | 354 |
| A bűntetlen előélet | 357 |
| A büntetlen előélet és az életkor összefüggése | 357 |
| A büntetlen előélet és meghatározott állások betöltése közötti összefüggés | 358 |
| A büntetlennek tekinthető előélet, a Btk. 78. § (3) bekezdése | 359 |
| A büntetett előélet | 364 |
| Az elkövetői minőség | 370 |
| A vádlottnak a bűnelkövetés utáni magatartása | 371 |
| A beismerés és a tagadás | 371 |
| Az önfeljelentés | 374 |
| Az öngyilkosság | 375 |
| Az okozott kár megtérítése | 376 |
| Az elkövetés motívumának jelentősége | 378 |
| A sértett kihívó magatartaás | 379 |
| A boszú | 381 |
| Menthető indokok | 382 |
| Mások befolyása | 383 |
| Az ellenőrzés lazasága | 384 |
| Komoly indok nélküliség | 385 |
| Az elkövető céljának jelentősége | 386 |
| A halmazati büntetés | 387 |
| A bűnhalmazat, mint a halmazati büntetés feltétele | 388 |
| A bűnhalmazat mint minősítési probléma | 388 |
| A bűncselekmény-egység és a halmazat lényege | 390 |
| A látszólagos halmazat és következményei | 390 |
| Halmazati büntetési rendszerek | 393 |
| A kumuláció | 393 |
| Az abszorpció | 394 |
| Az aszperáció | 395 |
| Hatályos jogunk rendelkezései | 396 |
| Az abszorpció elvének érvényesítése | 396 |
| Az aszperáció elvének az érvényesítése | 398 |
| A halmazati pénzbüntetés | 399 |
| A halmazati mellékbüntetés | 399 |
| A fiatalkorú bűnelkövetők felelősségre vonása bűnhalmazat esetén | 400 |
| A halmazati büntetés alsó határa | 401 |
| Az összbüntetés | 402 |
| Az összbünetés helye a büntetőjog rendszerében és történeti fejlődése | 402 |
| Hatályos jogunk szabályozása | 404 |
| Az öszbüntetésbe foglalás általános feltételei | 406 |
| Több jogerős | 406 |
| Végre nem hajtott ítélet | 406 |
| A feltételes szabadság értékelése | 407 |
| A feltételes szabadságra bocsátás előtt elkövetett bűntett miatti elítélés értékelése | 408 |
| A feltételes szabadság ideje alatt elkövetett bűntett miatti elítélés értékeése | 409 |
| Az összbüntetésbe foglalás módja | 411 |
| Az egyes bűnelkövetések között történt ítélethozatal | 412 |
| Valamennyi bűntettet az első ítélet jogerőre emelkedése előtt követte el | 413 |
| Összbüntetésnek másik ítélettel való összbüntetésbe foglalása | 414 |
| Szabadságvesztést kiszabó ítéletek összbünettésbe foglalása | 417 |
| A végrehajtás feltételes felfüggesztése esetében | 417 |
| Az egyik szabadságvesztés más büntetési nem átváltoztatásának az eredménye | 418 |
| Szabadságvesztés fokozatának a meghatározása | 419 |
| Szabadságvesztés és javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása | 420 |
| Több javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása | 421 |
| Az összbüntetésbe foglalás lehetőségének ideje | 421 |
| Az összbüntetés tartama | 421 |
| A bérlevonás mértéke | 422 |
| Mellékbüntetések összbüntetésbe foglalása | 422 |
| A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben eszözölt összbüntetésbe foglalás | 424 |
| Feltételes szabadságra bocsátá összbüntetés esetében | 425 |
| Az összbüntetésbe foglalás kizártságának esetei | 426 |
| A büntetés enyhítése | 426 |
| A büntetés enyhítésének általános feltételei | 427 |
| A büntetés céljainak | 428 |
| Egyéb körülményeknek a szerepe | 428 |
| Az enyhítés mértéke | 429 |
| A korlátozott enyhítés | 429 |
| Az egyfokú leszállás | 429 |
| A kétfokú leszállás | 431 |
| A korlátlan enyhítés és esetei | 434 |
| A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése | 436 |
| A feltételes elítélés intézményének történeti fejlődése | 436 |
| Az intézmény fejlődése a felszabadulásig | 436 |
| A Csemegi-kódex | 436 |
| A reformmozgalmak követelései és az I. Bn. | 437 |
| A feltételes elítélés és a rövid időtartamú szabadságvesztés viszonya | 438 |
| Az intézmény jogitermészetére vonatkozó felfogások | 440 |
| A felszabadulás utáni fejlődés | 441 |
| A Btá. rendszere | 441 |
| A Legfelsőbb Bíróság X. és XX. sz. büntető elvi döntése | 442 |
| Az 1961. évi V. tv. szabályozása | 443 |
| A mai joghelyzet vizsgálata | 444 |
| A feltételes elítélés jogi természete | 444 |
| A büntetési jelleg kérdése | 444 |
| Az alapját képező körülmények köre | 446 |
| A feltételes elítélés intézményének két rendszere | 446 |
| A büntetés végrehajtása felfüggesztésének a gyakorisága | 448 |
| A büntetés végrehajtása felfüggesztésének a feltételei | 450 |
| A próbaidő kezdő és befejező napja | 452 |
| A büntetés végrehajtásának a felfüggesztését kizáró körülmények | 453 |
| A törvényben felsorolt mellékbüntetések alkalmazása | 453 |
| Abűntett elkövetésének az ideje | 453 |
| Korábbi elítéltség; a rehabilitációval való összefüggés kérdése | 454 |
| A felfüggesztett bűntetés végrehajtásának elrendelése | 455 |
| A jogalap nélkül történt felfüggesztés | 456 |
| A próbaidő kedvezőtlen eltelése | 456 |
| A feltételes elítélés intézménye de lege ferenda | 458 |
| A büntetés végrehajtása | |
| Bevezető megjegyzések | 461 |
| A büntetésvégrehajtás helye és jelentősége a bűnözés elleni küzdelemben | 461 |
| A szabadságvesztés | 465 |
| Gyakorisága | 465 |
| Kialakulása és végrehajtásának módozatai | 467 |
| Magánzárkarendszer | 467 |
| Hallgató rendszer | 468 |
| Fokozatos rendszer | 468 |
| Ír fokozatos rendszer | 469 |
| Hazai története | 469 |
| A vonatkozó jogszabályi rendelkezések | 469 |
| A végrehajtás módjának alakulása | 471 |
| A szabadságvesztés végrehajtásának törvényi szabályozása | 472 |
| Alapelvek | 472 |
| Célkitűzések | 472 |
| Az igazságosság és a törvényesség követelménye | 474 |
| A fokozatosság elvének érvényesülése | 476 |
| A szabadságvesztés végrehajtására szolgáló intézetek | 479 |
| A szabadságvesztés végrehajtásának rendje | 480 |
| Mindegyik fokozatra jellemző követelmények | 480 |
| A rend biztosítása | 481 |
| Az elítéltek őrzése és felügyelete | 482 |
| A szigorított börtön és a börtön közös jellemzői | 483 |
| A korlátozások és a szigor nagyobb foka | 483 |
| A napirend | 485 |
| A külvilágal való kapcsolat | 486 |
| A levelezés | 487 |
| A sajtó, a rádió és a televízió | 488 |
| A látogatás | 490 |
| A szigorított börtön és a börtön közötti lényegesebb különbségek | 491 |
| A szabadidő felhasználása | 492 |
| Az elítéltek birtokában tartható tárgyak | 492 |
| Az elítéltek keresményéből saját céljukra felhasználható összeg nagysága | 494 |
| A büntetésvégrehajtási munkahely két fokozatának rendje | 495 |
| A szigorított büntetésvégrehajtási munkahel és a büntetésvégrehajtási munkahely közös jellemzői | 495 |
| A szigorított büntetésvégrehajtási munkahely rendje | 496 |
| A büntetésvégrehajtási munkahely rendje | 497 |
| Az elítéltek elkülönítése és csoportosítása | 498 |
| Az elítéltek elkülönítése | 499 |
| A szabadságvesztés egyes fokozatai alapján | 499 |
| Férfi és nő elítéltek | 499 |
| A fiatalkorú és a felnőttkorú elítéltek | 499 |
| A beteg elítéltek | 500 |
| A kisgyermekes anyák és a terhes nők | 500 |
| Az államellenes bűntettek elkövetői | 500 |
| Az elítéltek csoportosítása | 500 |
| A csoportosítás szükségessége | 500 |
| A csoportosítás szempontjai | 502 |
| Az elítéltek kötelességei és jogai | 503 |
| Az elítéltek jogállására vonatkozó elméleti állásfoglalások | 503 |
| A tvr. idevágó rendlekezései | 504 |
| Az elítéltek jogi helyzetének áltlaános elvi meghatározása | 504 |
| Az elítéltek kötelességei | 505 |
| A büntetés meghatározott helyen történő kiállása | 506 |
| Azintézeti szabályok, utasítások megtartásának kötelessége | 507 |
| Munkavégzési kötelesség | 508 |
| Kártérítési kötelesség | 510 |
| Az elítéltek jogai | 511 |
| Az elítéltek jognyilatkozatai | 511 |
| Az elítéltek panaszjoga és kérelmek előterjesztése | 512 |
| Az elítéltek kívülálló személyekkel való érintkezése | 513 |
| Keresményük felhasználása | 513 |
| Az öntevékeny szervezetekben való részvétel | 514 |
| Ingyenes orvosi ellátás | 515 |
| Terhes nők és kisgyermekes anyák különleges jogosultságai | 516 |
| Az elítéltek munkáltatása | 517 |
| A munkáltatás céljai | 517 |
| Az elítéltek átnevelése | 517 |
| Testi és szellemi erejük fenntartása | 519 |
| Szakmai gyakorlottság megszerzése | 520 |
| A munka kijelölése és szervezése | 521 |
| A kijelölés szempontjai | 521 |
| A munkáltatás szervezete | 522 |
| Az elítéltek munkaidjee, munkavédelme és munkájuk díjazása | 522 |
| A munkaidő | 522 |
| Munkavédelem | 523 |
| Munkabér | 524 |
| Az elítéltek szakmai képzése | 526 |
| Az elítéltek nevelése és oktatása, valamint fegyelmezésük, dicséretben és kedvezményekben részeítésük | 527 |
| az elítéltek nevelése és oktatása | 527 |
| Az elítéltek nevelésével összefüggő kérdések | 527 |
| A nevelés, mint a büntetésvégrehajtás egyik célja | 527 |
| A nevelés szükségessége | 527 |
| A nevelés lehetősége | 527 |
| A nevelés ódja és formái | 528 |
| A csoportos és az egyéni nevelés | 529 |
| A munkáltatás | 530 |
| Az intézményes oktatás | 530 |
| Az általános műveltség fejlesztése | 530 |
| Az öntevékeny szervezetekben közreműködés | 531 |
| Az oktatás formái | 532 |
| Az elítéltek fegyelmezése, dicséretben éskedvezményekben részesítése; kényszercselekmények a szabadságvesztés végrehajtása során | 532 |
| Az elítéltek fegyelmi felelőssége | 533 |
| A fegyelmi eljárás lefolyása | 533 |
| A fegyelmi fenyítés célja és mértéke | 534 |
| A fegyelmi fenyítések | 535 |
| Általános megjegyzések | 535 |
| Az egyes fenyítések végrehajtása | 535 |
| Különleges rendelkezések | 537 |
| Dicséret és kedvezmények | 538 |
| Alkalmazásuk feltételei | 539 |
| Fajai | 540 |
| Kényszercselekmények | 540 |
| A szabadulás előkészítése; szabadítás | 541 |
| Felkészítés a szabadulásra | 541 |
| A szabaduló elítélt munkába állásával és letelepedésével kapcsolatos feladatok | 542 |
| Az utógondozás fő feladatai és formái | 543 |
| A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések | 544 |
| A fiatalkorúak büntetésvégrehatjási intézetei és azok rendje | 544 |
| A fiatalkorúak nevelése és oktatása | 546 |
| A fiatalkorúak megfigyelése és megismerése | 546 |
| Az oktatás és nevelés formái | 546 |
| A kedvezményekben részesítés és a fenyítés | 547 |
| A fiatalkorú elítéltek szabadítása és utógondozása | 549 |
| Az előzetes letartóztatás fogamatosítása | 549 |
| Az előzetesen letartóztatottak elhelyezése | 550 |
| Az előzetesen letartóztatottak jogai és kötelességei | 550 |
| A rend és a fegyelem biztosítása | 552 |
| Veges és életbeléptető rendelkezések | 552 |
Folytatás Microsoft-tal