1.035.139

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Környezettechnika I-II.

Szerző
Lektor

Kiadó: Környezetgazdálkodási Intézet
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 411 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Második, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet
1. KÖRNYEZETTECHNIKAI ALAPMŰVELETEK
Természetes környezetünkre rá vagyunk utalva, hiszen anyagot, energiát nyerünk belőle, terméket állítunk elő, fogyasztunk és élünk. A termelés, a... Tovább

Előszó

Részlet
1. KÖRNYEZETTECHNIKAI ALAPMŰVELETEK
Természetes környezetünkre rá vagyunk utalva, hiszen anyagot, energiát nyerünk belőle, terméket állítunk elő, fogyasztunk és élünk. A termelés, a fogyasztás és az élet során szennyezzük a levegőt, szennyvizet, hulladékot termelünk és közvetlenül vagy közvetve károsítjuk természetes és épített környezetünket.
Mára már világossá vált, hogy az életminőség megőrzése és/vagy javítása érdekében feladatunk kettős. A természetes állapot fenntartása érdekében:
• A korábban okozott környezeti károkat a lehetőségekhez mérten fel kell számolni.
• A termelés, fogyasztás és az életvitel során a környezet károsítását minimálisra kell csökkenteni.
A környezetvédelmi technológiáknak még egy ideig e kettős célkitűzést kell szolgálniuk. A környezetvédelmi technológiák korábban úgynevezett csővégi környezetvédelmi technológiák voltak. Ezek a környezetvédelmi problémákat csak részben oldották meg, gyakran csak áthelyezték. A környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével eljutottunk a technológiákon belüli környezetvédelemhez. A jövő útja pedig az integrált környezetvédelem, ami „a bölcsőtől a koporsóig" koncepció megvalósítását tűzi ki célul. A csővégi környezetvédelmi technológiák végső soron a szennyezést koncentráltan kivonó gyártástechnológiák.
Kiindulási anyaguk:
- a szennyezett levegő,
- víz,
- talaj vagy
- a hulladék.
A termék pedig:
- a környezetet már nem károsító tisztított,
- deponálható vagy
- újrahasznosítható anyag.
Ezek a kárelhárító és utánkapcsolt technológiák csak részben célszerűek, mivel az emisszió átalakításával csak egy környezeti elemet védenek több kevesebb sikerrel, míg egy másikat újraszennyeznek.
A technológiákon belüli környezetvédelem során környezettechnikai berendezések és/vagy műveletek a termékelőállítási technológia sorába épülnek be. Ezek az eljárások egyrészt csökkentik az emissziót, legtöbb esetben a gyártási költségeket is. A környezetvédelmi technológiák (technikák) fizikai (mechanikai), kémiai, biológiai, biokémiai folyamatok, illetve ezeket a folyamatokat megvalósító berendezéseket alkalmaznak.
Vissza

Tartalom

I. kötet
1. KÖRNYEZETTECHNIKAI ALAPMÜVELETEK 5
1.1. Művelet, eljárás, technológia 5
1.1.1. Környezettechnikai műveletek, eljárások 6
1.1.2. A környezettechnikai műveletek, eljárások során alkalmazott technológiai elvek 7
1.1.3. Termék és melléktermék 7
1.2. Fizikai műveletek, eljárások és berendezéseik 8
1.2.1. Szilárd anyagok előkészítő műveletei és berendezései 8
1.2.1.1. Az aprítás 9
1.2.1.2. A rostálás 12
1.2.1.3. Tömörítés 12
1.2.1.4. A darabosítás 12
1.2.1.5. A beágyazás 13
1.2.2. Az ülepítés, sűrítés, centrifugálás, felúsztatás, flotálás és berendezéseik 13
1.2.2.1. Az ülepítés és sűrítés elmélete gravitációs és centrifugális erőtérben 14
1.2.2.1.1. A vízben (folyadékokban) levő lebegőanyagok tulajdonságai és viselkedésük
gravitációs erőtérben 14
1.2.2.1.2. Az ülepítés és sűrítés feladata, az ülepítők méretezése 17
1.2.2.1.3. Ülepítő- és sűrítőberendezések 20
1.2.2.1.4. A sűrítőberendezések és alkalmazási területük 30
1.2.2.1.5. Porleválasztás gravitációs erőtérben 32
1.2.2.1.6. Ülepítés és porleválasztás centrifugális erőtérben 34
1.2.2.1.7. A felúsztatás, flotálás és berendezéseik 37
1.2.3. Szűrés rácson, szitán és szöveten 40
1.2.3.1. A durva szűrés berendezései és alkalmazási területük 40
1.2.3.1.1. Szűrés gereben és rácson 40
1.2.3.2. A finom szűrés berendezései és alkalmazási területük 44
1.2.3.2.1. Szűrés szitán és szöveten 44
1.2.4. Szűrés szemcsés anyagú szűrőkön 54
1.2.4.1. A szűrőanyagok és a szűrés folyamata 55
1.2.4.2. A szűrőberendezések és alkalmazási területük 60
1.2.4.2.1. A nyitott szűrők felépítése és üzeme 61
1.2.4.2.2. Zárt nyomás alatti gyorsszűrők 64
1.2.4.2.3. A levegőtisztításban alkalmazott homokszűrők 66
1.2.5. Az adszorpció elve és berendezései 66
1.2.5.1. Az adszorpció és a deszorpció 66
1.2.5.2. Az adszorbensek és tulajdonságaik 68
1.2.5.3. Az adszorpció alkalmazása 70
1.2.6. Az abszorpció elve és berendezései 72
1.2.6.1. A gázok abszorpciója folyadékokban 72
1.2.6.2. Oxigénbevitel folyadékokba 75
1.2.6.3. Levegőztetés a víz-és szennyvíztisztításban 76
1.2.7. Gázok eltávolítása folyadékból (Stripping) 80
1.2.8. Egyéb fizikai eljárások 81
1.2.8.1. Hőkezelés, szárítás elve, berendezései és alkalmazási területeik 81
1.2.8.2. A bepárlás és a desztillálás alkalmazása a környezettechnikában 84
1.2.8.3. Az extrakció és alkalmazási területei 86
1.2.8.4. A membránszűrési eljárások és alkalmazásuk 88
1.3. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik 89
1.3.1. A semlegesítés, pH-érték-beállítás elvi alapjai és a pH-szabályozás 89
1.3.2. A hidrolízis kémiai alapjai és alkalmazása 92
1.3.3. Az oxidáció és redukció és alkalmazása 94
1.3.3.1. Az oxidáció és redukció elméleti alapjai 94
1.3.3.2. A redukálószerek és a vegyszeres redukció 96
1.3.3.3. Az oxidálószerek és a vegyszeres oxidáció 96
1.3.3.3.1. A nedvesoxidáció 102
1.3.4. A dehalogénezés 102
1.3.5. Termikus eljárások 103
1.3.5.1. Az égetés 103
1.3.5.2. A tüzelőberendezések 105
1.3.6. A derítés folyamatai és technológiája 107
1 3 6.1. A kolloidok és a derítés folyamatai 108
1.3.6.2. A derítés végrehajtásához szükséges berendezések 111
1.3.7. A kicsapatás 115
1.3.7.1. A kicsapatás alkalmazása 115
1.3.7.2. A víz meszes karbonátmentesítése, meszes vízlágyítás 115
1.3.8. Az ioncserélők és alkalmazásuk 118
1.3.8.1. Az ioncserélő anyagok és működésük 118
1.3.8.2. Az ioncserés vízlágyítás és sómentesítés 125
1.3.9. Az elektrokémiai eljárások és alkalmazásuk 127
1.3.9.1. Az elektrolízis alkalmazása 128
1.3.9.2. Az elektroflotálás és flokkulálás 128
1.3.9.3. Az elektrodialízis 128
1.4. Biológiai eljárások 129
1.4.1. Mikrobiológiai és biokémiai alapismeretek 129
1.4.1.1. A mikroorganizmusok rendszertani csoportosítása 132
1.4.1.2. A mikroorganizmusok osztályozása energiaszerző és -konzerváló anyagcseretípusuk szerint 134
1.4.1.3. A mikroorganizmusok életműködésének, szaporodásának feltételei 137
1.4.1.4. Az anyagcsere-folyamatok alapvető biokémiai mechanizmusai 141
1.4.1.5.Az enzimek és az anyagcsere 144
1.4.1.6. Az energianyerés alapvető folyamatai 146
2. VÍZMINŐSÉGVÉDELEM 149
2.1. A víz, mint környezeti elem (összefoglaló, rendszerező ismétlés) 149
2.2. A víz minőségi követelményei 150
2.2.1. A víz fizikai jellemzői 150
2.2.2. A víz kémiai jellemzői 151
2.2.3. A víz biológiai jellemzői 154
2.2.4. Vízhasználók csoportosítása 156
2.2.5. Az ivóvíz minőségi követelményei 159
2.2.6. Vízminőségi osztályok 161
2.2.7. A szennyvizek minősége 162
2.2.7.1. A települési (városi) szennyvizek minősége 162
2.2.7.2. Ipari szennyvizek minősége 167
2.2.8. A tisztítás szükségessége és mértéke 169
2.2.8.1. A befogadóra előírt határértékek 170
2.2.8.2. Az elfolyó szennyvízre előírt határértékek 170
2.2.8.3. A befogadók terhelhetősége 171
2.2.8.4. A szükséges és optimális tisztítási hatásfok 171
2.3. Gyakorlati alkalmazás 171
2.3.1. Az ivóvíztisztítás technológiája 172
2.3.1.1. Felszín alatti vizek kezelése 174
2.3.1.2. Felszíni vizek kezelése 177
2.3.2. Ipari víztisztítás 181
2.3.3. Települési (városi) szennyvizek tisztítása 184
2.3.3.1. Természetes eljárások 185
2.3.3.2. Mesterséges tisztítási eljárások 187
2.3.3.3. A szennyvizek utókezelése 189
2.3.3.4. Szennyvíziszap-kezelés, -elhelyezés 191
2.3.4. Ipari szennyvizek tisztítása 193
2.3.5. Mezőgazdasági szennyvizek tisztítása 194
IRODALOMJEGYZÉK 197

II. kötet
3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 7
3.1. A levegő, mint környezeti elem 7
3.1.1. A légkör összetétele, szerkezete, fontosabb fizikai állapothatározói 7
3.1.2. A szennyező anyagok légköri terjedése, öntisztulása, hatásai 10
3.1.3. A levegőtisztaság-védelem jogszabály és szervezeti keretei 12
3.2. A légszennyező források típusai 12
3.3. A kibocsátások meghatározása számítással 14
3.4. Levegőminőségi határértékek 15
3.4.1. A levegőminőségi határértékek (immissziónorma) 15
3.4.2. Emissziós határértékek 17
3.4.3. A levegőminőség-ellenőrző mérőhálózatok felépítése 23
3.4.4. A települések levegőszennyezettségének minősítése 25
3.5. Az emissziócsökkentés technológiai lehetőségei 26
3.5.1. A légszennyezés csökkentése az alap- és segédanyagok célszerű
megválasztásával, tisztításával 27
3.5.2. A tüzeléstechnikai módszerek módosító hatása az emisszióra 27
3.5.3. Ipari technológiák légszennyezésének csökkentése a gyártási paraméterek
módosításával, a technológiai fegyelem betartásával 28
3.5.4. Gépjárművek emissziójának csökkentése 29
3.6. A füstgázok és a technológiai véggázok tisztítási módszerei 32
3.6.1. Az eljárások áttekintése, csoportosítása 32
3.6.2. A tisztító eljárás és az alkalmazott berendezések kiválasztásának
szempontjai 34
3.6.3. Porleválasztás 34
3.6.3.1. A porleválasztás elméleti alapjai 34
3.6.3.2. A porleválasztás gyakorlati megvalósítása 36
3.6.3.2.1. A porleválasztók csoportosítása és jellemzői 36
3.6.3.2.2. Mechanikai porleválasztók 38
3.6.3.2.3. Szűrőberendezések 41
3.6.3.2.4. Villamos leválasztok 42
3.6.3.2.5. Nedves gáztisztítás 43
3.6.4. Adszorpciós gáztisztítás 45
3.6.5. Oxidációs gáztisztító eljárások 46
3.7. Füstgázok és véggázok kén-dioxid- és nitrogén-oxid-tartalmának csökkentési
lehetőségei és technológiái 49
3.7.1. Füstgázok és véggázok kén-dioxid-tartalmának csökkentési módjai 49
3.7.2. Füstgázok NOx-tartalmának csökkentési módjai 52
4. TALAJVÉDELEM 55
4.1. A talaj, mint környezeti elem 55
4.1.1. A talaj alapvető funkciói 55
4.1.2. A talajt szennyező káros anyagok áttekintése 55
4.2. A talaj mennyiségi és minőségi védelme 65
4.2.1. Erózió és defláció elleni védekezés 65
4.2.2. A talajkárosító mezőgazdasági technológiák talajra gyakorolt hatásai elleni védekezés 68
4.3. A kőolaj és kőolajszármazékok, valamint a nehézfémek (mikroszennyezők) által okozott talaj- és talajvíz-szennyezések kármentesítési technológiái 75
4.3.1. Kőolaj és kőolajszármazékok 75
4.3.1.1. Talajtisztítási technológiák 79
4.3.1.2. Talajvíz tisztítási technológiák 84
4.3.2. Nehézfémek (mikroszennyezők) 87
4.3.2.1. Talajtisztítási technológiák 87
4.3.2.2. Talajvíztisztítási technológiák 88
5. ZAJ ÉS REZGÉS 89
5.1. A zaj és rezgés, mint környezetterhelés 89
5.2. A rajz és rezgés mérése 90
5.2.1. Zajmérés 90
5.2.1.1. A zajmérés végrehajtásának általános tudnivalói 91
5.2.1.2. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása (zajemissziómérés) 92
5.2.1.3. Lakó-, üdülő- és középületek környezetében és helyiségeiben fellépő mértékadó A-hangnyomásszintek meghatározása (immissziómérés) 94
5.2.1.4. Mérési jegyzőkönyv készítése 95
5.2.2. Rezgésmérés 96
5.3. Zaj és rezgés elleni védelem 99
5.3.1. Védekezés a közlekedés okozta zajok ellen 99
5.3.2. Védekezés a munkahelyi zajok ellen 101
5.3.2.1. Egyéni védekezés 101
5.3.2.2. Megelőző intézkedések 104
5.3.2.3. Utólagos zajcsökkentés 106
5.4. A zaj- és rezgésvédelem jogi szabályozása 108
6. SUGÁRVÉDELEM 115
6.1. Sugárzás, mint környezetterhelés 115
6.1.1. A környezetvédelem tantárgyban tanultak összefoglalása 115
6.1.2. A radioaktivitással kapcsolatos jogszabályi keretek 115
6.1.3. Védekezés a sugárterhelés ellen 116
6.2. Sugárvédelmi méréstechnika 122
6.2.1. A radioaktív sugárzások mérése 122
6.2.2. Személyi dozimetria 123
6.2.3. Radonmérés épületekben 124
6.3. Radioaktív hulladékok és biztonságos elhelyezésük 125
6.3.1. A radioaktív hulladékok osztályozása 126
6.3.2. A radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése 127
6.3.3. A radioaktív hulladékok kezelése Pakson 130
7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 133
7.1. A hulladék, mint környezetterhelés 133
7.1.1. A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása 134
7.2. A települési hulladék gyűjtése, szállítása 136
7.2.1. A település hulladékpolitikája 136
7.2.2. A települési hulladék gyűjtési, elszállítási rendszerei 136
7.3. A települési szilárd hulladékok kezelése 143
7.4. Települési szilárd hulladékok hasznosítása 146
7.4.1. Települési hulladékok ártalmatlanítása komposztálással 147
7.4.2. Biogáz előállítása települési szilárd és iszapszerű hulladékokból 150
7.4.3. Települési szilárd hulladék ártalmatlanítása égetéssel 154
7.4.4. A pirolízis 158
7.5. Települési szilárd hulladék ártalmatlanítása rendezett lerakással 161
7.5.1. Rendezett lerakóhely létesítésének szempontjai 162
7.5.2. A rendezett lerakás technológiái 163
7.5.3. Ellenőrzőrendszer és kárelhárítás rendezett lerakásnál 166
7.5.4. A lerakótelepek üzemeltetése 168
7.5.5. A rendezett lerakó lezárása, rekultivációja 169
7.6. A települési folyékony és iszapszerű hulladékok kezelése 169
7.6.1. Tárolás és gyűjtés 169
7.6.2. A települési folyékony és iszapszerű hulladékok ártalommentes elhelyezése 179
7.7. Veszélyes hulladékok 175
7.7.1. Általános ismeretek 175
7.7.2. Hulladékminősítés 178
7.7.3. A veszélyes hulladékok adatszolgáltatási rendje 180
7.7.4. Anyagmérleg, veszélyes hulladékok nyilvántartása 182
7.7.5. Veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása 184
7.7.6. A veszélyes hulladékok rendezett lerakása 185
MELLÉKLETEK 191
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
4. sz. melléklet
5. sz. melléklet
6. sz. melléklet
7. sz. melléklet
IRODALOMJEGYZÉK 213
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv