Középkori építészettörténeti ábraanyag I-III.

Tartalom

I. kötet
I. Térkép, chronologia /I-IX.sz./
1. Építészeti előzmények
I.A. A zsidó vallás építészeti előképei, I.
Szentsátor, Salamoni templom
I.B. A zsidó vallás építészeti előképei, II.
Második szentély, Heródes temploma
II. Kettős kultúra, késő-császárkori építészet a Római Birodalomban
III. Az ókeresztény templomépítészet funkcionális és szerkezeti előképei
IV. Háztemplom, oratorium, zsinagóga
V. Háztemplom, katakomba
VI. Katakombák Rómában
2. Ókeresztényépítészet /IV-VI.sz./
2.1. Ókeresztény építészet [Rómában!
VII. Ókeresztény bazilikák - egyházközségi templomok
VIII. S. Pietro Veccbio- memoriális bazilika
IX. Szentélykörüljárós memoriális bazilikák
X. Kultusztemplomok, "centrális" bazilikák
XI. Róma, Sta Constanza
XII. IV-V.századi római bazilikák
XIII. IV-VI.századi "kis" bazilikák
2.2. Ókeresztény építészet Itáliában)
XIV. Milano, Nola-Cimitile
2.3. Szentföld bazilikák /IV.sz./
XV. Jeruzsálem, Szentsir bazilika
XVI. Jeruzsálem, Betlehem
2.4. Egyiptom, Núbia /IV-X.sz./
XVII. Zarándoktemplomok és székesegyházak /IV-VI.sz./
XVIII. Kolostorok /IV-VI.sz./
XIX. Kopt templomépítészet Alsó-Egyiptomban /V-VII.sz./
XX. Núbiai bazilikák /VI-X.sz./
XXI. Núbiai középkupolás és centrális templomok /VI-VIII.sz./
XXII. A halottkultusz építészeti terei Húbiában /VIII-X.sz./
XXIII. Kopt építészet és liturgia /összefoglalás/
2.5. Etiópia /V-XII.sz./
XXIV. Etiópia keresztény építészete /Axum, Lalibela/
2.6. Észak-Afrika /IV-VI.sz./
XXV. Ókeresztény építészet Észak-Afrikában /Algéria, Libia/
2.7. Sziria /IV-VI.sz./
XXVI. Liturgia; püspöki székesegyházak
XXVII. Egyházközségi és püspöki templomok
XXVIII. Qalb-Luzeh, püspöki templom
XXIX. A "szir szentélyfej" változatai
XXX. Centrális memoriális templomok /V-VI.sz./
XXXI. Mauzóleumok, kultuszépületek /V-VI.sz./
XXXII. Keresztalakú zarándoktemplomok /VI.sz./
XXXIII. Mauzóleumok /IV-V.sz./, sziklatemplomok /VI-VII.sz./
XXXIV. Szir hatás a keleti provinciákban
2.8. Perzsa-szasszanid építészet /IV-VI.sz-./
XXXV. Előképek /II-V.sz./
XXXVI. A keleti szir /kháld/ liturgia építészete
3. Bizánci Építészet /IV-XV.sz./
3.1. Kora-bizánci építészet /IV-VI.sz./
3.1.1. Konstantinápoly
XXXVII. Útkeresés, kupolás tértípus kialakulása /V-VI.sz./
XXXVIII. Hagia Szophia
XXXIX. Hagia Szophia, H.Szergiosz és Bakkhosz
3.1.2. Bizánci birodalom
XL. Thesszaloniké, székesegyházak /V.sz./
XLI. Thesszaloniké, centrális, középkupolás épületek /IV-VI.sz./
XLII. Thesszaloniké, mauzóleumok; liturgia
XLIII. Görögország, "latin" típusú bazilikák
XLIV. Görögország, keresztházas bazilikák
XLV. Kisázsia, középkupolás és kupolasoros templomok
3.1.3. Ravenna építészete /V-VI.sz./
XLVI. Késő-császárkori kultuszépítészet
XLVII. A keleti gót királyság építészete
XLVIII. A bizánci exarchátus építészete
3.2. "Közép"-bizánci építészet /VII-XII.sz./
3.2.1. Konstantinápoly
IL. Katholikon-szerkezetű templomok /VTII-IX./
L. Középkupolás templomok /XI-XII.sz./
3.2.2. Kolos tor-együttesek
LI. A lavrák kialakulása /VIII-XI.sz./
LII. Athosz, kolostor-állam /X-XI.sz./
LIII. Bizánci rítusú egyházak athoszi kolostorai /XI-XIV.sz./
LIV. Sztirisz, Hosziosz Lukasz
3.2.3. Bizánci birodalom
LV. Athén, katholikon-tipusú templomok /IX-XII.sz./
LVI. Kasztória és Thesszaloniké templomépítészete /VIII-XI.sz./
LVII. A katholikon-térforma speciális változatai /IX-XII.sz./
LVIII. Görögország és Kisázsia közép-bizánci építészete /VIII-IX.sz./
3.3. "Késő"-bizánci építészet 7XIII-XV./
LIX. Korábbi uralkodói és szerzetesi központok építkezései
LX. A misztrai helytartóság, despotatus építészete
LXI. Görögország, Kisázsia
4. Bizánci hatású nemzeti építészetek
4.1. Balkin
LXII. Térkép, chronologia
4.1.1.Bolgár birodalom /VIII-XIV.sz./
LXIII. Ókeresztény előzmények /III-VI.sz./
LXIV. Pliszka, főváros /VIII-IX.sz./
LXV. Bizánci hatású építészet /IX-XI.sz./
LXVI. Második birodalom /XII-XIV.sz./, kolostorok
4.1.2. Szerb fejedelemségek /XII-XIV.sz./
LXVII. Középkupolás templomok, kolostorok
LXVIII. Kolostorok /XIII-XIV.sz./
LXIX. Gracsanica, kolostor
4.1.3. Román fejedelemségek /XIII-XVI.sz./
LXX. "Nyugati" hatású templomépítészet, "athonita" hatás
LXXI. Curtea d'Arges, fejedelmi központ
4.2. Orosz fejedelemségek /IX-XVI.sz./
LXXII. Kijev /IX-XIII.sz./
LXXIII. Kijev, Sz.Szófia /XI-XII.sz./
LXXIV. Novgorod /X-XV.sz./
LXXV. Vlagyimir-Szuzdal /XII-XIII.sz./
LXXVI. Moszkva /XIV-XVI.sz./
5. A Kaukázus-vidék középkori építészete
LXXVII. Térkép, chronologia
5.1. Grúzia /V-XIV.sz./
LXXVIII. Bolniszi, székesegyház /V.sz./
LXXIX. Útkeresés, "háromégyházas" templom /VII-IX.sz./
LXXX. Cromi, székesegyház /VII.sz./
LXXXI. Katholikon- és athonita típusú templomok /X-XIII.sz./
LXXXII. Centrális kultuszépületek /VI-X.sz./
LXXXIII. Hexagonális memoriális templomok /X-XI.sz./
LXXXIV. Gelati, kolostoregyüttes /XIII-XIV./
5.2. Örményország /Hajasztán/ építészete /IV-XIV.sz./
LXXXV. Építészeti előzmények
LXXXVI. Korai egyhajós és keresztalakú templomok /IV-VII.sz./
LXXXVII. Korai háromhajós bazilikák /V-VI./
Dvin, egyházi központ
LXXXVIII. Liturgia; "tornácos" templomtípus /V-VI.sz./
LXXXIX. Szurp Édzsmiadzin
XC. Szurp Édzsmiadzin /Vagharsapat/, Sz. Hripszime templom /VII.sz./
XCI. "Hripszime"-típusú és tetrakonchás templomok /tipológia/
XCII. Zvartnoc, palotatemplom
XCIII. Zvartnoc, rekonstrukció, szerkesztések
XCIV. Középkupolás bazilikák az "aranykorban"" /VII.sz./
XCV. Ani, főváros az "ezüstkorban" /X-XI.sz./
Székesegyház
XCVI. Karéjos-centrális épületek Örményországban /VII-X.sz./
XCVII. Építészet Ani hatósugarában /Aghtamar, Horomösz/
XCVIII. Kolostorépítészet, Haghbat
IC. Kolostorok, a "szir" hagyomány továbbélése
C. Kolostorok, Haghardzin, Gecsharisz, Kovhannavank
Cl. Kolostorok /XIII-XIV.sz./; Hagyományőrzés /XIV-XIX.sz./
CII. Szanajin, kolostoregyüttes, helyszínrajz
CIII. Szanajin, metszetek, homlokzatok
CIV. Szanajin, Megváltó templom és gavit
CV. Szanajin, istenanya templom ás gavit, könyvtár, Sz. Gergely kapolna
CVI. Szanajin, csatlakozó kisebb kápolnák
CVII. Geghard, kolostoregyüttes
Ábrák forrása, irodalomjegyzék

II. kötet
1. A romantika előzményei
1.1. Népvándorláskor, preromanika
I. Ghronologla: Népvándorlás, a Római Birodalom fölbomlása
II. Ókeresztény emlékek a nyugati provinciákban
III. Ókeresztény hatások továbbélése az Adria-vidékén /kultuszépületek/
IV. Ókeresztény hatások továbbélése Európában /kultuszépületek/
V. A gótok épitészete Itáliában és Hispániában
VI. Hispánia kora-románkori építészete, I.
VII. Hispánia kora-románkori építészete, II.
VIII. Brit és ír korai szerzetesépítészet
1.2. A Karoling Birodalom építészete
IX. Chronologia: Preromanlka, Karoling-kor
X. Nagy Károly császári központja: Aachen
XI. A császári építkezések közvetlen hatásai
XII. Tetrakonchás templomtípus a preromanikában
XIII. Tetrakonchás templomtípus Közép-Európában
XIV. Karoling szerzetesépítészet, I. /Centula/
XV. Karoling szerzetesépitészet, II. /Corvey/
XVI. Karoling szerzetesépitészet, III. /Fulda, Lorsch/
XVII. A karoling szerzetesépitészet hatása a német területeken
XVIII. Preromán monostor-tipus: St.Gallen
XIX. Kora-romámkori szerzetesépitészet Franciaország területén
2. Romanika
2.1. A Német-római Császárság építészete
2.1.1. Korai építészet /Szász dinasztia/
XX. Német kora-császárkori építészet, I. /Hildesheim/
XXI. Német kora-császárkori építészet, II. /Paderborn/
XXII. Német kora-császárkori építészet, III. /Gernrode, Quedlinburg/
XXIII. Német kora-császárkori szerzetesépítészet, I.
XXIV. Német kora-császárkori szerzetesépítészet, II.
2.1.2. Érett korszak /Száli-Frank dinasztia kora/
XXV. Rajnai császárdómok, I. /Speyer/
XXVI. Rajnai császárdómok, II. /Mainz/
XXVII. Rajnai császárdómok, III. /Worms/
XXVIII. Szerzetesépitészet a XI-XII.században, I. /Maria-Laach/
XXIX. Szerzetesépitészet a XI-XII.században, II. /Hirsau/
XXX. Szerzetesépitészet a XI-XII.században, III. /Hirsau/
XXXI. Szerzetesépitészet a XI-XII.században, IV. /Hirsau hatása/
XXXII. Káptalani és szerzetesi templomok a XI-XII. században
XXXIII. Kanonikus szerzetestemplomok a XI-XII. században /Jerichow, Wechselburg/
XXXIV. Német romanika: tér- és tömegalakítás
XXXV. Német romanika: tömegalakítás
2.1.3. Kései korszak /Hohenstauf-dinasztia kora/
XXXVI. Német késő-császárkori dómépitészet, I. /Bamberg/
XXXVII. Német késő-császárkori dómépitészet, II. /Naumburg/
XXXVIII. Német késő-császárkori dómépitészet, III. /Limburg a.d.Lahn/
XXXIX. Német késő-császárkori dómépitészet, IV. /Limburg a.d.Lahn/
XL. Német késő-császárkori dómépitészet, V. /Magdeburg/
XLI. Westfáliai csarnoktemplomok
XLII. Német romanika: speciális épületek /kettős kápolna, zsinagóga/
2.1.4. A Német-római Császárság kapcsolódó területe
XLIII. A déli germán területek /Bajorország, Karintia, Stájerország/ románkori építészete
XLIV. Ausztria késő-román építészete
XLV. Svájc románkori építészete
XLVI. Svájc és Belgium románkori építészete
XLVTI. Lombardia románkori építészete, I. /Como és környéke/
XLVIII. Lombardia románkori épitészete, II. /Pavia/
XLIX. Lombardia románkori épitészete, III. /Verona/
L. Lombardia /Milano/ és Emilia románkori építészete
LI. Romagna románkori építészete
2.2. Interregionálls áramlatok a romanikában
2.2.1. "Antikizáló" romanika
2.2.1.1. Itália
LII. Antik és ókeresztény hatások továbbélése: Róma, S.Clemente
LIII. KÖzép-Itália románkori építészete: Róma
LIV. KÖzép-Itália románkori építészete: Róma környéke
LV. Közép-Itália románkori építészete: egyéb
LVI. Toscana románkori építészete, I. Firenze
LVII. Toscana románkori építészete, II. Firenze
LVIII. Toscana románkori építészete, III. Fisa
LIX. Toscana románkori építészete, IV. Pisaluccai "iskola"
2.2.1.2. Provence és Hispánia
LX. Provence románkori építészete, I.
LXI. Provence románkori építészet., II.
LXII. Hispánia románkori építészete
LXIII. Hispánia románkori építészete: Leon
LXIV. Hispánia románkori építészete: egyéb
2.2.1.3. Németország
LXV. Antik épületek továbbélése a romanikában, I.
Köln, Nagy Sz. Márton templom
LXVI. Antik épületek továbbélése a romanikában, II. Köln, Sz.Geneon templom
LXVTI. Antik épületek továbbélése a romanikában, III. Köln, Sz.Gereon templom
LXVIII. Antik épületek továbbélése á romanikában, IV. Köln, S.Maria im Kapitol templom
LXIX. Antik hatások továbbélése a romanikában, V. Köln
LXX. Antik hatások továbbélése a romanikában, VI. Köln
LXXI-. Antik hatások továbbélése a romanikában, VII. Köln
LXXII. Antik hatások továbbélése a romanikában, VIII. Trier
2.2.2. "Bizantizáló" romanika
LXXIII. Veneto románkori építészete
LXXIV. Aquitania /Perigord/ románkori építészete, I.
LXXV. Aquitania /Perigord/ románkori építészete, II.
LXXVI. Aquitania /Perigord/ románkori építészete, III.
2.2.3. Bencés /"zarándok"/ romanika
LXXVII. Zarándok-útvonalak, zarándok-szentély
LXXVIII. Sant'Jago da Compostela
LXXIX. Bencés típusú zarándoktemplomok
LXXX. Auvergne románkori épitészete, I.
LXXXI. Auvergne románkori épitészete, II.
/Clermont-Ferrand/
LXXXII. Közép-Franciaország románkori építészete
LXXXIII. Poitou románkori építészete
LXECIV. Loire románkori építészete, I.
LXXXV. Loire románkori építészete, II.
t.yyyvi. Burgundia románkori építészete, I,
LXXXVII. Burgundia románkori építészete, II.
LXXXVIII. Franciaország románkori építészete: tömegalakítás, homlokzatképzés
LXXXIX. A Cluny-i kongregáció építészete, I.
/Cluny I-II./
XC. A cluny-i kongregáció építészete, II.
/Cluny II-III./
XCI. Ile-de-Francé ée Champagne románkori építészete
2.2.4. Ciszterci romanika
A ciszterci építészet /romanika, gótika/ - az egységes tárgyalás érdekében - a III.füzetben
szerepel
2.2.5. Normann /"imperiálla"/ romanika
2.2.5.1. Normandia
XCII. Normandia románkori építészete, I.
XCIII. Normandia románkori építészete, II.
/Caen/
XCIV. Normanaia romaatcori építészete, III.
2.2.5.2. Británníá
XCV.Britannia románkori építészete, I.
XCVI. Britannia románkori építészete, II.
XCVII. Britannia románkori építészete, III.
XCVIII. Britannia románkori építészete, IV.
2.2.5.3. Észak-Európa
IC. Skandinávia románkori építészete
C. Észak-Európa románkori építészete
2.2.5.4. Dél-Itália
Cl. Dél-Itália románkori építészete, I.
CII. Dél-Itália romámkori építészete, II.
2.3. Függelék
2.3.1. Közép-Európa románkori építészete
CIII. Lengyelország románkori emlékei, I.
/Krakkó/
CIV. Lengyelország románkori emlékei, II.
CV. Csehország románkori emlékei
Magyarország románkori emlékeit a tervek szerint a sorozat IV.füzete fogja tartalmazni.
2.3.2. Tipológia
CVI. Tipológia, I. Kereszt-alaprajzú templomok
CVII. Tipológia, II. A jeruzsálemi Szent Sir
templom hatása a centrális templomok
kialakítására
CVIII. Tipológia, III. A./ templárius templomok;
B./ Fülkekoszorús rotundák
CIX. Tipológia, IV. Hexagonális kápolnák és
templomok
Ábrák forrása, irodalomjegyzék

III. kötet
Bevezetés
I. A katedrális-gótika elterjedése; a gótika Közép-európai központjai
II. Chronologia
III. A késő-középkor liturgiája; lettner
IV. Források, I. Villard de Honnecourt vázlatkönyve
V. Források, II. Roritzer fiatorony-szerkesztése, Bázeli Mintakönyv
VI. Tervezéstechnika: Alapszerkesztések, Köln, Strassburgh
1. A francia királyság gótikus építészete
1.1. Észak-francia /katedrális/ gótika
1.1.1. Kialakulás, korai szakasz. XII.sz.
VII. Kialakulás, Saint-Denis
VIII. Korai útkeresés, Laon
IX. Korai útkeresés, Laon /folytatás/, Soissons, Chalons-s ur-Marne
X. Korai szakasz, Noyon
XI. Korai szakasz, Párizs, Notre-Dame
1.1.2. érett szakasz, XIII.sz.
XII. Chartres, a "legkorábbi" katedrális
XIII. Chartres, folytatás, Sens, Blois
XIV. Rheims, a "legpompásabb" katedrális
XV. Rheims, folytatás
XVI. Amiens, a "legklasszikusabb" katedrális
XVII. Amiens, folytatás; Beauvais, a "legmerészebb" katedrális
1.1.5. Kései szákasz. XIV-XV.sz.
XVIII. Rouen késő-gótikus templomai
1.2. A katedrálls-gótika kisugárzása
1.2.1. Franciaország
XIX. Észak-franciaországi elterjedés, Braisne
XX. Fogadalmi kápolnák, Saint-Germaln-en-Laye, Párizs, Ste.Chapelle
XXI. A katedrálisok elterjedése: Bourges, Clermont-Ferrand, Limoges
XXII. Egyéb katedrálisok, templomok
XXIII. A katedrálisok elterjedése Közép-Franciaországban
XXIV. A katedrálisok elterjedése Del-Franciaországban, Albi
XXV. A katedrálisok téralakítása /összefoglaló/
XXVI. A katedrálisok szerkezetalakítása /összefoglaló/
XXVII. A katedrálisok homlokzatképzése /összefoglaló/
1.2.2. Spanyolország
XXVIII. Monasztikus katedrálisok, Oviedo, Leon
XXIX. Spanyol katedrálisok, Avila, Valencia, Salamanca, Granada
XXX. Katedrálisok, "latin" gótika, Toledo, Sevilla
XXXI. Katedrálisok, "latin" gótika, Barcelona, Gerona
XXXII. Katedrálisok, "mozarab" gótika, Tarragona, Burgos
1.2.3. Anglia
XXXIII. A francia hatás elterjedése, Canterbury
XXXIV. A francia hatás elterjedése, London
XXXV. Early English, Lincoln
XXXVI. Lincoln, folytatás, Salisbury
XXXVII. Early English, York
XXXVIII. Early English, Peterborough, Gloucester, Lichfield
XXXIX. Decorated style, Wells, Exeter, Ely
XL. Perpendicular style, Winchester, Cambridge
1.2.4. Németország. Svájc
XLI. A francia-szentély módosulatai, Magdeburg,
Halberstadt, Schwerin
XLII. Halberstadt, folytatás, Wismar
XLIII. Német katedrálisok, Köln
XLIV. Köln. folytatás
XLV.'„ Speciális katedrálisok, Strassbourgh
XLVI. A Hanza-városok katedrálisai, Rostock,
Lübeck .
XLVII. A katedrái!a-gótika redukált változatai
/a polgári gótika kezdetei/, Marburg
XLVTII. Redukált változatok, Marburg /folytatás/, Trier
IL. Délnémet katedrálisok, Regensburg
L. Monasztikus katedrálisok, Havelberg, Brandenburg, Stendál
LI. A katedrális-gótika elterjedése Svájcban
1.2.5. Itália
LII. A katedrális-gótika kisugárzása, Milánó, Vercelli
LIII. Milánó, folytatás
LIV. Milánó, folytatás, Bologna
2. Interreftionálls áramlatok
2.1. Ciszterci épitészet /romanika, gótika/
LV. Liturgia, tervezéstechnika
2.1.1. Anyamonostorok, I.periódua
LVI. Anyamonostorok
2.1.2. Kötött rendszer /"szentbernáti" építészet/, II.periódus
LVII. II/A.periódus, Franciaország, Fonténay
LVIII. II/A.periódus, Németország, Eberbach, Bebenhausen
LIX. II/A.periódus, Németország, Maulbronn
LX. II/A.periódus, Anglia, Írország
LXI. II/A.periódus, Itália, Fossanova, Casamari
LXII. II/A.periódus, európai példák
LXIII. II/B.periódus, Franciaország
LXIV. II/B.periódus, Németország, Spanyolország
LXV. II.periódus, tér- és tömegalakítás
2.1.3. Szentélygazdagítás. III.periódus
LX7I. III/A. periódus, Franciaország, Citeaux, Pontigny, Royaumont
LXVII. III/A. periódus, Németország, Ebrach, Riddagshausen
LXVIII. Doberan, Altenberg, Heisterbach
LXIX. III/A.periódus, tér- és tömegalakítás
LXX. III/A.periódus, Spanyolország, Portugália
LXXI. III/B.periódus, Németország, Chorin, Schulpforta, Lehntn
LXXII. III/B.periódus, Észak-Európa
2.1.4. Kapcsolat a polgári gótikával
/IV.periódus/
LXXIII. Szentélycsarnok, Lilienfeld, Byland
LXXIV. Csarnokszentély, Heiligenkreuz, Zwettl
LXXV. Ciszterci apácakolostorok
2.1.5. Egyéb /monasztlkus/ szerzetesi építészet
LXXVI. Karthauzi építészet, I. Cbampmol. Clermont, Pavia
LXXVII. Karthauzi építészet, II. Nuremburg, Buxheim
LXXVIII. Lovagrendi építészet, monostoreródók
2.2. Városi szerzetesépítészet
/ú.n. "koldulórendi" építészet/
LXXIX. Kialakulás, Assisi, liturgikus tér
LXXX. Ferences építészet, Itália, Firenze, Sta Croce
LXXXT. Dominikánus építészet, Firenze
LXXXII. Dominikánus építészet, Itália
LXXXIII. Egyéb városi szerzetesépítészet, Itália
LXXXIV. Városi szerzetesépítészet, Franciaország, Németország /kéthajós dominikánus templomok/
LXXXV. Városi szerzetesépítészet, Németország, Erfurt, Regensburg
LXXXVI. Városi szerzetesépitészet, Németország, az "északi" tipus elterjedése
LXXXVII. Városi szerzetesépitészet, Németország, Ausztria /módosulatok/
3. Polgári gótika
3.1. Itália
LXXXVIII. Dómépítészet, Firenze
LXXXIX. Firenze, folytatás
XC. Dómépítészet, Siena
XCI. Dómépítészet, Orvieto, Lucca
3.2. Németország
XCII. Egytornyos templomtípus, Esslingen
XCIII. Egytornyos templomtípus, Ulm, Würzburg
XCIV. Teremtemplomok, Mettingen
XCV. Teremteaplomok, Gaertringen, Lienzingen
XCVI. Egytornyos templomtipus csarnokszentéllyel, Freiburg
XCVII. Egytornyos templomtípus, speciális apszis megoldások
XCVIII. Csarnokszentélyes megoldás, Nürnberg, Lorenzkirche
IC. Csarnokszentélyes megoldás, SchwábischGmünd
C. Kéttornyos, háromapszisos típus
Cl. Háromhajós, háromapszisos csarnoktemplomok /tipológia/
CII. Kétszentélyes csarnoktemplomok /tipológia/
CIII. Későgótikus csarnoktemplomok
3.3. Németalföld
CIV. A katedrális építészet hatása, dómok
CV. A katedrális építészet hatása, plébániatemplomok
3.4. Közép-Európa
CVI. Polgári gótika Csehországban és Lengyelországban
CVII. Polgári gótika Ausztriában, Bécs, Sz.
István dóm
CVIII. Bécs, Sz.István dóm, folytatás
Függelék
CIX. Tipológiai Centrális templomok és kápolnák, I.
CX. Tipológia: Centrális templomok és kápolnák, II.
CXI-CXVI. Későgótikus boltozattipusok Közép-Európában, I-VI.
IÍ^^MMMM CXVII. Magyarázat a "Későgótikus boltozattípusok" c. táblákhoz
CXVTII. Tipológia: Kéthajós és ikerszentélyes templomok, I.
B CXIX« Tipológia: Kéthajós és ikerszentélyes templomok, II.
Ábrák forrása, irodalomjegyék

Témakörök