1.034.975

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Immunológia

Szerző

Kiadó: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 635 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 978-963-226-370-0
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 3537. Színes illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Nem túlzás úgy jellemezni ezt a könyvet, hogy mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban „kimagasló és egyedülálló" alkotás. Három benyomás kristályosodik ki a kötet szerkezetének és mondanivalójának áttekintése és egy-egy fejezet tanulmányozása során. Az immunológia ismeretanyagán keresztül olyan szemléletet tanít, melyből kiérződik, hogy az immunitás törvényszerűségei, funkciói, molekuláris jelenségei az élőlények szinte minden működésében jelen vannak, sokszor meghatározó vagy alapvető módon. Erre utal a molekuláris felismerés térszerkezeti elemektől való függősége vagy a bonyolult jelátviteli folyamatok kaszkádrendszerének működése. Az alapvető folyamatoknak ilyen „nanoszintű" megvilágítása rendkívül gondolatébresztő, és új összefüggések meglátását, új kutatási területek kibontakoztatását teszi lehetővé. Egy másik fontos tanulság, hogy a fajok fejlődése során az állandóan változó környezethez való alkalmazkodásban az immunológia a mozgatóerő. Hiszen a genetika talaján kifejlődő,... Tovább

Fülszöveg

Nem túlzás úgy jellemezni ezt a könyvet, hogy mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban „kimagasló és egyedülálló" alkotás. Három benyomás kristályosodik ki a kötet szerkezetének és mondanivalójának áttekintése és egy-egy fejezet tanulmányozása során. Az immunológia ismeretanyagán keresztül olyan szemléletet tanít, melyből kiérződik, hogy az immunitás törvényszerűségei, funkciói, molekuláris jelenségei az élőlények szinte minden működésében jelen vannak, sokszor meghatározó vagy alapvető módon. Erre utal a molekuláris felismerés térszerkezeti elemektől való függősége vagy a bonyolult jelátviteli folyamatok kaszkádrendszerének működése. Az alapvető folyamatoknak ilyen „nanoszintű" megvilágítása rendkívül gondolatébresztő, és új összefüggések meglátását, új kutatási területek kibontakoztatását teszi lehetővé. Egy másik fontos tanulság, hogy a fajok fejlődése során az állandóan változó környezethez való alkalmazkodásban az immunológia a mozgatóerő. Hiszen a genetika talaján kifejlődő, az egyedekre és azok egyes életfunkcióira és elsősorban az immunológiai folyamatokra ma jellemző variabilitás és diverzitás szintén az immunrendszer működéséhez, a saját és az idegen megkülönböztetéséhez köthető. Vissza

Tartalom

A kötet szerzői 18
Gyakrabban előforduló rövidítések 19
Előszó 23
Ajánlás 24
Bevezetés az immunológiába (Erdei Anna, Gergely János) 25
1. fejezet
A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, egymásra épülése (Erdei Anna) 29
A veleszületett immunitás - az első immunológiai védelmi vonal 30
Felismerés a veleszületett immunrendszerben - a patogénhez asszociált molekuláris mintázat (PAMP) és a mintázat-felismerő receptorok (PRR) szerepe 31
Fagociták szerepe a veleszületett immunvédekezésben 35
A patogének komplementrendszer által való felismerése 37
Az NK-sejtek szerepe a veleszületett immunitás során 37
Az adaptív immunitás főbb jellemzői | 38
Fajlagos immunitás, memória 38
2. fejezet
Patogének, antigének, haptének - immunogenitás, antigenitás (Gergely János,
Prechl József) 41
Patogének 41
Az antigén fogalma 41
Az antigén immunológiai sajátságai 42
Az antigén kémiai sajátságai 44
Az antigén dózisa és alkalmazásának módja 45
Adjuvánsok 46
3. fejezet
Az immunrendszer sejtjei, szövetei és szervei (Bajtay Zsuzsa, Prechl József) 47
Az immunrendszer sejtjei és kialakulásuk, a hemopoézis 47
A veleszületett immunrendszer sejtjei 52
Mononukleáris fagocitasejtek: monociták és makrofágok 52
Dendritikus sejtek 60
Granulociták 62
Hízósejtek 66
Follikuláris dendritikus sejtek 66
NK-sejtek 66
Az adaptív immunrendszer sejtjei 69
B-limfociták 71
T-limfociták 73
A limfociták klónszelekciójának elve 75
Az immunrendszer szövetei és szervei 76
Elsődleges nyirokszervek 76
Csontvelő 76
Csecsemőmirigy (tímusz) 78
Másodlagos nyirokszervek és nyirokszövetek 80
Nyirokerek és nyirokelvezetés 80
Nyirokcsomók 82
Lép 83
A nyálkahártyákkal társult nyirokszervek 84
A bőr nyirokelemei 87
Az immunválasz anatómiája 88
Immunválasz a nyálkahártyákban 88
Immunválasz a bőrben 89
A szisztémás immunválasz kialakulása 89
Az antigének kiszűrése 90
A limfociták recirkulációja, immunológiai memória 90
Az adaptív immunválasz kialakulása 91
4. fejezet
A sejtmembrán és a receptorok általános szerkezete, az immunsejtek sejtfelszíni molekulái (László Glória, Matkó János, Prechl József, Sarmay Gabriella) 95
A sejtmembrán molekuláris szerveződése 96
Az immunsejtek plazmamembránjának felépítése 96
A membrán mikrodomének: lipidtutajok (raftok) és kaveolák 97
A mikrodomének kompartmentalizáló hatása: a membránfehérjék raftasszociációja
és funkcionális következményei 98
A receptorok általános jellemzői 99
Sejtmembránreceptorok 99
Intracelluláris receptorok 100
A veleszületett immunrendszer receptorainak jellegzetességei 100
Toll-szerü receptorok (TLR) családja 102
A NOD-receptorcsalád (NLR) 104
Helikázok szerepe a nukleinsav-felismerésben (RLR) 105
C-típusú lektinreceptorok (CLR) 105
Pentraxinok 106
Scavenger receptorok 106
Integrinek 106
Limfociták antigén-felismerő molekulái 107
A B-limfociták receptora (BCR) és koreceptor komplexe 109
A T-limfociták receptora (TCR) és koreceptorai 110
Az immunsejtek receptorai, koreceptorai, adhéziós és kostimulációs molekulái 111
Sejtadhéziós molekulák 111
Integrinek 111
Szénhidrátkötő molekulák 112
Az Ig-szuperfamfliába tartozó adhéziós molekulák 113
Glikoproteinek/mucinok 114
Sejtmembránenzimek 114
Homing és az extravazáőó folyamata 115
Az aktiválódásban és differenciálódásban szerepet játszó járulékos molekulák 116
Az immunsejtek aktivációjában résztvevő plazmamembrán ioncsatorna- és transzporter fehérjék 117
A tetraspanmolekulák 118
A B-CD-28 kostimulációs molekulacsalád 118
A CD-2 molekulacsalád 119
Sejthalálreceptorok és járulékos molekuláik 119
A TNF-receptorcsalád
Sejthalálreceptor-antagonisták (decoy receptorok) 121
Fc-receptorok 121
Fcy-receptorok (FcyR) 121
Fcs-receptorok (FceR) 124
Fca-receptorok (FcaR) 125
Polimer-lg receptor (poli-lgR) 125
Neonatális Fc-receptor (FcRn) 125
FcR-ok által közvetített funkciók 127
5. fejezet
Citokinek (László Glória) 129
A citokinek általános jellemzői és funkciói 129
A citokinreceptorok szerkezete . 134
A hemopoetikus citokinek és receptoraik 137
Közös y-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik 137
Közös p-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik 139
Közös gp130-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik 140
AzlL-12 család 140
Az IL-17 család 141
Az interferonok és az IL-10 család citokinjei és receptoraik 141
Az interferonok és receptorai 141
Az IL-10 család 142
I Az IL-1 család és receptoraik 143
| Receptor tirozinkinázokhoz kötődő citokinek 144
I Receptor-szerin/treoninkinázokhoz kötődő citokinek 144
1 A TNF- és a TNFR-család 144
| A kemokinek és receptoraik 146
Ü A citokinek képződésének és hatásának szabályozása 148
A citokinek szerepe az immunválasz szabályozásában 149
A sejtek érésében és a nyirokszervek kialakulásában résztvevő citokinek 149
A sejtek homing folyamataiban résztvevő citokinek 149
A citokinek szerepe a gyulladási folyamatokban 150
Az effektor válasz szabályozása, a CDM"-sejtpopulációk 152
6. fejezet
Jelátviteli mechanizmusok az immunrendszer sejtjeiben (Sármay Gabriella) 155
Jelátvivő molekulák: kinázok, foszfatázok, foszfolipázok, adapter fehérjék 156
A sejten belüli jelátadás folyamata 156
Jelátadó (signaling) komplexek kialakulása 157
A jelátadó molekulák szerkezeti elemei: SH2-, SH3-, PTB-, PH-domének 157
SH2-domének 157
SH3-domének 158
PTB-domének 158
PH-domének 158
Pontosabb jelpályák 158
Tirozinkinázok által aktivált jelpályák 158
Foszfoinozitid-kinázok által aktiválható jelpályák 161
A foszfolipáz C által elindított jelpálya 161
A MAPK-jelpálya 162
G-fehérjék közreműködésével aktivált jelpályák 163
Az antigén-felismerő receptorok jelátvitele 165
A B-sejt receptorkomplex jelátviteli mechanizmusai 165
Tirozinkinázok aktiválódása által elindított jelpályák 166
A foszfoinozitid-kináz (Pl-K) által közvetített jelpálya 167
A PLCy aktiválódása 167
A Ras/MAPK-út 168
A BCR közvetített jelátvitel szabályozása 169
FCyRIIb 169
CD19 170
CD22 170
CD23 és CD72 170
CD40 171
A T-sejt-receptorkomplex által közvetített jelátadás 171
A tirozinkinázok aktiválódása 172
A LAT-adapter közvetítésével szabályozott jelpályák 173
Az SLP76-adapter által szabályozott jelpályák 174
A CD28 által stimulált jelpálya - a Pl-K aktiválása 174
A T-sejtek koszignalizációs hálózata 174
Az ellenanyagok Fc-részét felismerő, aktiváló receptorok jelátviteli mechanizmusai 177
FCRI 177
FCRIIa 178
FCyRIII 178
FCERI 180
FC R 180
Az NK-sejtek receptorainak jelátviteli mechanizmusa 180
Citokin- és kemokinreceptorok jelátviteli folyamatai 181
Adhéziós molekulák jelátviteli mechanizmusa 185
7. fejezet
A komplementrendszer (Erdei Anna, Bajtay Zsuzsa, Prechl József) 187
A komplementrendszer komponensei 188
A komplementrendszer aktivációja 190
A klasszikus úton történő aktiváció 191
A lektinindukált úton történő aktiváció 196
Az alternatív úton történő aktiváció 197
A membránkárosító komplex kialakulása 198
A komplementrendszer működésének szabályozása 199
A komplementreceptorok szerkezete és szerepe 203
A C3-molekula nagyobb aktivációs fragmentumaival reagáló receptorok (CR1, CR2, CR3, CR4 és CRlg) 203
A C5a-és a C3a-receptor 206
A ciq-t kötő sejtmembránstruktúrák 206
A komplementaktiváció biológiai következményei 207
A komplementkomponensek bioszintézise 210
A komplementrendszer működésének kisiklása, kóros folyamatok kialakulása 210
8. fejezet
A gyulladás immunológiai vonatkozásai (Prechl József, Gergely János) 211
A gyulladás jellemzői 211
A plazmaenzimrendszerek szerepe és kölcsönhatásaik 212
Sejtszintű események gyulladás során 213
Sejtszaporulat a gyulladás területén 216
A fagociták szerepe a gyulladás kialakításában és okának megszüntetésében 217
A gyulladás szisztémás hatásai 218
Krónikus gyulladás 220
Szöveti regeneráció 221
9. fejezet
A fő hisztokompatibilitási génkomplex (MHO (Rajnavölgyi Éva) 223
A humán MHC felépítése és jellegzetességei 224
A kiterjesztett MHC felépítése 226
Az MHC-ben elhelyezkedő gének szerveződése és típusai 226
A klasszikus MHC-gének sajátságai és öröklődése 228
A klasszikus hisztokompatibilitási gének által kódolt fehérjék szerkezeti jellegzetességei és biológiai funkciói 229
Az MHC-l-membránfehérjék szerkezete és funkciója 231
Az MHC-H-membránfehérjék szerkezete és funkciója 233
Az MHC-gének nagy számának és polimorfizmusának kialakulása és funkcionális következményei 234
Az MHC-molekulák peptidkötő funkciójának szerkezeti alapjai 235
A peptidkötő hely részletes jellemzése 235
Az MHC-molekulákhoz kötődő peptidek sajátságai 237
Az MHC-peptid kölcsönhatás jellegzetességei 238
Az MHC-II-molekulák és a szuperantigének kölcsönhatása 238
Az MHC-molekulák biológiai funkciói 238
Az MHC-gének és fehérjék kapcsolata a természetes immunitással 239
Az MHC egyéb génjei 240
MHC-l-szerű molekulák 240
Egér MHC-l-szerű fehérjék 240
Emberi MHC-I szerű fehérjék 241
MHC-ll-szerű molekulák 242
Az MHC-ben kódolt, nem MHC-szerű fehérjék 242
A CD 1-molekulacsalád 242
Az MHC-molekulák sejtfelszíni megjelenésének szabályozása 243
MHC-l-gének ; 243
MHC-ll-gének 245
Nem klasszikus MHC-gének 245
Az MHC-fehérjék sejtfelszíni megjelenésének gátlása vírussal fertőzött és tumoros sejtekben 245
Az MHC és betegségek kapcsolata 246
10. fejezet
Az adaptív immunrendszer antigén-felismerő molekulái (Gergely János,
Kacskovics Imre) 249
Az ellenanyag-molekula és a BCR szerkezete, kölcsönhatása az antigénnel 249
Az immunglobulin szupercsalád 249
Immunglobulinok 249
Az immunglobulinok (lg) szerológiai jellemzése (izotípus, allotípus, idiotípus) 251
Az ellenanyag-molekulák általános szerkezete 252
Az immunglobulin-osztályok jellemzése 257
Az immunglobulinok proteolitikus hasítása 259
Az ellenanyagok funkciója 260
Az antigénkötő hely 260
Az ellenanyag-antigén kapcsolat kémiai jellemzői 261
Effektor funkciók 0 264
A komplementrendszer klasszikus útjának aktiválása 265
Immunglobulin-allotípusok 265
A T-sejtek antigén-felismerő receptora, a 266
A T-limfociták antigén-felismerő működésének sajátosságai 266
A T-limfociták antigén-felismerő receptora: a T-sejt-receptor (TCR) 269
Az aB-TCR szerkezete 269
A yd-CR szerkezete 270
11. fejezet
A limfociták antigén-felismerő receptorkészletének kialakulása, a limfociták túlélése
és érése a limfoid szövetekben (Kacskovics Imre) 271
A limfociták fejlődésének áttekintése 271
A B- és a T-sejt-vonalak elkötelezettsége 272
Az antigén-felismerő receptorláncok génjeinek szomatikus átrendeződése és
kifejeződése 273
A B- és a T-limfocita-repertoár kialakulását befolyásoló szelekciós folyamatok 273
A limfociták altípusainak kialakulása 275
A B- és a T-limfociták antigénkötő receptorainak kialakulása 276
Az immunglobulin gének genomikus szerveződése 277
A TCR-génlókusz szerveződése 278
A V(D)J-rekombináció 279
A B- és a T-sejtek diverzitásának kialakulása 283
A korai B- és T-sejt-fejlődés transzkripciós szabályozása 284
A B-limfociták fejlődése 285
A B-limfociták fejlődésének állomásai 285
Az érett B-sejt-repertoár szelekciója 290
A B-limfociták B- és marginális zónasejt (MZ) populációja 290
A T-limfociták fejlődése 291
A tímusz szerepe a T-limfociták fejlődésében 291
A T-sejt fejlődési fázisai 292
Az MHC-elkötelezett ap-T-sejtek érése során lezajló szelekciós lépések 294
Az érett B- és T-limfociták antigén-felismerő receptora és a sejtek aktiválódása 296
12. fejezet
Az antigén bemutatásának folyamata (Rajnavölgyi Éva) 299
Az endogén antigének prezentációjának útja 300
Az endogén fehérjék lebontása 302
Az MHC-l-molekulákhoz kötődő peptidek szállítása 305
Az MHC-l-peptidkomplexek kialakulása az ER-ben 305
Az exogén antigének prezentációjának útja 306
Az exogén anyagok és részecskék felvétele 307
A peptidek megkötésére alkalmas MHC-ll-molekulák sejten belüli szállítása 309
Az exogén fehérjék lebontása 310
Az MHC-ll-peptidkomplexek kialakulása az endo/lizoszómában 311
Keresztprezentáció 312
A dendritikus sejtek mint specializálódott hivatásos antigén-prezentáló sejtek 314
Prezentáció konvencionális dendritikus sejtek által 314
Prezentáció plazmacitoid dendritikus sejtek által 316
Antigén-bemutatás CD 1-molekulák által 316
A lipidek felvétele és enzimatikus átalakítása 316
A lipid transzfer fehérjék szerepe a lipidantigének prezentációjában 316
13. fejezet
A celluláris immunválasz és effektor folyamatai (Rajnavölgyi Éva, Matkó János) 319
A T-limfociták antigén-felismerő képességének jellegzetességei 320
A hivatásos antigén-prezentáló sejtek szerepe a T-sejt-aktiváció folyamatában 322
Az immunológiai szinapszisok szerepe a celluláris immunválasz kialakulása során 324
A T-sejt-aktiválás jelátviteli folyamatai 329
A kostimuláció szerepe a T-sejt-aktivációban 330
A CD4+T-limfociták szerepe az adaptív immunválasz kiváltásában 332
A naiv CD4+T-sejtek aktiválódását biztosító sejtkölcsönhatások 333
A CD4+ effektor T-sejtek differenciálódása 334
Az effektor T-limfociták aktivációja 337
A Th-sejtek effektor funkciói 339
A Th-sejtek szerepe az immunválasz szabályozásában 342
A késői típusú túlérzékenységi reakció 343
Az extracelluláris sejtpusztítás sejtjei, mechanizmusai 345
Az ölősejtek (NK- és CTL) kialakulása, vándorlása 345
A hatékony (armed) CD8* T-sejtek jellemzői és effektor funkciói 345
A CD8+T-sejtek (CTL) főbb jellegzetességei, aktiválódásuk 345
A CTL által közvetített sejtpusztítás 346
A CD8+T-sejtek működésének szabályozása Th-sejtek és citokinek által 348
A citotoxikus T-limfociták szerepe a celluláris immunválaszban 348
A természetes ölő (NK) sejtek működése 348
Az NK-sejtek jellemző tulajdonságai, típusai 348
A célsejtek felismerése az NK-sejtek által 349
Az NK-sejtek „aktiváló" és „gátló" szinapszisai a célsejtekkel: a sejtpusztítás
mechanizmusai 350
Az ellenanyagfüggő sejtes citotoxicitás (ADCC) 351
Az NK-sejtek természetes ölő funkciójának szerepe az immunrendszer működésében 351
Az NK1+ T-limfociták 351
A perifériás T-limfocita készlet összetétele és szabályozása, naiv, effektor, memória és szabályozó T-sejtek 352
A naiv és a memória-T-limfocitakészlet egyensúlyának fenntartása 353
A memória-T-limfociták jelentősége 356
A memória-T-limfociták típusai 356
A memória-T-limfociták vándorlása és letelepedése a szövetekben 357
A szabályozó T-limfociták vagy Treg-sejtek 359
A természetes szabályozó T-limfociták (nTreg-sejtek) képződése és egyensúlyának fenntartása 360
A természetes szabályozó T-limfociták általi szuppresszió mechanizmusai 361
Az indukált szabályozó T-limfociták (iTreg-sejtek) képződése, típusai és funkciói 362
14. fejezet
A humorális immunválasz (Sármay Gabriella) 365
Az ellenanyagválasz általános jellemzői 367
A B-sejtek mint antigén-prezentáló sejtek 369
A T-sejtektől függő B-sejt-válasz eseményei a nyirokszervekben, a csíracentrumok kialakulása 371
A csíraközpontok kialakulásához vezető sejtkölcsönhatások 372
A csíraközpontban lezajló folyamatok: szomatikus hipermutáció, affinitás-érés, plazmasejtek és memóriasejtek kialakulása 374
Az izotípusváltás folyamata 377
B-sejtek differenciálódása ellenanyag-szekretáló plazmasejtté, a B-sejtes memória kialakulása 379
A citokinek szerepe a humorális immunválaszban 381
T-independens antigének 384
B1 B-sejtek és aktiválásuk 385
Ellenanyagok által közvetített effektor funkciók 387
Neutralizáló ellenanyagok 389
Az ellenanyagok Fc-szakaszai által közvetített effektor funkciók 389
A komplementrendszer által közvetített effektor funkciók 391
Citokinek által közvetített effektor funkciók 391
15. fejezet
Az immunrendszer evolúciója (Erdei Anna) 393
A gerinctelen állatok immunrendszere 396
Az ecetmuslica (Drosophila melanogasten) és az atlanti tőrfarkú (Limulus polyphemus) immunvédekezése 397
A komplementrendszer evolúciója 400
A gerincesek immunrendszerének evolúciója 402
A veleszületett immunrendszer 402
Az adaptív immunrendszer 402
Az immunglobulin-gének és a repertoár kialakulása 402
Az MHC-és a T-sejtek törzsfejlődése 406
A gerincesek limfomieloid szövetei és nyirokszervei 407
16. fejezet
Az immunválasz folyamata és szabályozása (Erdei Anna, Gergely János, Prechl József, Sármay Gabriella) 409
Az immunválasz folyamatának rövid áttekintése 409
Az immunválasz szabályozása 410
Az antigén, az ellenanyag és az immunkomplex szerepe az immunfunkciók szabályozásában 411
Az idiotípus-hálózat szerepe az immunfolyamatok szabályozásában 412
A citokinek és a kemokinek szerepe az immunfolyamatok szabályozásában 412
Neuroendokrin szabályozás 413
Treg-sejtek által történő szabályozás 414
17. fejezet
A kórokozók ellen kialakuló immunválasz és a vakcináció (Erdei Anna) 417
A patogénekkel való fertőződés fokozott előfordulása 418
A patogénekkel való kölcsönhatás általános jellemzői 419
Vírusok ellen kialakuló immunválasz 426
Veleszületett immunválasz 427
Adaptív immunválasz 428
vírusok menekülési útjai 432
Extracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz 434
Veleszületett immunválasz 434
Adaptív immunválasz 435
Extracelluláris baktériumok menekülési útjai 437
Intracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz 437
Veleszületett immunválasz 438
Adaptív immunválasz 439
Intracelluláris baktériumok menekülési útjai 440
Paraziták ellen kialakuló immunválasz 44
Veleszületett immunválasz 442
Adaptív immunválasz 442
Paraziták menekülési útjai 444
Gombák ellen kialakuló immunválasz 444
Veleszületett immunválasz 445
Adaptív immunválasz 445
A szervezet immunológiai védettségének kialakítása, vakcináció 445
Aktív immunizálás 446
Passzív immunizálás 448
18. fejezet
Túlérzékenységi reakciók (Erdei Anna) 449
I-es típusú vagy azonnali túlérzékenység (allergiás) reakció 449
Allergének 451
Az effektor sejtek érzékenyítésének (szenzibilizáciő) fázisa 451
Az effektor sejtek - hízósejtek és bazofil granulociták 452
Az allergiás reakció azonnal lejátszódó eseményei, a tünetek kialakulása 454
Az allergiás reakció késői fázisa 456
Az l-es típusú túlérzékenységi reakció megnyilvánulási formái 457
Lehetséges beavatkozási pontok az allergiás reakció megakadályozására 458
II-es típusú túlérzékenységi reakció 459
III-as típusú túlérzékenységi reakció 462
IV-es típusú túlérzékenységi reakció 463
19. fejezet
Tolerancia és autoimmunitás (Sármay Gabriella, Gergely János) 467
A tolerancia kialakulásában és fenntartásában szereplő mechanizmusok 467
Centrális és perifériás tolerancia 468
A B-sejt-tolerancia kialakulása 469
A T-sejt-tolerancia kialakulása 471
Az AlRE-gén szerepe a centrális tolerancia kialakulásában 471
A dendritikus sejtek szerepe az immunológiai tolerancia kialakításában 473
Treg-sejtek és tolerancia 474
Treg-sejtek szerepe a „domináns" tolerancia kialakításában 475
A tolerancia kialakulásában szereplő egyéb sejtek és mechanizmusok 475
Az immunológiai tolerancia indukciója 477
Az antigén szerepe az immunológiai tolerancia kialakulásában 478
Orális tolerancia 479
Az anya-magzat-kapcsolat immunológiája 479
Autoimmunitás - a saját antigénekkel szemben kialakuló immunválasz 483
Az autoimmun betegségek általános jellemzői 485
Az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők 487
A kialakult tolerancia áttörésének lehetőségei - az autoimmun kórképek kialakulása 493
A kórokozók szerepe az autoimmun folyamatok kiváltásában 495
Az autoimmun betegségek során fellépő szövetkárosító folyamatok 497
20. fejezet
Transzplantációs immunológia (László Glória) 501
Alapfogalmak 501
Transzplantációs antigének 503
A kilökődési reakciók típusai 504
Ellenanyagok szerepe a graftkilökődésben 506
Sejtek részvétele a kilökődési reakciókban 507
A kilökődési reakciók megelőzése 508
A vérképző őssejt-transzplantáció (hematopoietic stem cell transplantation - HSCT) 508
Graft versus host (GVH) betegség és graft versus leukaemia (GVL) hatás 510
21. fejezet
öröklött és szerzett immunhiányos állapotok (László Glória, Bajtay Zsuzsa) 511
Az immunhiányos állapotok általános jellemzése 511
Elsődleges (öröklött) immunhiányos állapotok 512
A limfoid sejtek fejlődésének és működésének hibái 514
A DNS-javító mechanizmusok defektusai 517
Limfoproliferatív, ill. autoimmun folyamatok kialakulásához vezető immunhiányos
állapotok 517
Egyéb komplex immunhiányos kórképek
A veleszületett immunrendszer működéséhez kapcsolódó hibák 519
A fagocitafunkció és az intracelluláris ölőképesség zavarai 519
A komplementrendszerhez kapcsolódó immunhiányos állapotok 519
Másodlagos (szerzett) immunhiányos állapotok 522
A HIV és az AIDS 522
A HIV felépítése 523
A HlV-vel való fertőzés folyamata és az AIDS kialakulása 525
A HIV-fertőzés immunválaszt károsító hatása 527
AlDS-terápia 529
22. fejezet
Tumorimmunológia (Prechl József) 531
Onkológiai alapfogalmak 531
Az immunrendszer szerepe a daganatok kialakulása során 532
A daganatok elleni immunválasz 532
Tumorantigének 535
Immundeficiencia esetén kialakuló daganatok 536
Az immunválasz elkerülése 536
A gyulladásos környezet és a karcinogenezis kapcsolata 537
immunológiai tolerancia a daganattal szemben 537
Daganatok megelőzése oltással 539
Daganatok immundiagnosztikája 538
Immunterápiás lehetőségek a daganatok kezelésében 538
Terápiás vakcináció 539
Monoklonális ellenanyag-terápiák 540
Passzív immunizálás sejtekkel 540
Immunmoduláció 541
Limfociták rosszindulatú burjánzásai 541
B-sejtes tumorok 542
T-sejtes tumorok 542
23. fejezet
Az immunológia klinikopatológigja (Dezső Balázs) 545
A fontosabb immunológiai betegségek a túlérzékenységi reakció típusa szerint 546
Autoimmun betegségek 549
öröklött és szerzett immunhiányos állapotok 553
Limfoproliferatív kórképek 553
Mieloproliferatív kórképek 557
Histiocitás proliferációk 558
Függelék 569
Jelentősebb immunológiai felfedezések és az immunológiai vonatkozású Nobel-díjak 569
A sejtfelszíni molekulák CD (Cluster of Differentiation) rendszere 571
Aminosavak 596
Aminosavak genetikai kódja 598
Citokinek és citokinreceptorok kifejeződése és legfontosabb hatásaik 599
Védőoltások 604
Glosszárium 606
Tárgymutató 625
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv