A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Gének, gondolkodás, személyiség

Bevezetés a humán viselkedésgenetikába

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 400 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-05-9253-6
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. További szerzők a könyvben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Sokan tartják úgy, hogy a genetika a „jövő tudománya". Ebben sok igazság van; kevés olyan szakterület mutat olyan gyors iramú fejlődést, mint az öröklődés tudománya, ezen belül is a humángenetika.... Tovább

Előszó

Sokan tartják úgy, hogy a genetika a „jövő tudománya". Ebben sok igazság van; kevés olyan szakterület mutat olyan gyors iramú fejlődést, mint az öröklődés tudománya, ezen belül is a humángenetika. Elég csupán a Human Genom Project elmúlt évtizedben elért eredményeire és sikereire gondolni: a teljes emberi géntérkép elérhető közelségbe került. A bennünket irányító gének túlnyomó többségét sikerült azonosítani, és ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy részletes képet kapjunk ezeknek a géneknek a pontos és részletes működéséről.
A humángenetika fejlődésének egyik kiemelt területe az emberi viselkedés és gondolkodás genetikai alapjainak és öröklődésének a vizsgálata. Itt különösen nehéz kérdésekre kell válaszolni: milyen genetikai tényezők állnak személyiségünk és intelligenciánk mögött, milyen genetikai folyamatok szabályozzák a környezeti hatásokra adott válaszainkat. A humángenetika mára legyőzte korábbi gátlásait, ugyanakkor megszabadult a megelőző idők túlkapásaitól. A kutatási eredmények alapján egyértelművé tette, hogy a gének alapvető módon befolyásolják egyéni képességeink és hajlamaink kibontakozását. Másrészt az is világossá vált, hogy nem lehet csodát várni a genetikától, mint ahogy egyetlen más tudománytól sem. Lehetőséget ad genetikai felépítésünk megváltoztatására, de a társadalom döntéshozói tartoznak felelősséggel azért, hogy ezt mire használják. Számos etikai kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, amivel a könyv nem foglalkozik részletesen, de alapot ad a továbbgondolásra, ami már egy másik - alapvetően filozófiai és etikai - könyv tárgya volna.
A könyv megmarad a szigorú tényéknél és a belőlük logikusan levonható következtetéseknél. Az első fejezetek a genetika történetével foglalkoznak, és bepillantást engednek egy viszonylag fiatal tudomány szédítően gyors és látványos fejlődésébe. Ezt követően az öröklődés alapvető törvényszerűségeivel és mechanizmusaival foglalkozunk úgy, hogy a szerzők példák és esetek ismertetésével igyekeznek érthetővé, sőt élvezetessé tenni az egyébként „szigorúan" tudományos leírásokat. Külön fejezetek foglalkoznak a gének és a környezet kölcsönhatásainak típusaival és folyamataival. Ez nem csupán a mai genetika egyik leggyorsabban fejlődő területe, hanem az ember megértésének is a kulcsa: minden gondolatunk, cselekvésünk és betegségünk a genetikai és a környezeti hatások bonyolult összjátékából alakul ki. Vissza

Fülszöveg

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?
Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?
Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?
Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és... Tovább

Fülszöveg

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?
Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?
Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?
Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?
Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutatóműhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához. Vissza

Tartalom

Előszó15
1. A GENETIKA RÖVID TÖRTÉNETE17
Az öröklődéssel kapcsolatos korai eszmék17
Középkor-újkor eleje19
Az út Mendelhez20
- Darwin: a genetika állása Mendel idején21
Mendel és Dzierzon, az első genetikusok23
Mendel után - Mendel előtt23
- Sejtelmélet, sejtmag, sejtosztódások26
- Kezdetek: Miescher felfedezi a nukleinsavakat28
- Galton (1822-1911)29
Mendel újrafelfedezése és a (múlt) századelő29
Embriológia és génelmélet31
Az állati nem - gének és kromoszómák33
A légyszoba és környéke35
- A genetika és embriológia közötti hasadás37
- Rekombináció, a genetika (egyik) lelke37
Enzimek és gének38
Az „egy gén - egy enzim"-hipotézis40
Max Delbrück és Salvador Luria41
Barbara McClintock és Rhoades42
A DNS-történet dióhéjban43
Az új korszak néhány fontos momentuma44
Az operon-modell46
Áttörés az állati testszerveződés megismerésében - az élővilág egysége50
Egy roppant kényes kérdés: Vannak-e rasszok?53
Összefoglalás53
2. MENDEL ÉS GALTON. A MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI JELLEGEK TANULMÁNYOZÁSÁNAK KEZDETEI55
Mendel munkássága56
A kísérletek59
- Kísérletek tiszta vonalakkal, amelyek virágszínükben különböznek59
- Két sajátságban különböző növények - dihibrid keresztezések63
- Összefoglalás66
- Mendel újrafelfedezése67
Galton (1822-1911)68
- Öröklődéssel kapcsolatos kutatásai69
- Galton és az ujjlenyomatok73
- Összefoglalás74
3. A GÉNEK MŰKÖDÉSE75
A genetikai információ tárolása és sokszorosítása (DNS-szerkezet és replikáció)75
- A DNS szerkezete76
-- A DNS elsődleges szerkezete76
-- A DNS másodlagos szerkezete77
- A DNS megkettőződése (replikáció)78
-- A DNS-replikáció mechanizmusa és enzimei79
A genetikai információ kifejeződése (átírás és fehérjeszintézis). A génműködés szabályzásának molekuláris mechanizmusai81
- Transzkripció: az RNS szintézise 82
-- A transzkripció molekuláris modellje82
-- A transzkripció epigenetikai szabályzásának lehetőségei85
- Az RNS processzálása (érése) és transzportja a citoplazmába86
- A fehérjeszintézis (transzláció) menete88
- A génexpresszió szabályzásának összefoglalása89
Humán genom projektek: az emberi DNS teljes bázissorendjének meghatározása91
- Mi olvasható ki a humán genom szekvenciájából?94
A génállomány változatossága (polimorfizmusok)95
- Mutációk és polimorfizmusok95
- A genetikai polimorfizmusok csoportosítása és feltérképezése96
-- Egypontos nukleotidpolimorfizmus (SNP)96
-- Hosszúságpolimorfizmusok97
Molekuláris genetika a komplex jellegek vizsgálatában99
- Eset-kontroli vizsgálatok101
- Kandidáns gének102
-- Kandidáns gének kiválasztása funkciójuk alapján102
-- Kandidáns gének kiválasztása kromoszomális pozíciójuk alapján103
Összefoglalás105
4. AZ EMBERI ÖRÖKLŐDÉS107
A DNS strukturális szerveződése, az emberi kariotípus107
- Az emberi örökítőanyag szerveződése108
Mutációk és szerepük a humán genetikai betegségekben110
A mutációk eredete és osztályozása112
Genetikai alapú betegségek spektruma113
- Kromoszóma-rendellenességek114
-- Számbeli rendellenességek114
-- A kromoszómák szerkezeti rendellenességei117
- A mendeli öröklődésű, monogénes betegségek118
-- Autoszomális domináns öröklődésű kórképek119
-- Autoszomális recesszív öröklődésű kórképek120
-- X-kromoszomális recesszív öröklődésű kórképek123
-- X-kromoszomális domináns öröklődésű kórképek124
-- Y-kromoszómához kötött öröklődés125
- Mitokondriális öröklődés125
- Többfaktorú, komplex betegségek127
Populációk között eltérő betegséghajlam131
Genetikai tanácsadás136
Összefoglalás136
5. AZ EMBERI VISELKEDÉS ÖRÖKÖLHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA139
A gének és az emberi viselkedés140
- Viselkedési jellemzők mint mennyiségi tulajdonságok140
- Állatokon végzett vizsgálatok humán vonatkozásai142
- Speciális humángenetikai módszerek144
A klasszikus kvantitatív genetika alapfogalmai144
- A gének és a környezet szerepe a fenotípusos érték kialakításában146
- A gének hatása a genetikai értékre148
A mennyiségi tulajdonságok mendeli genetikája150
Az örökölhetőség kétféle fogalma és becslése154
- Ikervizsgálatok156
- A realizált heritabilitás meghatározása regresszióval159
- A realizált heritabilitás meghatározása szelekcióval163
Mire nem használhatóak az örökölhetőségvizsgálatok?164
6. EPIGENETIKA: FEJLŐDÉS ÉS GÉNSZABÁLYOZÁS167
A fogalom eredete167
Biológiai-genetikai alapok169
- Definíció169
Molekuláris epigenetikai szignálok170
Epigenetikai jelenségek172
- X-kromoszóma-inaktiválódás172
- Genomiális imprinting172
- Epigenetikai módosulások szomatikus sejtekben173
Környezeti hatások az epigenomra173
Epigenetika az egyedfejlődésben175
- Sejtdifferenciálódás175
Genetika vs epigenetika176
Transzgenerációs hatások177
Az epigenetika patológiás vonatkozásai178
- Korai fejlődési zavarok178
- Kognitív diszfunkciók, viselkedési zavarok179
- Gyakori komplex betegségek182
Epigenetikai ismeretek jelentősége182
A gyermekfejlődés epigenetikája183
Kutatási eredmények értelmezése183
Társadalmi felelősség184
7. AZ ÖRÖKLÉS ÉS A KÖRNYEZET HATÁSAI AZ EMBERI VISELKEDÉSRE187
Mi fontos a környezetből? Közös és nem közös környezet189
- Nem közös környezeti hatások192
-- Nem közös környezeti hatások a családon belül194
-- Nem közös környezeti hatások a család közegén kívül194
- Közös környezeti hatások195
- Összefoglalás196
Valóban környezeti-e a környezeti hatás? A környezet genetikai meghatározottsága: gén-környezet korrelációk197
- Passzív gén-környezet korreláció198
- Evokatív vagy reaktív gén-környezet korreláció199
- Aktív gén-környezet korreláció199
- Összefoglalás200
A tulajdonságok finomhangolása a környezet és a gének interakciója által201
- Gén-környezet interakcióra utaló eredmények család- és fejlődésvizsgálatokban204
- Konkrét gének bevonása a gén-környezet interakció kutatásába204
-- A szerotonin-transzportergén a kutatások főszereplője207
-- A dopaminerg rendszer génjeinek interakciója a környezeti hatásokkal208
- Összefoglalás209
Mennyire stabil a genetikai felépítésünk? Az epigenetikai módosulások feltérképezése209
- Környezeti hatások, amelyek epigenetikai változásokon keresztül befolyásolhatják a humán fejlődést211
- Két tojás, amikor nem hasonlít. Az egypetéjű ikrek és az epigenetika214
- Az epigenetikai változások stabilitása214
- Epigenetika és a gén-környezet interakciók értelmezése215
- Összefoglalás216
Összefoglalás216
8. INTELLIGENCIA ÉS KOGNITÍV KÉPESSÉGEK217
Mi az intelligencia?218
IQ és gének220
Intelligencia és életkor223
Gének és környezet225
Flynn-hatás228
Molekuláris genetika230
Társadalmi csoportok, rasszok és intelligencia232
Specifikus kognitív képességek234
Összefoglalás236
9. A NEUROKOGNITÍV FEJLŐDÉSI ZAVAROK VISELKEDÉSGENETIKÁJA237
Neurokognitív fejlődési zavarok, atipikus kognitív fejlődés, genetika: átfogó szempontok238
- Fogalmi és osztályozási dilemmák239
- Átmenetek, átfedések, halmozódás, heterogenitás241
- A tipikus kognitív fejlődés modelljei és néhány viselkedésgenetikai vonatkozása243
Átfogó intellektuális képességzavarok. Értelmi fogyatékosság és Down-szindróma245
- Meghatározások, terminológia, változatosság246
- Epidemiológiai és etiológiai-genetikai alapok250
-- Epidemiológia és IQ250
-- Etiológiai-genetikai háttér252
-- A Down-szindróma etiológiája és genetikája röviden253
- Idegrendszeri háttér255
Pervazív fejlődési zavarok: az autizmus spektrum255
- Meghatározások, terminológia, változatosság256
- Viselkedéses és kognitív sajátosságok256
-- A kölcsönös társas interakciók minőségi fejlődési zavara257
-- A kölcsönös kommunikáció minőségi fejlődési zavara258
- Korlátozott körű, repetitív és sztereotip viselkedés és érdeklődés259
- Kognitív háttér260
- Idegrendszeri háttér262
- Epidemiológia, etiológia, genetika263
-- Epidemiológia263
-- Etiológiai és genetikai alapok264
-- Molekuláris genetika és genetikai modellek266
A neurokognitív fejlődés specifikus zavarai: a diszlexia268
- Meghatározások, terminológia, változatosság269
- Néhány viselkedéses, kognitív és idegrendszeri sajátosság270
- Etiológiai-genetikai alapok272
Összefoglalás273
10.A SZEMÉLYISÉG GENETIKAI HÁTTERE275
A személyiség pszichológiai modelljei275
- A személyiség és temperamentum kapcsolata276
- Thomas és Chess temperamentummodellje276
- Érzelem és érzelemszabályozás a temperamentum- és személyiségmodellekben277
-- Goldsmith és Campos277
-- Rothbart modellje277
-- Kagan modellje278
- A temperamentum-és személyiségkutatás átfedései279
- Eysenck háromfaktoros személyiségmodellje280
- Az ötfaktoros modell280
- Cloninger modellje281
A személyiség klasszikus genetikai vizsgálatai282
- A szkizofrénia első adoptációs vizsgálata282
- Buss és Plomin temperamentumkutatása284
A környezet szerepe288
- Gén-környezet korreláció289
- A gén-környezet korreláció típusai a személyiségpszichológia tükrében289
-- Passzív gén-környezet korreláció290
-- Evokatív gén-környezet korreláció290
-- Aktív gén-környezet korreláció290
- A gén-környezet korrelációk azonosításának módszerei290
- Gén-környezet interakciók292
-- Örökbefogadási vizsgálatok292
-- Ikervizsgálatok293
- Molekuláris genetikai vizsgálatok293
Molekuláris genetikai háttér, élettani mechanizmusok294
- A monoamin-neurotranszmisszió szerepe a személyiség kialakításában296
- A dopaminrendszer komponensei297
-- A tirozin-hidroxiláz 297
-- Dopaminreceptorok298
-- A dopamintranszporter300
-- A katekol-O-metiltranszferáz300
- Szerotonerg komponensek301
-- A szerotoninreceptorok301
-- Szerotonintranszporter 301
-- Monoamin-oxidáz302
Összefoglalás303
11. A TÁPLÁLÉKFELVÉTEL ÉS ZAVARAI - GENETIKAI ÉS BIOLÓGIAI MECHANIZMUSOK305
A táplálékfelvétel biológiai szabályozása305
- Agyi központok szerepe306
- A táplálékfelvétel szabályozásának glükosztatikus modellje307
- A leptin és a liposztatikus modell307
- A gasztrointesztinális hormonok308
- Neurotranszmitterek és neuromodulátorok308
Az evészavarok főbb típusai309
- Anorexia nervosa309
- Bulimia nervosa311
- Falászavar313
- Izomdiszmorfia314
- Orthorexia nervosa315
Az evészavarok kóroktana315
- Hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezők315
- A táplálkozásszabályozás néhány genetikai mechanizmusa316
Klasszikus genetikai vizsgálatok evészavarokban318
- Család- és ikervizsgálatok319
-- Anorexia nervosa320
-- Bulimia nervosa320
-- Örökletes elhízásszindrómák321
-- Állatmodellek az evészavarok genetikai kutatásaiban321
Molekuláris genetikai vizsgálatok321
- Szerotoninrendszer322
- Dopaminrendszer322
- Leptin-melanokortin-rendszer323
- Neuropeptid Y323
- Ghrelin324
Összefoglalás325
12. A DEPRESSZIÓK ÉS A SZORONGÁSOS BETEGSÉGEK GENETIKAI VONATKOZÁSAI327
Gének, környezet, pszichiátriai betegségek327
- Gének és környezet327
- Pszichiátriai betegségek és gének328
Depressziós betegségek (affektív-emocionális zavarok, unipoláris depressziók és bipoláris betegségek)329
- Klasszikus genetikai vizsgálatok depressziókban330
- Molekuláris genetikai vizsgálatok depressziós betegségekben333
- Ingerületátvivő molekulák szerepe, genetika, depressziók335
Szorongásos betegségek336
- Pánikbetegség és fóbiák338
- Kényszerbetegség339
- Generalizált szorongás340
- Poszttraumás stresszbetegség340
13. A PSZICHOPATOLÓGIAI ÁLLAPOTOK GENETIKAI HÁTTERE343
Szkizofrénia343
- A szkizofrénia tünettana343
- A szkizofrénia típusai344
- A szkizofrénia kóreredete344
- A szkizofrénia genetikája346
-- Komplex, poligénes meghatározottság346
-- Családvizsgálatok346
-- Adoptációs vizsgálatok347
-- Ikervizsgálatok347
- A genetikai hatást befolyásoló biológiai környezeti tényezők348
-- Prenatális infekciók348
-- „Prenatális éhezés"349
-- Magas apai életkor349
-- Perinatális szülészeti komplikációk349
-- Prenatális stressz349
-- Szülői magatartás350
-- Szexuális abúzusok350
-- Cannabis351
- Kromoszómaeltérések351
- Kapcsolódási vizsgálatok és a szkizofrénia kialakulásáért legvalószínűbben felelős gének352
Antiszocialitás353
- Antiszociális magatartás353
- Az antiszociális személyiségzavar klinikuma353
- Az antiszocialitás genetikája355
-- Ikervizsgálatok355
-- Adoptációs vizsgálatok355
-- Családvizsgálatok356
-- Összefoglalás356
Alzheimer-betegség357
- Klinikai jellemzők357
- Az Alzheimer-betegség genetikája358
-- Családvizsgálatok358
-- Ikervizsgálatok358
-- Genetikai heterogenitás (Trixler és mtsai 2009)358
Összefoglalás358
Irodalom361
A kötet szerzői399
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem