Előszó
Ez a könyv nem akar a komoly tudományos kutatás mezébe öltözni, távolról sem. Fő célja a szórakoztatás. Elsősorban azokhoz szól, akik amellett, hogy szeretik a sakkozást, keresik és élvezik a 64 mezőn a meglepőt és szokatlant, magasan szárnyalót és a kacagást, a komoly fordulatot és irónikus tréfát. A csapdákban mindezt megtalálják.
Mindenekelőtt vizsgáljuk meg, mi is az a csada? Csapdát állítunk akkor, ha az ellenfelet látszólagos anyagi vagy helyzeti előnnyel rávesszük arra, hogy hibás lépést tegyen. Ebből következik, hogy a csapda előfeltétele egy vagy több hibás lépés és hiányzik a kényszerítő erő. Éppen ebben tér el a kombinációtól, amely "olyan értelmileg összefüggő lépéssorozat, amely bizonyos cél elérését kényszerítő módon teszi lehetővé".
A sakklapokban és versenybeszámolókban aránylag ritkán látunk csapdákat, ellentétben a kombinációkkal, amely H. Müller szerint a játszmák 82 százalékát dönti el. Ennek az az oka, hogy a mesterjászók ismerik a csapdákat és még ha nem is ismerik, ösztönszerűleg elkerülik. Így a játékig, de nem lévén kényszerítő ereje, többnyire a háttérben marad. Hogy azonban ott van, azt bizonyítja az a sok mesterjátszma, amelyben - mikor figyelmük lankadt - nem kisebb személyek estek csapdába, mint Bernstein, Anderssen, Nimzovics, Spielmann, Grünfeld, Ed. Lasker, Tartakover, Najdorf és Fine, hogy csak pár nevet említsünk. Hát még a kisebb versenyeken, amatőrküzdelmekben, szimultánokon! Hűséges kíséretünk a csapda egészen a mattig. Abból viszont, hogy előfeltétele a hibás lépés, következik, hogy ha ismerjük a csapdatípusokat, elkerülhetjük: megfordítva kihasználhatjuk ellenfelünk hibáját. Ebben volna ennek az összeállításnak a gyakorlati értéke.
Amint látjuk, a csapda középúton áll a kombináció és a hibás lépés egyszerű kihasználása közt. Elválasztása nem könnyű. A gyűjtemény, amely a csapdáknak csupán egy részével, a megnyitási csapdákkal foglalkozik, a szűkre szabott keretek közt nem teljes. Valószínűleg sok értékes csapda maradt ki. Viszont beismerem, becsúsztattam néhány érdekes miniatűrt, amely határozottan inkább a kombináció címszó alá kívánkoznék. De hangsúlyozom, szórakoztatni kívántam. Ha közben valaki hasznosat talál, annak igen örülök. Könyvem nem a mesterek számára készült, akik a csapdákat úgyis ismerik, hanem a sakk szerelmeseinek nagy táborához szól, akiket - bízom benne - ez a kísérlet bizonyára érdekel.
Vissza 
