1.031.437

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában

1941-1945

Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 566 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-326-350-6
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1940-1945-ös évekből, vagyis a második világháború idejéből származó horthysta iratokat tartalmazó dokumentumkötet a Magyar Néphadsereg Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Jugoszláv... Tovább

Előszó

Az 1940-1945-ös évekből, vagyis a második világháború idejéből származó horthysta iratokat tartalmazó dokumentumkötet a Magyar Néphadsereg Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Jugoszláv Néphadsereg Hadtörténeti Intézete közötti több éves együttműködés eredménye. E munka megindításában kifejezésre jutott nézetazonosságunk Horthy-Magyarország második világháborús szerepének értékelésében, különösen a jugoszláv területek ellni agresszióban, a megszállásban való részvételt és a magyar ellenforradalmi hatóságok által elkövetett háborús bűntetteket illetően. A bűnösök a felszabadult Magyarország és Jugoszlávia népbíróságai előtt feleltek tetteikért. E munka elkészítésében és az azonos álláspontok kialakításában meghatározó szerepe volt az államaink és népeink közötti jószomszédi viszonynak, és azon, közös, haladó és forradalmi hagyományoknak, amelyek a második világháború idején új tényekkel gazdagodtak. A magyar nép legjobbjai az 1941. évi áprilisi háború kezdetétől elítélték a Jugoszlávia elleni agressziót, és cselekvően igyekeztek részt venni az ellene folytatott küzdelemben. A népfelszabadító mozgalomban, melyet Jugoszlávia Kommunista Pártja szervezett és vezetett, majd Jugoszlávia népeinek népfelszabadító háborújában több ezer jugoszláviai és magyarországi magyar antifasiszta harcolt a partizánok soraiban. A magyar antifasiszták, elsősorban a kommunisták, számos esetben adták bizonyítékát az élethalálharcot vívó jugoszláv népek iránti együttérzésüknek, segítőkészségüknek. Budapesten, Szegeden, Pécsett, Nagykanizsán, Sárváron és másutt gyógyszerrel, meleg ruhával, élelemmel stb. segítették a partizánokat, ápolták az illegálisan Budapestre hozott partizán sebesülteket, igyekeztek enyhíteni a bebörtönzött jugoszláv hazafiak, a magyar hatóságok által internált szerb, horvát, szlovén emberek megpróbáltatásait stb. Külön kell szólni az 1944 végén megvalósult sajátos jugoszláv -magyar kapcsolatokról. A 3. jugoszláv hadsereg a 3. Ukrán Front csapataival együttműködve hozzájárult számos dél-dunántúli település felszabadításához és megvédéséhez. Ennek során a magyarországi önkéntesek újabb csoportjai csatlakoztak a 16., a 36., és az 51. vajdasági hadosztályokhoz, illetve az 1944. december 31-én magyar területen megalakult legendás hírű 15. Petőfi Sándor vajdasági dandárhoz. Ezek a tények mindkét ország történelmének elválaszthatatlan részei, történelmi alapját és forrását képezik a szocialista társadalmat építő népeink barátságának és együttműködésének.
E dokumentumkötet magyar és szerbhorvát nyelvű kiadásának alapvető célja, hogy megismertesse a tudományos kutatókkal, de a széles nyilvánossággal is, a magyarok által 1941-1945 között elfoglalva tartott jugoszláv területeken a megszállás rendszerét, de azt is, hogy a terror és elnyomatás nem tudta megakadályozni a népfelszabadító mozgalom kibontakozását, az ott élő hazafiak aktivitását.
A kötetben főként magyar iratok találhatók. Az 1940 decembere és 1945 februárja között keletkezett 220 irat azonban csupán töredéke annak a - ma már mindkét intézet levéltárában kutatható - gazdag gyűjteménynek, melyből a válogatás történt. A még több iratot tartalmazó kötet összeállításának elsősorban terjedelmi korlátok szabtak határt, valamint az a körülmény, hogy - főként az 1944-1945-ös évekből - alig maradtak fenn magyar dokumentumok. Így az 1941-es esztendő bőséges iratanyagának közlését arányba kellett hozni a második világháború második feléből fennmaradt anyag szűkebb lehetőségeivel. Többek között ezért is volt szükség a dokumentumok bővebb jegyzetelésére, más forrásokra történő utalásokra. Több irat e kötetben kerül először nyilvánosságra. Közlünk néhány olyan politikai-diplomáciai dokumentumot is, amely már ismert, de nélkülözhetetlen az 1940-1941, április közötti magyar-jugoszláv viszony felidézéséhez. E dokumentumok leleplezik azt a hitszegő eljárást, melynek során az ellenforradalmi magyar kormányzat, alig négy hónappal a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés megkötése után, csatlakozott a Jugoszlávia elleni német-olasz agresszióhoz, részt vállalt a jugoszláv állam területének felosztásában és megszállásában. A kötet tartalmazza azokat a hadműveleti iratokat, melyek a magyar csapatoknak a rövid lejáratú áprilisi háborúban, Bácska, Baranya, majd a Murántúl és Muraköz megszállásában való részvételére, az 1941 júliusától 1944 őszéig terjedő időszakban pedig a partizánok - a Népfelszabadító Hadsereg és Partizánosztagok alakulatai - ellen folytatott harctevékenységére vonatkoznak. Számos dokumentum foglalkozik a magyar igazgatási-rendőrségi-csendőrségi szervek, az úgynevezett polgári közigazgatás, valójában a magyar ellenforradalmi megszálló rendszer működésével. Így megismerhető a rendkívüli állapot bevezetésének irata, az az intézkedés, amely "jogi alapot" adott elsősorban a kommunisták és a haladó gondolkodású emberek elfogatásához, szervezeteik szétveréséhez, a különleges bíróságok felállításához és működéséhez, a terror széles körű alkalmazásához. A magyar megszálló hatóságok, a közreadott dokumentumok bizonysága szerint, Bácska, Baranya és a murai területeken élő lakossággal szemben a tömeges bűntettek egész sorát követték el. Ezek az iratok a gyilkosságokról és vérengzésekről, ártatlan emberek, nők, gyermekek tömeges letartóztatásáról, megkínzásáról, vagyonuk fosztogatásáról, számos falu felgyújtásáról, a szerbek koncentrációs táborokba hurcolásáról, tömeges deportálásáról, a férfiaknak a Horthy-hadseregbe való kényszermozgósításáról szólnak, és azokról az intézkedésekről, amelyek emberek tízezreire zúdítottak megaláztatást, szenvedést. Vissza

Tartalom

Előszó5
Belgrád, 1941. december 12.
Örökbarátsági szerződés a Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között13
Berlin, 1940. december 19.
Sztójay Döme berlini magyar követ jelentése a M. Kir. Külügyminisztériumnak a németek álláspontjáról a jugoszláv-magyar szerződéssel kapcsolatban15
Budapest, 1941. március 28.
Horthy Miklós levele Hitlerhez a magyar kormánynak Jugoszláviával szemben támasztott igényeiről és a német-magyar katonai együttműködésről19
Berlin, 1941. március 28.
Hewel külügyminisztériumi főtanácsos feljegyzése Hitler Sztójay követtel folytatott beszélgetéséről20
Belgrád, 1941. március 29.
Bakách-Bessenyei György belgrádi magyar követ jelentése a külügyminisztériumnak Mincic Momcilo jugoszláv külügyminiszterrel folytatott beszélgetéséről a magyar-jugoszláv és a német-jugoszláv viszonyról22
Budapest, 1941. április 3.
Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága előtt Horthy Miklóshoz írt búcsúlevele24
Budapest, 1941. április 3.
Horthy Miklós levele Hitlerhez Teleki Pál öngyilkosságáról, a Jugoszlávia ellen irányuló megtett és megteendő magyar katonai intézkedésekről25
Budapest, 1941. április 3.
Horthy Miklós levele Benito Mussolinihoz Teleki Pál öngyilkosságáról és a jugoszláv kormányváltás magyarországi hatásáról26
Budapest, 1941. április 4. (április 6.)
Erdmannsdorff budapesti német követ táviratai a külügyminisztériumnak Teleki öngyilkosságáról és a magyar mozgósításokról27
Budapest, 1941. április 7.
A belügyminisztérium tudomásul megküldi a külügyminisztériumnak a csendőrség központi nyomozó parancsnokság távirati jelentését a jugoszláv katonai tevékenységről30
Budapest, 1941. április 10.
A jugoszlávia elleni hadba lépés ügyében tartott rendkívüli minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve, Horthy kiáltványa és hadparancsa32
Törzsszállás, 1941. április 11.
A magyar 3. hadsereg parancsnokának intézkedése a Jugoszlávia elleni támadásra36
Budapest, 1941. április 11.
Napi jelentés Rasic Svetozar budapesti jugoszláv követ és Vörnle János külügyminiszter-helyettes beszélgetéséről40
Budapest, 1941. április 11.
A magyar honvédvezérkar főnökének parancsa a megszállt jugoszláv területeken a katonai közigazgatás bevezetéséről41
Budapest, 1941. április 12.
Vezérkari főnökség 2. osztályának átirata a belügyminiszterhez az idegen állampolgárok internálásáról és a megbízhatatlan magyar állampolgárok különleges munkásszázadokhoz való bevonultatásáról46
Pécs, 1941. április 13.
A pécsi IV. hadtestparancsnokság közli alárendelt csapataival, hogy a Duna-Tisza közét a jugoszláv csapatok kiürítették, elszórt harcok folynak csak48
Berlin, 1941. április 13.
Sztójay Döme berlini magyar követ számjeltávirata és Bárdossy László miniszterelnök válasza a németek kérdésére, magyar csapatoknak szerbiai területén való alkalmazásáról49
Budapest, 1941. április 13.
Részletek a minisztertanács ülésének jegyzőkönyvéből a gyorshadtestnek a Szerbia hadműveletekben való alkalmazásáról és a szovjet kormány elítélő álláspontjáról Magyarországnak Jugoszlávia megtámadásában történt részvételéről50
Budapest, 1941. április 15.
A belügyminiszter utasítása a szerb vonatkozásban politikailag érdekelt, gyanúba jöhető egyének internálására55
Zágráb, 1941. április 16.
Ante Pavelic horvát-usztasa államfő távirata Horthy Miklóshoz56
1941. április 16. (április 14.)
A IV. hadtestparancsnok 1. sz. bizalmas parancsában közli a 3. hadsereg-parancsnokság rendeletét a csetnikekkel való eljárásról57
1941. április 16.
A 10. dandár parancsnoksága I. B osztálya a fosztogatást elkövető katonákkal szemben szigorú intézkedéseket helyez kilátásba59
1941. április 17.
A 10. gyalogdandár parancsnokának utasítása a megszállt bácskai területek "pacifikálásának" végrehajtására60
Budapest, 1941. április 17.
A magyar vezérkar főnökének, mint illetékes parancsnoknak a rögtönbíráskodást kihirdető parancsa62
Berlin, 1941. április 17.
Weiszäcker német külügyminisztériumi államtitkár távirata Ribbentrop külügyminiszterhez a Bánáttal és Muraközzel kapcsolatos magyar igényekről63
Budapest, 1941. április 18.
A vezérkar főnökének 3. sz. bizalmas parancsa a katonai bíróságok felállításáról és a katonai közigazgatás területén a polgári személyek feletti illetékességéről66
1941. április 21.
A 3. hadsereg-parancsnokság utasítása alárendelt csapatainak internálótáborok szervezésére71
1941. április 21.
A 66. határvadászezred irányelvei a csetnikek és dobrovoljácok felkutatására és összegyűjtésére73
Budapest, 1941. április 21.
Bajcsi-Zsilinszky Endre levele Bárdossy László miniszterelnöknek és megbízott külügyminiszternek75
Budapest, 1941. április 22.
A honvédvezérkar főnökének 5. számú bizalmas katonai közigazgatási parancsa a megszállt jugoszláv területeken gazdátlanul maradt földek hasznosításáról77
Budapest, 1941. április 22.
A magyar kormány olasz támogatást kér a jugoszláv területekre való igények kielégítéséhez79
Különvonat, 1941. április 23.
Ribbentrop külügyminiszter távirata Erdmannsdorff budapesti német követnek a magyar csapatok népi németek elleni atrocitásairól, valamint három község Németországhoz való csatolásáról81
Bécs, 1941. április 35.
Részletek a jugoszlávia felosztásáról Bécsben tartott német-olasz tárgyalások feljegyzéseiből82
Zombor, 1941. május 2.
A zombori járási katonai parancsnokság rendeletben utasítja a főjegyzőket a "nemkívánatos" személyek nyilvántartásba vételére83
Budapest, 1941. május 6.
A magyar vezérkar főnöke 11. számú bizalmas katonai közigazgatási parancsában elrendeli a Bácska-Bánáti kegyetlenkedésekről készült fényképek felkutatását és elkobzását85
Budapest, 1941. május 8.
A magyar és a német kormány titkos gazdasági megállapodásának bizalmas jegyzőkönyve86
Szabadka, 1941. május 11.
A déli hadsereg katonaji közigazgatási csoport parancsnokságának rendelete az őrizetbe vételekről és internálásokról88
Belgrád, 1941. május 14.
A 2. német hadsereg-parancsnokság mellé beosztott magyar összekötő tiszt jelentése a vezérkar főnökének, hogy a németek kérik a bácskai szerb lakosság Szerbiába való illegális áttételének beszüntetését93
Budapest, 1941. május 20.
A vezérkari főnök 16. számú katonai közigazgatási parancsában utasítja a katonai parancsnokságokat és az iskolák vezetőit, gyűjtsék össze és távolítsák el az iskolákból a régi Jugoszláv térképeket és tankönyveket94
Budapest, 1941. május 21.
Részletek a vezérkari főnök 17. számú katonai közigazgatási parancsából, melyben az egyes vállalatok élére hatósági biztost rendel ki96
Budapest, 1941. május 26.
A vezérkar főnökének 18. számú bizalmas katonai közigazgatási parancsa a Bácskában 1918. október 31. után letelepedettek összeírásáról99
Budapest, 1941. május 30.
A német és a magyar kormány titkos gazdasági megállapodása az ásványolaj-érdekeltségek kérdésében102
Újvidék, 1941. június 1.
A Földmívelésügyi Minisztérium Újvidéki Birtokpolitikai Kirendeltsége rendeletben utasítja a községi elöljáróságokat a földigénylők összeírására104
Budapest, 1941. június 7.
A vezérkar főnökének az internálások végrehajtása tapasztalatairól kiadott 22. számú bizalmas katonai közigazgatási parancsa107
Budapest, 1941. június 7.
A vezérkari főnöskég 2. osztályának rendelete az internálások felülvizsgálatáról és szabályozásáról108
Budapest, 1941. június 19.
A vezérkari főnökség 2. osztályának rendelete az internálások felülvizsgálatáról és szabályozásáról110
Budapest, 1941. június
Részletek a vezérkari főnökség Bácska, Baranya és Muraköz katonai közigazgatása kéthavi tapasztalatairól készült összeállításból112
Újvidék, 1941. június 26.
A déli csendőrcsoport-parancsnokság a kommunista propaganda megakadályozása érdekében fokozott erélyes fellépésére és a besúgó hálózat kiépítésére utasítja a csendőrörsöket117
Budapest, 1941. július 3.
A vezérkar főnöke 29. számú bizalmas katonai közigazgatási parancsában elrendeli a megbízhatatlan egyénekről személyi nyilvántartás felfektetését és felküldését119
Újvidék, 1941. július 7.
A déli hadsereg katonai közigazgatási csoport parancsnokság utasítása az alárendelt katonai parancsnokságoknak a jugoszláv földbirtokosrendelés során juttatott birtokok összeírására és ezek termésének begyűjtésére121
Budapest, 1941. július 9.
A honvédelmi minisztérium rendelete Bácskai és a Baranyai területen sorozások végrehajtásáról124
Budapest, 1941. július 9.
A vezérkar főnökének 30. számú bizalmas katonai közigazgatási parancsa a katonai közigazgatás bevezetéséről a Muraköz magyar csapatok által megszállt részében127
Zágráb, 1941. július 10.
Troll zágrábi német ideiglenes ügyvivő távirata a német külügyminisztériumnak muraközben kapcsolatban130
Budapest, 1941. július 10.
A vezérkar főnökének átirata a külügyminiszterhez, melyben a bácskai szerbek kitelepítését szorgalmazza132
Budapest, 1941. július 11.
A vezérkar főnökének 42. számú katonai közigazgatási parancsa a röntgenbíráskodás kihirdetéséről és kiterjesztéséről133
Budapest, 1941. július 22.
Rendelet a megszállít jugoszláv területek új közigazgatási beosztásáról135
Budapest, 1941. július 31.
Részlet a vezérkar főnökének 34. számú bizalmas katonai közigazgaátsi parancsából a szabotázscslekemények megakadályozására vonatkozóan, valamint a leventeparancsnokságok felállítására a Bácskában137
Budapest, 1941. augusztus 2.
A vezérkar főnökének átirata a honvédelmi miniszterhez a Bácskában és Baranyában a polgári közigazgatás életbeléptetésével kapcsolatos intézkedésekről138
Budapest, 1941. augusztus 4.
A vezérkar főnökének 35. számú bizalmas katonai közigazgatási parancsa a megszállt bácskai-baranyai területeken őrzött internáltak átadásáról a belügyminisztériumnak140
Zombor, 1941. augusztus 5.
A zombori járási katonai parancsnokság utasítása alárendelt főjegyzők számára a kommunisták és a kommunistagyanús egyének összírásáról142
Budapest, 1941. augusztus 15. (szeptember 1.)
A honvédvezérkar főnökének jelentése a honvédelmi miniszternek Licht József és Hegedűs Ferenc szabadkai lakosok kivégzéséről143
Budapest, 1941. augusztus 16.
A vezérkar főnökének rendelete a szabadkai, topolyai és apatini internálótáborok átadásáról a belügyminisztériumnak144
Újvidék, 1941. augusztus 27.
A 2. lovasdandár parancsnoka a zsidók munkaszázadokba való behívását kéri a vezérkar főnökétől145
Budapest, 1941. augusztus 28.
Honvédelmi miniszteri rendelet a leventeparancsnokságok felállítására a Muraközben147
Budapest, 1941. szeptember 6.
Woermann német külügyi államtitkár-helyettes feljegyzése Sztójay berlini magyar követtel a horvát-magyar viszonyról folytatott beszélgetésről148
Budapest, 1941. szeptember 17.
A csendőrség központi nyomozó parancsnokságának összefoglaló jelentése a belügyminiszternek a Zombor és környéke kommunista mozgalmáról150
Szeged, 1941. október 7.
A szegedi csendőrkerületi parancsnokság figyelmezteti alárendelt alakulatait a Bácskában várható szabotázscselekményekre és utasít ezek megakadályozására155
Szombathely, 1941. október 7.
A szombathelyi III. hadtest parancsnoksága a Muraközben előfordult gyújtogatások és partizántevékenység miatt tett csapatintézkedéseinek jóváhagyását kéri a vezérkar főnökétől157
Szeged, 1941. október 9.
A szegedi V. hadtest parancsnoksága jvasolja a 2. lovasdandár-parancsnokság áthelyezését Újvidékre158
Budapest, 1941. október 21.
A külügyminisztérium politikai osztályán készült feljegyzés a szerbeknek Bácskából Szerbiába való áttelepítésével kapcsolatos német álláspontról159
Budapest, 1941. október 25.
A vezérkar főnökének átirata a honvédelmi miniszterhez egy különleges nyomozócsoport felállításáról160
Budapest, 1941. november 3.
A csendőrség központi nyomozó parancsnokságának jelentése a belügyminiszternek a bácskai népfelszabadító mozgalomról és az ellene tett intézkedésekről161
Szabadka, 1941. november 15.
A vezérkar főnöke bíróságának ítélete Mayer Ottmár és társai szabadkai kommunisták perében177
Budapest, 1941. december 1.
A vezérkar főnökének bírósága által készített összefoglaló jelentés a Bácskában és a Muraközben felfedett kommunista mozgalmakról187
Újvidék, 1941. december 22.
Az újvidéki csendőrosztály átiratban közli a zsablyai főszolgabíróval, hogy a partizánoknak segítséget nyújtó lakosokat internálják és tanyáikat elkobozzák195
1942
Budapest, 1942. január 5.
A belügyminisztérium csendőrségi osztályának jelentése a belügyminiszternek a Zsablya környéki partizánmozgalmakról196
Budapest, 1942. január 5.
A vezérkar főnöke elrendeli a 15. gyalogdandár-parancsnokság Újvidékre, a 20/I. zászlóalj Zsablyára való áthelyezését198
Csáktornya, 1942. január 7.
A vezérkar főnöke értesíti a belügyminisztert, hogy a razziák idejére a Duna és a Tisza mentén húzódó határon leállította az átmenő határforgalmat199
Budapest, 1942. január 7.
Csáktornyai honvéd állomásparancsnok jelentése a szombathelyi III. hadtestparancsnokságnak a muraközi hangulatról200
Budapest, 1942. január 8.
A csendőrség központi nyomozó parancsnokságának jelentése a belügyminisztériumnak a sajkás vidéken lefolytatott razziáról202
Budapest, 1942. január 13.
Részlet a vezérkar főnökének a razziák eseményeiről adott helyzettájékoztatóiból204
Zsablya, 1942. január 16.
A zsablyai járás főszolgabírája utasítja Sajkásgyörgye község elöljáróságát, hogy hirdesse ki: jutalomban részesül, aki rejtett fegyver vagy robbanóanyag felfedezésében segédkezik207
Újvidék, 1942. január 18.
Fernbach Péter Újvidék város főispánja felterjeszti a belügyminiszternek a helybeli szerbség képviselőivel folytatott tárgyalásokon elmondott beszédének szövegét207
Budapest, 1942. január 23.
Részlet a vezérkar főnökének a razziák eseményeiről adott helyzettájékoztatóiból az újvidéki razziára vonatkozóan210
Újvidék, 1942. január 24.
Az újvidéki rendőrkapitány átiarata az újvidéki honvéd állomásparancsnoknak és véleménye az újvidéken végrehajtott razziáról212
Budapest, 1942. február 4.
A budapesti rendőrfőkapitány helyettesének felterjesztése a belügyminiszterhez az óbecsei, a zsablyai és az újvidéki vérengzésekről nyert értesüléseiről215
Budapest, 1942. február 4.
Részletek Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő Horthy Miklós kormányzóhoz írott memorandumából az újvidéki vérengzésekkal kapcsolatban217
Zombor, 1942. február 4.
Zombor főispánja jelenti a közellátási miniszternek, hogy a zsablyai és titeli járásokban az elhurcolt lakosok élelmiszerkészletét a katonai közegek elszállítják221
Budapest, 1942. február 6.
A kommunisták magyarországi pártjának röpirata, melyben elítéli a bácskai vérengzéseket, és az ország ellenségei és árulói elleni közös harcra hívja fel a magyar népet222
Zombor, 1942. február 17.
A vezérkar főnöke bíróságának ítélete Ballai István és társai ügyében224
Szeged, 1942. március 4.
A szegedi V. hadtestparancsnokság átirata a magyarkanizsai rendőrkapitánynak, melyben büntetőszázadokba való behívásra számításba jöhető személyek névsorát kéri228
Szabadka, 1942. március 23.
A vezérkar főnöke bíróságának ítélete Gruács Gyula és társai ügyében230
Topolya, 1942. április 2.
A topolyai járás főszolgabírája közli a jegyzőkkel a vármegyei főispán rendeletét, melyben rémhírterjesztésnek minősíti a razziákról való beszélgetést, valamint intézkedik az elhagyott vagyonok kezeléséről236
Pécs, 1942. április 2.
A pécsi IV. hadtestparancsnokság közli alárendelt alakulataival a honvédelmi miniszter rendeletét, miszerint a frontra küldendő csapatokhoz 20% nemzetiségit kell beosztani237
Szabadka, 1942. április 14.
Szabadka város leventeparancsnoka hidetményben rendeli el az 1920-1923-as születésű ifjak részére a kötelező leventefoglalkozások bevezetését238
Budapest, 1942. április 14.
A honvéd vezérkar főnökének bírósága létszám rendszeresítését kéri a honvédelmi minisztertől239
Szeged, 1942. május 23.
A szegedi V. hadtestparancsnokság a szerbeknek munkaszolgálatos-alakulatokba való beosztását javasolja a vezérkari főnökségnek241
Szeged, 1942. június 16.
A szegedi V. hadtestparancsnokság jelenti a vezérkari főnökségnek, hogy a németek Fruska Gora-i partizánellenes hadműveletei miatt fokozott határellenőrzésre utasította határvédelmi alakulatait242
Boldogasszonyfalva, 1942. június 20.
A boldogasszonyfalvai községházán felvett jegyzőkönyv a csendőrök és a partizánok között lefolyt tűzharcról, valamint ennek során Belic Milenko agyonlövéséről243
Szombathely, 1942. június 24.
A szombathelyi 3. kerületi parancsnokság jelenti a vezérfőnökségnek, hogy a főszolgabíró kérésére két puskás szakaszt rendelt ki az alsólendvai járás területén lakó telepsek összegyűjtéséhez245
Újvidék, 1942. július 4.
A 15. könnyű hadosztály parancsnokának - mint a délbácska területén elrendelt szabotászelhárítás vezetőjének - intézkedései a szabotázscselekmények megakadályozására246
Szabadka, 1942. július 8.
Szabadka város polgármestere hirdetményben halálbüntetést helyez kilátásba ejtőernyősök rejtegetői és támogatói számára249
Budapest, 1942. július 10.
A vezérkar főnöke ügyészének nyomozóparancsa Feketehalmy-Czeydner altábornagy ellen250
Budapest, 1942. július 15.
Részletek Popovics Milán szerb képviselőnek a képviselőházban a bácskai razzia ügyében tartott interpellációjából és Kállay Miklós miniszterelnök válaszából252
Berlin, 1942. július 17.
Clodius külügyminisztériumi osztályvezető-helyettes távirata Ribbentrop külügyminiszterhez a magyar gabonaszállítmányokról és hadiagyagigényekről257
Újvidék, 1942. július 21.
A 15. könnyű hadosztály parancsnoka utasítja a polgári közigazgatási hatóságokat, ellenőrizzék a gyújtogatáshoz alkalmas vegyi anyagok forgalmát260
Szeged, 1942. augusztus 4.
A szegedi V. hadtest parancsnoksága táviratiliag jelenti a vezérkar főnökének, hogy Szenttamás és Mozso mellett a karhatalmi erők tűzharcot vívtak a partizánokkal261
Újvidék, 1942. szeptember 3.
A 15. könnyű hadosztály parancsnokának jelentése a Fruska Gora-i partizánok elleni akció befejeződéséről262
Budapest, 1942. szeptember 22.
A folyamerők parancsnokának jelentése a vezérkar főnökéhez a Fruska Gora-i akcióban részt vett őrnaszádezred megszemléléséről264
Budapest, 1942. szeptember 29.
A belügyminisztérium értesíti a sárvári tábor parancsnokát, hogy hozzájárul az internált délszlávok ügyének általános felülvizsgálatához267
Budapest, 1942. szeptember 29.
Az államvédelmi központ vezetője szigorú kormányrendelet kibocsátását javasolja a partizánokat rejtegetőkkel és élelmezőkkel szemben270
Budapest, 1942. október 1.
A vezérkar főnöke javasolja a honvédelmi minisztériumnak a Bácskában telepített vitézek katonai alakulatba való szervezését272
Budapest, 1942. október 21.
A belügyminisztérium utasítja a rendőrkapitányságokat, tegyenek javaslatot az eddig munkára kiadott "dobrovoljácokkal" szembeini további eljárásra274
Szeged, 1942. október 30.
A szegedi V. hadtestparancsnokság jelentése a vezérkar főnökének honvéd karhatalom részvételéről a Zsablyán és környékén tartott razziában, valamint Divnin Kartala kommunista elfogásában276
Budapest, 1942. november 23.
A vezérkar főnöke Muraköz területére bevezeti az egységes felderítő szolgálatot277
Budapest, 1942. december 2.
Az államvédelmi központ vezetőjének kérése az igazságügyi miniszterhez, utasítsa az ügyészeket, hogy a partizánok ellen fegyverüket használó rendőrökkel szemben ne folytassanak le szigorú vizsgálatot278
Budapest, 1942. december 4.
Az államvédelmi központ vezetője egy gyalogoszászlóalj kihelyezését javasolja Óbecsére a várható partizánmegmozdulások miatt279
Budapest, 1942. december 18.
A honvédelmi minisztérium tájékoztatja a belügyminisztert a szerb nemzetiségűek katonai szolgálatának szabályozásáról280
Budapest, 1942. december 25.
Bajcsy-Zsilinszky Endre, Tildy Zoltán és 16 közéleti személy beadványa a miniszterelnökhöz, melyben a bácskai eseményekért felelősök megbüntetését, az áldozatok részére jóvátételt követelnek281
1943
Budapest, 1943. január 5.
Az államvédelmi központ vezetője értesíti a vezérkari főnökség 1. osztályát, hogy a növekvő partizánakciókra tekintettel a 3. és a 4. honvéd kerületi parancnsokot a megelőző felderítő szolgálat vezetésével bízta meg289
Újvidék, 1943. február 12. (február 9.)
A rendőrség Újvidéki kapitánysága jelenti a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának Markovic Svetozar kivégzését290
Lisszabon, 1943. február 11.
Wodianer Andor Lisszaboni magyar követ jelentése Kállay Miklós miniszterelnöknek és külügyminiszternek az angol titkosszolgálattól nyert értesüléseiről291
Budapest, 1943. február 12.
Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök memoranduma a katonai helyzetről293
Szabadka, 1943. február 24.
A szabadkai törvényszék hirdetménye a rögtönbíráskodás kiterjesztéséről a katonai szállítmányok, illetve a tábori postán feladott csomagok kifosztása és az ezekkel elkövetett sikkasztás bűntettére297
Zombor, 1943. március 2.
A zombori járás főszolgabírája a szerb és általában a szláv lakosság fokozott megfigyelésére és a tárgyban havonta kétszeri jelentéstételre utasítja a jegyzőket299
Budapest, 1943. március 10.
Részlet a minisztertanács ülésének jegyzőkönyvéből. Állásfoglalás magyar csapatoknak Szerbia megszállásában való alkalmazása kérdésében300
Budapest, 1943. március 16.
Részlet a minisztertanács ülésének jegyzőkönyvéből az újvidéki vérengzésben részt vett csendőrök megbűntetését tárgyaló napirendi pontra vonatkozóan302
Budapest, 1943. március 30.
Részlet a minisztertanács ülésének jegyzőkönyvéből. A magyar kormány elutasítja a magyar csapatoknak a Szerbia megszállásában való részvételére vonatkozó német kérést304
Budapest, 1943. június 7.
Az államvédelmi központ a 15. könnyű hadosztály parancsnokát bízza meg a bácskai partizánakciók felderítésének egységes irányításával306
Zombor, 1943. június 22.
A zombori járási főszolgabíró rendelete a szabotázselhárító szolgálat megszervezéséről308
Szabadka, 1943. június 26.
Szabadka város főispánjának a gabona őrzésére kiadott hirdetménye313
Újvidék, 1943. június 26.
Az újvidéki rendőrkapitányság jelentése a rendőrség vidéki főkapitányának a jugoszláv kommunista párt vajdasági tartományi bizottsága által terjesztett röpiratról és ezzel kapcsolatos intézkedésekről314
Szeged, 1943. június 29. (június 23.)
A szegedi v. hadtestparancsnokság jelentése Begecs és Újfutak között lezajlott partizántámadásról316
Topolya, 1943. június 30.
A topolyai járás főszolgabírája rendeletben utasítja a jegyzőket a malmok fokozott őrzésére és a gyújtóanyagok zárolására316
Szombathely, 1943. július 9.
A szombathelyi III. hadtestparancsnokság távirati jelentése a Varasd környékén folyó partizántámadásról318
Szeged, 1943. július 23.
A szegedi V. hadtestparancsnokság távirati jelentése a július 22-én Bácsföldváron a partizánokkal vívott tűzharcról319
Szeged, 1943. július 27.
A szegedi V. hadtestparancsnokság távirati jelentése a július 26-án Alsókabolon történt partizántámadásról320
Szeged, 1943. augusztus 5.
A szegedi V. hadtestparancsnokság közli Magyarkanizsa rendőrkaptiányságával, hogy a partizáncselekmények újbóli megindulása várható Bácskában321
Újvidék, 1943. augusztus 19.
Az újvidéki rendőrkapitányság jelentése a rendőrség vidéki főkapitányának a Matica Srbska szervezet igazgatóválasztmányi üléséről322
Budapest, 1943. augusztus 29.
Részet a minisztertanács ülésének jegyzőkönyvéből magyar csapatoknak megszálló feladatokra Szerbiába küldése tárgyában324
Szombathely, 1943. augusztus 29.
A szombathelyi III. hadtestparancsnokság távirati jelentése a Muraszentmáriai harcokról325
Budapest, 1943. szeptember 3.
Az államvédelmi központ átirata a vezérkari főnökséghez a Draza Mihailovic vezette szerb nemzeti mozgalom bácskai szervezetéről és vezetőiről327
Budapest, 1943. szeptember 6.
Pappenheim budapesti német katonai attasé távirata a Wehrmacht főparancsnokságához330
Budapest, 1943. szeptember 11.
Jagow budapesti német követ távirata a külügyminisztériumnak a magyarországi helyzetéről332
Szeged, 1943. szeptember 14.
A szegedi V. hadtestparancsnokság távirati jelentése Torzsa községnél a partizánokkal vívott tűzharcról333
Szombathely, 1943. szeptember 15.
A szombathelyi III. hadtestparancsnokság táviratban jelenti, hogy a hírek szerint a partizánok át akarnak kelni a Dráván a Muraközbe334
Szombathely, 1943. szeptember 17.
A szombathelyi III. hadtestparancsnokság táviratban jelenti a vezérkari főnökség I. osztályának a partizánmozgalom elleni intézkedéseit és kéri megbízhatatlan férfilakosság munkaszolgálatra való behívását335
Budapest, 1943. szeptember 17.
Az államvédelmi központ tájékoztatja a vezérkari főnökség 1. osztályát a bácskai partizántevékenységről és javasolja a vasútvonalak katonai őrzését, valamint új helyőrségek kihelyezését a Duna-Tisza bácskai szakaszára337
Szombathely, 1943. szeptember 21.
A szombathelyi III: hadtestparancnsokság táviratban jelenti a fokozódó muraközi partizántevékenység elhárítására tett határvédelmi intézkedéseket338
Budapest, 1943. szeptember 21.
Részlet a minisztertanács ülésének jegyzőkönyvéből. A belügyminiszter javaslata a csendőrség rendkívüli fegyverhasználati jogának életbe léptetésére a Bácskában, a magyar-horvát határsávban és Kárpátalján339
Budapest, 1943. szeptember 22.
A rendőrség vidéki főkapitánya értesíti az érintett bácskai rendőr- és révkapitányságokat, hogy a partizánmozgalmak és szabotázscslekemények elhárítása terén a 15. könnyű hadosztály parancsnokának vannak alárendelve341
Szeged, 1943. szeptember 23.
A szegedi V. hadtesparancsnokság távirati jelentése a partizánokkal Kula határában vívott tűzharcról342
Szombathely, 1943. szeptember 25.
A szombathelyi III. hadtesparancsnokság távirati jelentése a muraközi partizántevékenységről343
Zombor, 1943. szeptember 25-27.
Bács-Bodrog vármegye, Zombor és Újvidék főispánjának rendelete a termés sürgős betakarítására, valamint a raktárak és a gyárak fokozott őrzésére345
Szeged, 1943. szeptember 26.
A szegedi V. hadtesparancsnokság közli Bács-Bodrog vármegye főispánjával, hogy a kendergyárak őrzésére nem áll módjában katonai erőket vezényelni347
Szombathely, 1943. szeptember 27.
A szombathelyi III. hadtesparancsnokság távirati jelentése a muraközi partizánmozgalmakról349
Szeged, 1943. szeptember 28.
A szegedi V. hadtest parancsnoka a kenderfeldolgozó üzemekben őrségek felállítását rendeli el350
Budapest, 1943. szeptember 30.
A rendőrség vidéki főkapitánya közli Magyarkanizsa rendőrkapitányával a partizánelhárítás érdekében tett intézkedéseket352
Zalaegerszeg, 1943. szeptember 30.
Zala vármegye alispánja a 17-35 év közötti Muraközi és Légvádi férfiak munkaszolgálatra történő behívását javasolja a belügyminiszternek356
Újvidék, 1943. október 2.
A szegedi V. hadtestparancsnokság javaslata a bácskai kender-előkészítő üzemek hadiüzemmé nyilvánítására357
Budapest, 1943. október 5.
Részlet a minisztertanács ülésének jegyzőkönyvéből az 1942. januári bácskai események során keletkezett vagyoni kárk összeírása tárgyában359
Újvidék, 1943. október 11.
A szegedi V. hadtestparancsnokság intézkedése a Duna-határszakasz fokozottabb biztosítására362
Csáktornya, 1943. október 12. (október 8.)
Jelentés a Csáktornyán megtartott értekezletről és a partizánok elleni óvintézkedésekről366
Újvidék, 1943. október 12.
A szegedi V. hadtesparancsnokság utasítása a csendőr- és rendőrnyomozó csoportok felállítására, valamint csendőr karhatalmi szolgálat szabályozására368
Szeged, 1943. október 18.
Intézkedés a partizánelhárítás egységes vezetésére a Bácskában371
Újvidék, 1943. október 21.
A szegedi V. hadtest parancsnokának jelentése a Szilbács és Parrag községekben tartott razzia lefolyásáról379
Csáktornya, 1943. október 22.
A Csáktornyán állomásozó 53/4. határvadász portyázó század jelentése a Drávafüreden és Alsómihályfalván végrehajtott partizántámadásokról382
Budapest, 1943. október 29.
Részlet a csendőrség központi nyomozó parancsnoksága helyzetjelentéséből a muraközi partizántevékenységre vonatkozóan382
Budapest, 1943. november
Kimutatás a honvédvezérkar főnökének bírósága által Újvidéken 1943. október második felében a kommunisták ellen hozott ítéletekről384
Budapest, 1943. november 5.
A honvédelmi minisztérium 13. osztályának átirata az igazságügyminiszternek az 1940., 1941. és 1942. évben a honvéd törvényszékek által elítélt polgári személyek számáról388
Újvidék, 1943. november 15.
Részlet a szegedi V. hadtesparancsnokság helyzetjelentéséből az Ópalánkán tűzharcban elesett Fejes Klára, Popovic Zivko és Vidovic Milos-Ratko partizánokról389
Újvidék, 1943. november 24.
A szegedi V. hadtesparancsnokság jelentése a vezérkar főnökének a Bácska területén újabb üzemi őrségek felállításáról390
Újvidék, 1943. november 27.
Detektívjelentés az Ópalánkán tűzharcban elesett Fejes Klára, Popovic Zivko és Vidovic Milos partizánokról, valamint más partizánakciókról393
Budapest, 1943. december 16.
Feljegyzés az 1942. januári bácskai vérengzés főbűnösei ügyében megindított hadbírósági főtárgyalásról394
1944
Budapest, 1944. január 16.
Werkmeister budapesti német ügyvivő távirata a külügyminisztériumnak Szombathelyi Ferenc vezérkari főnökkel Feketehalmy-Czeydner és társai szökéséről folytatott beszélgetéséről403
Újvidék, 1944. január 17. (január 7.)
Detektívjelentés a január 7-én Begecsen lezajlott tűzharcról és a Letartóztatásokról405
Zombor, 1944. január 20.
A zombori főispán felterjeszti a belügyminisztéirumhoz a jugoszláv kommunista párt vajdasági tartományi bizottságának a vajdasági magyarokhoz szóló és Csurog község körzetében terjesztett röplapját406
Budapest, 1944. február 1.
Részlet a Belügyminisztérium Államvédelmi Központjában a kommunista nyomozások tapasztalatairól megtartott értekezlet anyagából411
Szeged, 1944. február 4.
Kivonat a szegedi V. hadtesparancsnokság parancsából a légrádi magyar határvadászok partizánokkal való érintkezése tárgyában413
Zsablya, 1944. február 26.
A zsablyai főszolgabíró ismerteti a jegyzőkel a nemzetiségi kérdésben elfoglalt hivatalos álláspontot414
Berlin, 1944. március 19.
Keitel vezérezredes, az OKW főparancsnoka körtáviratban közli az illetékes német hatóságokkal, hogy a német csapatok megszállták Magyarországot416
Bécs, 1944. március 20.
Clodius külügyminisztériumi osztályvezető-helyettes távirata Ribbentrop külügyminiszternek a magyarokkal megkötött újabb gazdasági megállapodásokról418
Újvidék, 1944. március 31.
Detektívjelentés a Kiszácsi, Óbecsei és Palánkai partizánakciókról és az ezekkel kapcsolatos letartóztatásokról419
Pécs, 1944. április 1.
A pécsi IV. hadtesparancsnokság tájékoztatója a honvédelmi miniszter rendeletéről, melyben szabáylozza a német haderővel való együttműködést422
Budapest, 1944. április 6.
A belügyminiszter elrendeli rádiókészülékek bevonását Bács-Bodrog vármegye területén a megbízhatatlan szerb és szlovák nemzetiségű állampolgároktól424
Budapest, 1944. április 7.
A belügyminisztérium bizalmas rendelete a zsidók gyűjtőtáborba való szállításáról425
Budapest, 1944. április 14.
Részlet a csendőrség központi nyomozóparancsnokságának jelentéséből a Kiszácsi partizánok tevékenységére vonatkozóan428
Budapest, 1944. április 25.
A belügyminiszter táviratban figyelmeztet a volt jugoszláv katonák fokozott ellenőrzésére430
Budapest, 1944. április 26.
A belügyminiszter elrendeli a munkára kiadott dobrovoljácok visszaszállítását a sárvári internálótáborba431
Újvidék, 1944. április 26.
Újvidék város vezetői hirdetményben közlik, hogy a zsidó lakosok lakásukat nem hagyhatják el432
Mohács, 1944. április 27.
A mohácsi rendőrkapitányság jugoszláviai magyar nyelvű partizánröplapot terjeszt fel a belügyminisztérium közbiztonsági osztályához433
Kaposvár, 1944. május 4.
A kaposvári 10. gyaloghadosztály parancsnokságának intézkedése a várható partizántámadások miatt csapatok kihelyezésére434
Budapest, 1944. május 12. (március 22.)
A m. kir. rendőrség vidéki főkapitánya kitüntetésre javasolja a sátoraljai börtönből kitört partizánok elleni hajszában részt vett rendőröket436
Budapest, 1944. május 13.
A rendőrség vidéki főkapitánya utasítja alárendelt hatóságait, hogy minden politikailag fontos eseményről azonnal értesítsék a német biztonsági szerveket440
Kaposvár, 1944. június 5.
A kaposvári 10. gyaloghadosztály parancsnoka közli a gyalogsági parancsnokkal, hogy Muraköz védelmére csapatokat ad át a III. hadtesparancsnokságnak442
Budapest, 1944. június 15.
Veesenmayer birodalmi megbízott távirata Ribbentrop külügyminiszternek a magyarországi munkaerő-tartalékokról443
Topolya, 1944. június 15.
Bács-Bodrog vármegye és Zombor város főispánja rendeletileg közli, hogy a gabona betakarításáért mindenütt a területileg illetékes hadtestparancsnokok a felelősök446
Zombor, 1944. június 15.
Bács-Bodrog vármegye és Zombor város főispánja értesíti alárendelt hatóságait, hogy az ejtőernyős partizánok elleni elhárítás vezetője a terüelten illetékes hadtesparanncsnok448
Harkány, 1944. június 28.
A 8. gyalogezred parancsnokának javaslatai a határvédelem megerősítésére453
Kaposvár, 1944. június 29.
A kaposvári 10. gyaloghadosztály parancsnoka rendeletben közli, hogy a déli határon lévő erők felett a IV. hadtest parancsnoka veszi át az egységes vezetést és ezzel kapcsolatban meghatározza alárendelt csapatai feladatait456
Budapest, 1944. július 6.
A belügyminiszter rendelete a megszállt jugoszláv területek szláv nemzetiségű lakosainak fokozott megfigyelésére460
Pécs, 1944. július 7.
A pécsi IV. hadtesparancsnokság közli a 13. gyalogezred parancsnokával Horthy kormányzó hozzájárulását, hogy magyar csapatok alkalmazásra kerüljenek a Drávától délre a partizánok elleni harcokban462
Kaposvár, 1944. július 20.
Somogy vármegye főispánjának átirata valamennyi főszolgabíróhoz és a kaposvári polgármesterhez, melyben elrendeli az idegenek fokozottabb ellenőrzését a jugoszláv partizánokhoz történő szökések miatt464
Belgrád, 1944. augusztus 27.
Bolla Lajos belgrádi magyar főkonzul jelentése a külügyminiszternek a Draza MIhailovicnak és a Nedic-kormánynak történő fegyverszállításról465
Budapest, 1944. szeptember 1.
A belügyminiszter rendeletileg szabályozza a röpiratokkal kapcsolatos eljárásokat467
Budapest, 1944. szeptember 9.
A belügyminiszter a debreceni csendőrszázadot az erősödő partizántevékenység miatt újvidékre rendeli ki469
Szabadka, 1944. szeptember 12.
Szabadka város polgármestere falragaszon jelenti be, hogy szeptember 13-tól este fél tíztől reggel öt óráig kijárási tilalom lép életbe471
Belgrád, 1944. szeptember 19.
Bolla Lajos belgrádi magyar főkonzul jelentése a külügyminisztériumnak Nediccsel, a szerb "quisling" kormány elnökével folytatott beszélgetéséről472
Belgrád, 1944. október 3.
Bolla Lajos belgrádi magyar főkonzul jelentése a külügyminisztériumnak a Draza Mihailovic-csal való kapcsolatfelvétel nehézségeiről474
Szeged, 1944. október 4.
A szegedi 5. honvéd kerületi parancsnokság elrendeli Bács-Bodrog vármegye déli részének hadműveleti kiürítését476
Budapest, 1944. október 15.
Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiáltványa. A nyilaskeresztesek hatalomra jutása Magyarországon479
Szombathely, 1944. október 29.
Részlet a honvédelmi minisztérium emlékeztetőjéből a belügyminisztérium részére a Légrád elleni partizántámadásról482
Pécs, 1944. november 8.
Kivonat a pécsi 4. honvéd kerületi parancsnokság parancsából, mleyben bejelenti a különleges közigazgatás bevezetését az országban483
Csáktornya, 1944. november 11.
A szombathelyi III. csendőrkerület csáktornyai nyomozóőrsének jelentése a partizánok tevékenységéről és az ezzel kapcsolatos letartóztatásokról484
Budapest, 1944. november 30.
A honvédelmi minisztérium elrendeli a 4. kerület parancsnokság területén a 21-48. év közötti férfiak azonnali behívását487
Budapest, 1944. december 5. (november 28.)
Részletek a tábori biztonsági szolgálat felállításáról szóló rendeletből490
1945
Gyepü II. 1945. január 20.
A honvédelmi miniszter és a honvédség főparanncsoka elrendeli az idegenek bejelentésének kötelezettségét495
Nagykanizsa, 1945. február 3.
A nagykanizsai rendőrhatóság vezetőjének jelentése a nagykanizsai I. és II. számú internálótábor működésének újbóli megindításáról496
Gyepü II. 1945. február 7.
A honvédelmi miniszter és a honvédség főparancsnoka körrendeletében a megszökött katonák hozzátartozóival szemben megtorlást helyez kilátásba499
Gyepü, 1945. február 14.
A honvédelmi miniszter utasítása a Németországba kitelepített személyek önkényes visszatérésének megakadályozására500
Mellékletek
Időrendi mutató505
Névmutató522
Helynévmutató532
Rövidítések jegyzéke539
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában

A gerinc elszíneződött.

Állapot:
4.480 ,-Ft
22 pont kapható
Kosárba
konyv