1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Növényszervezettan és növényélettan

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 798 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-17-3309-2
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 42230/1.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

1953-ban jelent meg először a tanárképző pedagógiai főiskolák számára írt Növénytan c. könyv, mint az egész botanika területét átfogó felsőoktatási tankönyv. Azóta - mindig javítva, átdolgozva, a tudomány újabb eredményeit magábafoglalóan - 8 kiadást ért meg. Most három kötetben jelenik meg ez a már szinte klasszikusnak nevezhető magyar nyelvű tankönyv, amely már negyedszázada rögzíti a tanárképző főiskolák biológus hallgatóinak s a megfelelő tanárszakos egyetemi hallgatóknak botanikai ismereteit.
Ebben az évben - az egyetemi és a főiskolai tanárképzés igényeinek közelítése céljából - egységes főiskolai és egyetemi tankönyv formájában lát napvilágot. A könyv szerzői a főiskolai és az egyetemi oktatás több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakemberei, akik az ismeretanyagot az oktatási folyamat logikus menetében tárgyalják, s figyelembe veszik a botanikának mezőgazdasági, ipari, kertészeti, gyógyászati stb. vonatkozásait is. Így a könyvet, bár elsősorban a főiskolai és egyetemi... Tovább

Fülszöveg

1953-ban jelent meg először a tanárképző pedagógiai főiskolák számára írt Növénytan c. könyv, mint az egész botanika területét átfogó felsőoktatási tankönyv. Azóta - mindig javítva, átdolgozva, a tudomány újabb eredményeit magábafoglalóan - 8 kiadást ért meg. Most három kötetben jelenik meg ez a már szinte klasszikusnak nevezhető magyar nyelvű tankönyv, amely már negyedszázada rögzíti a tanárképző főiskolák biológus hallgatóinak s a megfelelő tanárszakos egyetemi hallgatóknak botanikai ismereteit.
Ebben az évben - az egyetemi és a főiskolai tanárképzés igényeinek közelítése céljából - egységes főiskolai és egyetemi tankönyv formájában lát napvilágot. A könyv szerzői a főiskolai és az egyetemi oktatás több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakemberei, akik az ismeretanyagot az oktatási folyamat logikus menetében tárgyalják, s figyelembe veszik a botanikának mezőgazdasági, ipari, kertészeti, gyógyászati stb. vonatkozásait is. Így a könyvet, bár elsősorban a főiskolai és egyetemi hallgatók számára készült, haszonnal forgathatják az említett munkakörökben dolgozó szakemberek is, és a növénytan tudománya iránt érdeklődő minden művelt olvasó.
A megértést segíti a 400-nál több ábra, fénymikroszkópos, elentronmikroszkópos és scanning-mikroszkópos felvétel, amelyek csaknem kivétel nélkül a szerzők saját munkái.
A tankönyv a botanikai ismereteket a sejttan, szövettan, szervtan és élettan klasszikus fejezeteinek sorrendjében tárgyalja, figyelembe véve mindenhol a szaktudomány legújabb eredményeit. Ezzel biztosítja tanárjelöltjeinek és olvasóinknak a korszerű, tudományos szemléletet.
Eme első kötet mellett a második kötet a növényrendszertani ismereteket, a harmadik kötet a növényföldrajzot és a korszerű környezetbiológiát foglalja magában. Vissza

Tartalom

Bevezetés25
Sejttan
A sejtelmélet35
A sejtstruktúra kialakulása36
A növényi sejt felépítése40
A sejt molekuláris organizációja45
A víz és az ionok jelentősége45
A fehérjék46
A nukleinsavak49
A szénhidrátok52
A lipidek54
A sejtmembránok ultrastuktúrája55
A citoplazma57
A citoplazma kémiai és fizikai sajátosságai57
A citoplazma általános struktúrája58
A citoplazma határhártyái, a plazmalemma és a tonoplaszt60
Az endoplazmatikus retikulum61
A riboszómák63
A Golgi-appartus vagy diktioszóma65
A mitokondriumok67
A mikrotestek70
A mikrofilamentumok. A citoplazma áramlása71
A mikrotubulusok71
A centriólumok73
A csillangók és az ostorok75
A citoplazma vakuólumrendszere75
A sejtnedv-vakuólum és a sejtnedvanyagok76
A lizoszómák81
A szferoszómák82
A tejnedv83
A lüktető vakuólumok83
Biokatalizátorok, enzimek, vitaminok, hormonok83
A citoplazma zárványai84
Fehérjezárványok85
Szénhidrátzárványok86
Zsír- és olajzárványok86
Illóolajok, gyanták, balzsamok87
Kristályzárványok88
A színtestek (plasztiszok)90
A kloroplasztiszok91
A fotoszintetikus organellum ősi típusai92
A lemezes kloroplasztiszok93
A gránumos kloroplasztiszok95
A tilakoid-membránok ultrastruktúrája99
A kloroplasztiszok100
A leukoplasztiszok101
A plasztiszok eredete102
A plasztiszok zárványai102
A keményítő (amylum)103
A zsíros olaj105
A fehérje105
A sejtmag105
A sejtmag általános jellemzése és jelentősége105
A sejtmag állapotai108
Az interfázisos sejtmag109
A maghártya109
A kromatinállomány109
A nukleolusz111
A sejtmagnedv111
Az osztódó vagy kinetikus mag111
A kromoszómák111
A kromoszómák kémiai összetétele112
A kromoszómák fénymikroszkópos struktúrája113
A kromoszómák szubmikroszkópos struktúrája116
A politén kromoszómák116
A kromoszómák individualitása és száma117
A tulajdonságok átadása. A mutáció118
A sejtciklus120
A mitózis12
A meiózis126
Az amitózis131
Az endomitózis132
A sejtkeletkezés módjai132
A sejtfal134
A sejtfal jelentősége és építőanyagai134
A sejt osztódása és a sejtlemez kialakulása135
A plazmodezmoszok136
A sejtfal növekedése és réteges felépítése137
A sejtfal vastagodásai138
A sejtfal elsődleges kémiai alkotói és a sejtfal ultrastruktúrája144
A sejtfal alapállománya144
A sejtfal váza145
A cellulóz sejtfal ultrastruktúrája145
A sejtfal másodlagos átalakulásai150
A sejthalál151
A növényi törzsfejlődés útja az egysejtűtől a soksejtű test kialakulásáig
A növényi törzsfejlődés útja az egysejtűtől a soksejtű test kialakulásáig. A főbb organizációs típusok.155
Protphyta156
Thallophyta156
Cormophyta162
A telomaelmélet163
A növények szövettana, histologia
A merisztémák és a differenciálódás folyamatai169
A merisztémák osztályozása170
A merisztémák citológiai sajátságai173
A differenciálódás173
A differenciálódás kauzális nézőpontból174
A differenciálódás módjai és típusai176
Endomitikus poliploidia176
Vakuolizálódás176
Növekedési differenciálódás176
Sejtfalvastagodási differenciálódás178
A sejtfal anyagaiban bekövetkező változások180
Egyes sejtfalak eltűnésével, felszívódásával kapcsolatos differenciálódás180
Sejtközi járatok differenciálódása180
Idioblasztok differenciálódása182
A környezeti tényezőkkel összefüggő differenciálódások182
Egyszerű szövetek differenciálódása184
A bőrszövetrendszer184
Elsődleges bőrszövetek185
Az epidermisz185
Gázcserenyílások vagy sztómák188
Növényi szőrök vagy trichomák194
A rizodermisz198
Másodlagos bőrszövetek199
A periderma199
A héjkéreg202
A sebpara202
A paraszemölcsök202
A szállítószövet-rendszer203
A xilém (xylem)205
Az elsődleges xilém205
A másodlagos xilém205
A xilém sejtes elemei207
A floém (phloem)209
Az elsődleges háncs209
A másodlagos háncs209
A háncs sejtes elemei210
A szállítónyalábok és típusai213
Az alapszövet-rendszer219
Parenchimatikus vagy valódi alapszövetek219
Asszimiláló alapszövetek219
Raktározó alapszövetek220
Víztartó alapszövetek221
Átszellőztető alapszövetek221
Mechanikai alapszövetek223
A kollenchima223
A szlerenchima224
Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek231
Külső kiválasztású (extracelluláris) berendezések232
Florális nektáriumok233
Extraflorális nektáriumok234
Ozmofórák234
Hidatódák235
Belső szekréciós (intracelluláris) berendezések236
Kiválasztósejtek236
Oldásos sejtközi járatok236
Tejcsövek236
A növények szervei, organigraphia
A vegetatív szervek morfológiája241
Az embrió részei és a csíranövény kialakulása241
A harasztok embriója241
A magvas növények embriója242
A gyökér morfológiája247
A gyökércsúcs szöveti felépítése250
A gyökér szöveti felépítése251
A gyökér elsődleges kérge252
A gyökér központi hengere255
A gyökér hisztogenezise56
Az oldalgyökerek képződése257
A gyökér másodlagos vastagodása257
Gyökérmódosulások258
A hajtás morfológiája263
A rügy263
A vegetatív hajtás tenyészőkúpja265
A szár elsődleges szöveti felépítése267
A szár és a levél nyalábjainak kapcsolata270
A nyalábok hosszanti lefutása a szárban270
A nóduszok szöveti felépítése272
A gyökér- és szárnyalábok csatlakozása274
A hajtástengely szöveteinek gyarapodása, elsődleges vastagodások274
A hajtástengely másodlagos vastagodása277
A kambium277
A másodlagos vastagodások általános formái281
Fás egyszikűek vastagodása283
A fatest szerkezete283
A tűlevelű fák évgyűrűszerkezete285
A lombos fák évgyűrűszerkezete288
A bélsugarak290
Geszt és szijács291
Kemény- és puhafák292
A fa hasíthatósága, ággörcsök292
A háncstest293
A fák mérete és kora296
Szár- és hajtástípusok297
Módosult föld feletti hajtások298
Módosult földbeni hajtások298
A hajtás élettartama301
A hajtás filogenezise302
A levél morfológiája303
A levélkezdemények kialakulása303
A levélállás szabályai304
Levéltípusok: sziklevelek, allevelek, fellevelek307
A lomblevél szöveti felépítése307
Tűlevelek310
A szállítószövetek fejlődése311
A levél erezete312
A levél szilárdítószövetei316
A levél kiválasztószövetei316
A levél szöveti felépítése316
A levélhüvely szöveti felépítése316
A levél külső morfológiája (levélalap, levélnyél, levéllemez, egyszerű és összetett levél)318
Eltérő levélalakulások, módosulások321
Felemáslevelűség vagy heterofilia321
Egyenlőtlen levelűség vagy anizofilia322
Levélmódosulások322
A levél filogenezise324
A lombhullás324
A generatív szervek morfológiája és a növények nemzedékváltakozásos fejlődésmenete324
Az egysejtűek reproduktív tevékenysége325
A nemzedékváltozások típusai326
Izomorf nemzedékváltakozás327
Heteromorf nemzedékváltakozás és a többsejtűek reproduktív szerveinek néhány típusa328
A mohák kétszakaszos nemzedékváltakozása329
A harasztok nemzedékváltakozásos fejlődésmenete330
Az izospórás harasztok fejlődésmenete332
A homoiosprórás harasztok fejlődésmenete333
A heterosprórás harasztok fejlődésmenete334
A magvas növények nemzedékváltakozásos kétszakaszos fejlődésmenete338
A nyitvatermők nemzedékváltakozásos fejlődésmenete338
A zárvatermők fejlődésmenete341
A virág morfológiája341
A virág ontogenezise342
A virágtakaró344
A csésze344
A párta345
A lepel346
Az ivarlevelek tája346
A porzótáj346
A porzó anatómiája346
A portok347
A pollen349
A porzók elhelyezkedése és egymással való kapcsolata352
A pollen gyakorlati jelentősége354
A termőtáj356
A termőlevél anatómiája357
A magház és a magkezdemények358
A magház helyzete és a placentáció típusai358
A magkezdemény szerkezete és helyzete361
A makrogametogenezis362
Virágképlet és virágdiagram364
Virágzatok366
Egyszerű fürtös virágzatok366
Egyszerű bogas virágzatok368
Összetett virágzatok369
A megporzás és a virágbiológia vázlata370
A megporzás módjai373
Vízporozta vagy hidrofil növények373
Szélporozta vagy anemofil növények374
Rovarporozta vagy entomofil növények375
A virágok illata és színe375
A virágok illatanyagai376
A virágok tarkasága és tagoltsága376
Virágtípusok377
A megtermékenyülés folyamata381
A megtermékenyítés elmaradása, az apoximis formái384
Az embriófejlődés folyamata és a mag kialakulása384
A táplálószövet kialakulása386
A maghéj kialakulása387
A termés fejlődése389
Egyszerű száraz termések390
Száraz, felnyíló termések (tüsző, hüvely, becő, tok, szütyő)390
Száraz, zárt termések (szemtermés, kaszattermés, makk, makkocska, aszmag, ikertermés, lependék, ikerlependék)393
Egyszerű húsos termések (bogyó, paprikatermés, narancstermés, kabak, csonthéjas termés, almatermés)394
Csoportos és áltermések (csoportos tüsző, csoportos csonthéjas termés, szamócatermés, csipkebogyó, epertermés, fügetermés, ananásztermés)397
A termés leválása397
A magvak és termések elterjesztése398
A virág filogenezise399
A fontosabb növénymorfológiai irodalom401
Az élettér és az életmód hatása a növény testszerveződésére
Alkalmazkodás a vízhez és a hőmérséklethez406
Vízbe merülten élő növények, hidrofita406
Vízben úszó növények407
Mocsárnövények407
Fán lakó növények, epifita408
Szárazkörnyezeti növények, xerofita409
Párnanövények411
Közepes vízellátású növények, mezofita412
Alkalmazkodás a fényviszonyokhoz412
Alkalmazkodás a mechanikai igénybevételekhez414
Alkalmazkodás szokatlan táplálkozási viszonyokhoz (szaprofitizmus, parazitizmus, szimbiózis, ovaremésztés)415
Növényélettan, physiologia
A növényélettan bevezető alapkérdései419
A növényélettani kutatás tárgya és tárgykörei419
A növényélettan helye, feladata és kutatási módszerei420
A növényélettan helye és feladata420
A növényélettan kutatási módszerei422
A környezet és az életfeltételek hatása a növények életfolyamataira423
Az életfeltételek fogalma és csoportosítása423
Az életfeltételek intenzitása és az optimumgörbe fogalma425
Az életképesség, a lappangó vagy latens élet és a szunnyadó élet vagy anabiózis427
A kevésbé ismert vagy ismeretlen környezeti tényezők kérdése427
A növények táplálkozási formái és tápláló anyagai429
A növényi energiagazdálkodás alapjai429
A növények táplálkozási formáinak áttekintése431
Autotróf növények432
Fotoszintetizáló klorofillos növények432
Fototróf vagy fotoredukáló baktériumok432
Kemoszintetizáló baktériumok432
Heterotróf növényi szervezetek434
Szaprofitizmus vagy televénylakó életmód434
Parazitizmus vagy élősködő életmód436
Inszektivora vagy rovaremésztő növények436
A szimbiózis vagy együttélés436
A növényeket tápláló anyagok437
A növényeket tápláló elemek minőségi hatása438
A szén, oxigén, hidrogén439
A nitrogén440
A foszfor440
A kén441
A kálium441
A kalcium442
A magnézium443
A vas443
A bór443
A mangán444
A réz444
A cink445
A molibdén445
Egyéb elemek növényélettani szerepe445
Az elemi tápanyagok mennyiségi- és arányviszonyainak szerepe445
A vízkultúrás vizsgálatok446
Az ionantagonizmus kérdése449
A növényi tápanyagválogatás környezetváltoztatási hatása450
A tápanyagok újrahasznosítása, reutilizációja450
A vízkultúrák gyakorlati haszna450
Természetes kísérletek és egyéb módszerek a növényi táplálékok vizsgálatában451
Szabadföldi és tenyészedényes termesztés451
A fitotronban való nevelés452
A növényi test kémiai elemzése452
Izotópos vizsgálatok454
Az elemi tápanyagok mennyiségi szerepe és a hozadék kérdése455
A Liebig-féle minimumtörvény vagy minimumszabály455
Mitshcerling terméshozadék-szabálya456
A tápanyagok visszapótlásának anyagai és alkalmazásuk formái457
Közvetlenül ható vagy direkt trágyák457
Közvetetten ható vagy indirekt trágyák459
A trágyák alkalmazásának formái460
Disszimiláció (légzés és erjedés)460
A disszimiláció funkciói460
A légzés és az erjedés fogalma462
A légzés erőssége463
A vonatkoztatási alap kérdése463
A légzés erőssége és a külső tényezők464
A légzés erőssége és az élettani kor465
A légzési szubsztrátumok és a légzési hányados466
A légzés bevezető szakasza468
A mikroorganizmusok erjedéseinek élettana469
A katabolit represszió472
Erjedések a magasabb rendű növényekben472
A pentóz-foszfát-ciklus474
A citrát-ciklus475
A zsírsavak légzésbeli felhasználódása és a glikogenezis477
A terminális oxidáció fogalma479
A légzéslánc és az oxidatív foszforilálás480
A Pasteur-effektus482
A mitokondriumok második légzési útja483
Egyéb enzimek mint terminális oxidázok485
A szuperoxidgyök és a hidrogén-peroxid keletkezése486
Szabadgyök-reakciók a szervezetben487
A szabadgyök-reakciók enzimes szabályozása490
A szén-dioxid asszimilációja492
Autotrófia, heterotrófia, mixotrófia492
A fotoszintézis lényege, formáinak csoportosítása493
A fotoszintézis erőssége és a külső tényezők hatásai495
Általános megjegyzések495
A szén-dioxid hatása a fotoszintézis erősségére495
A fény erősségének hatása a fotoszintézisre497
A hőmérséklet hatása a fotoszintézisre499
A fotoszintézis fotokémiai és sötét-reakciói499
A fotoszintetizáló pigmentek500
A fotoszintetikus segédpigmentek503
A pigmentek fotoszintetikus szerepének igazolása505
A fotoszintetizáló pigmentek színe mint alkalmazkodás506
A fotoszintetizáló színanyagok helye a sejtben507
A fotoszintetikus egység508
A fokozó hatás (Emerson-effektus)510
A fotoszintetikus elektronszállítás510
A nem ciklikus foszforilálás513
A ciklikus foszforilálás516
A szénhidrátok keletkezése a fotoszintézisben517
A kloroplasztisz együttműködése más sejtrészekkel518
Az aminosavak keletkezése a fotoszintézisben521
A fotorespiráció522
A hatékony fotoszintézisű növények sajátságai: a "koszorú-bélyegek" és a "C4-út"526
A C4-típusú fotoszintézis jelentősége529
A fotoszintetizáló baktériumok530
A fotoszintézishez kapcsolódó nitrogénkötés531
A kemoszintézis lényege és formái532
A kemoszintézis biokémiája534
A növények nitrogén-asszimilációja és a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje534
A nitrogén körforgalma és a talaj ásványi nitrogénjének eredete535
A nitrogén körforgalma a természetben535
A talaj ásványi nitrogénjének eredete536
A növényi mikroorganizmusok nitrogénkötése537
A Rhizobium-félék kutatásának eredményei538
A "nif" gén felfedezése és átviteli kísérletei540
Nitrátok és ammóniumvegyületek asszimilálása541
Az aminosavak szintézise és anyagcseréje541
Az aminosavak szintézise541
Az aminocsoport bekerülésének kérdése543
A transzaminálás és az amidok szerepe545
Az aminosavak anyagcseréje546
A nukleotidok és nukleinsavak anyagcseréje548
A nukleotidok anyagcseréje549
A nukleinsavak anyagcseréje550
A nukleinsavak szintézise és lebontódása551
Nukleinsavak működése növényi sejtorganellumokban552
A növények fehérje-anyagcseréje552
A fehérjeszintézis általánosnak tartott mechanizmusa553
A fehérjék bioszintézisének részfolyamatai553
A sejtorganellumok fehérjeszintézise555
A kloroplasztidok fehérjeképzése555
A mitokondriumok és a proteoplasztiszok fehérjeképzése556
A fehérjék lebontódása és a fehérje-turnover a növényi testben557
Egyéb nitrogéntartalmú nagymolekulák anyagcseréje558
A klorofillok és a hemvegyületek558
Az alkaloidok anyagcseréje559
A fehérjeképzés és az életfolyamatok szabályozása561
A laktóz-operon rendszer vagy lac-operon ismertetése561
Az életfolyamatok szabályozásának áttekintése563
Fehérje- és enzimképzést gátló antibiotikumok567
A növények vízforgalma567
A víz biológiai funkciói567
A víz sajátságai568
A víz mozgásának alaptörvényei569
A vízpotenciálok570
A vízgőznyomás jelentősége570
Vízgőznyomások gázközegben571
Oldott anyagok hatása a vízgőznyomásra572
Az ozmotikus potenciál573
A mátrixpotenciál576
A termoozmózis problémája577
Az eredő vízpotenciál577
A levegő vízpotenciálja578
A sejt vízviszonyai általában578
A szöveti feszültség581
A negatív fali nyomás582
Plazmolízis583
Ozmoreguláció584
A magasabbrendű növények vízforgalmának szakaszai585
A gyökér mint vízfelvevő szerv586
A gyökér vízfelvételére ható külső tényezők588
A talaj vízgazdálkodása588
A talajhőmérséklet hatása a vízfelvételre590
A talaj szellőzésének hatása a gyökérzetre591
A vízszállító pályák ellenállása591
A farész mint vízszállító594
Vízszállítás a sejtfalban és a plazmában596
Az endodermisz szerepe a vízforgalomban596
A transzspiráció598
A transzspiráció és az evaporáció fogalma598
A transpiráció élettani jelentősége598
A transzspiráció típusai599
A transzspiráció fizikai problémái600
A légrések fizkai problémái602
A sztómamozgások csoportosítása603
Az aktív sztómamozgások típusai és ökofiziológiai jelentőségük604
A szén-dioxid szerepe az aktív sztómamozgásokban605
A passzív vízszálllítás606
A kohéziós elmélet606
Negatív nyomás a vízszállító elemekben607
A víz kohéziója608
A vízoszlop megszakadása a szállítóelemekben609
A gyökérnyomás és funkciói611
A guttáció611
A könnyezés612
A gyökérnyomás magyarázata613
Az oldott anyagok mozgása a növényi testben614
Rövid-, közép- és hosszútávú szállítás614
A sejt és a sejtrészek anyagfelvétele615
Passzív és aktív felvétel615
A passzív szállítás mechanizmusa616
Aktív felvétel620
Az elektronszállító hártyák aktív felvétele620
Az elektront nem szállító hártyák aktív felvétele622
Sejtbe jutás a felvett anyag kémiai megváltozása közben623
A sejt anyagfelvételének bonyodalmai624
A háncsrész szállító munkája625
Az asszimilátumok szállításának irányai a hácsrészben625
Az asszimilátumszállító pályák szerkezete626
A rostacső szállította anyagok629
A rostacsövekben folyó szállítás mechanizmusa630
A növekedés és a fejlődés élettana631
A növekedésről és a fejlődésről általában631
A növekedés és a fejlődés fogalma631
Az egyedfejlődés és törzsfejlődés viszonya633
A növekedés lefolyása, mérése és tényezői633
Kettős növekedési görbe635
A hajtásos növények növekedése636
A növekedés sebessége és nagyperiódusa638
A növekedés mérésének egyéb módjai639
A növekedés-szakasz specifikus jellege641
A növényi test növekedésének főbb típusai643
Az egyedi fejlődés szakaszossága, a növekedés és a differenciálódás viszonya645
Szakaszosság az egyedi fejlődésben645
A növekedés és a differenciálódás viszonya646
A növekedést és a fejlődést szabályozó növényi hormonok és egyéb anyagok648
Az auxinok649
Az auxinok megismerése649
Az auxinok kémiai csoportosítása651
Az auxin (IES) anyagcseréje és szállítása652
Az auxin élettani hatásai656
A gibberellinek658
A gibberellinek megismerése658
A gibberellinek hatásmechanizmusa659
A gibberellinsav génaktiváló szerepe660
A citokininek664
Az etilén hatása666
Az abszcizinsav vagy dormin667
Vitamintermészetű anyagok és egyéb serkentő anyagok668
Vitamintermészetű anyagok668
Egyéb serkentő anyagok669
Serkentés és gátlás a szabályozásban669
Gyakorlatilag is fontos szintetikus szabályozó anyagok671
Szintetikus szabályozó anyagok és hatásaik671
Gyomtalanító anyagok vagy herbicidek672
A fejlődés alapjelenségei674
Differenciálódás és dedifferenciálódás674
A differenciálódás674
A dedifferenciálódás679
A polaritás vagy sarkosság679
A polaritás megnyilvánulási formái679
A polaritás indukálása és oka1680
A korreláció683
Az apikális vagy csúcsi dominancia684
Az abszcisszió vagy leválasztás686
A hajtásrendszer szövet- és gyökérképző szerepe687
A korreláció egyéb formái689
A regeneráció690
A regeneráció fogalma és ismertebb jelenségei690
A növényi szerv- és szövettenyésztés története692
A növényi szövettenyésztés feltételei693
A növényi szerv- és szövettenyésztés eredményei694
A növényi sejttenyészetek eredményei694
A sejt és szövettenyésztés jelentősége696
A regeneráció egyéb sejttani vonatkozásai698
A topofízis700
A fejlődési folyamat főbb szakaszainak áttekintése701
A növények életciklusa és élettartama701
Az öregedés és az életkor ciklikusságának elmélete702
Az öregedés702
Az életkor ciklikusságának elmélete703
A növényi nyugalom élettana704
A nyugalmi állapot fogalma és formái704
A hajtások nyugalmi jelenségei705
A lombhullás705
A rügyek nyugvó és szunnyadó állapota706
A magvak nyugalmi jelenségei709
A magnyugalom típusai710
A csírázás711
A csírázás főbb formái és feltételei711
A tápanyagok mozgósítása a csírázás számára713
A csírázási energia és csírázási százalék, a csírázóképesség időtartama714
A vegetatív fejlődés és a környezeti tényezők szerepe715
A vegetatív fejlődés fogalma715
A fény szerepe a növekedésben és vegetatív fejlődésben716
Az etiolálás vagy nyurgulás716
A fitokróm fotomorfogenetikus szerepe720
A hőmérséklet szerepe a vegetatív fejlődésben722
A nedvesség és a kémiai környezet szerepe a fejlődésben724
Az ionizációs környezet élettani szerepe725
A növények egymásra gyakorolt hatása726
A virágzás és termésképzés mint a fejlődés reproduktív fázisai729
A vernalizáció vagy jarovizáció stádiuma730
A fotoperiodikus stádium vagy fotoperiodizmus732
A fotoperiodikus inger felfogásának helye735
A fotoperiodizmus időproblémái737
A fotoperiodikus érzékenység belső ritmusa738
A növények belső napszakos vagy cirkadián ritmusa739
A fotoperiodizmus hormonális mechanizmusa740
A fejlődés egyéb stádiumai és fázisai743
A megporzási és megtermékenyítési fázis élettana744
Az embrió mag- és termésképzés fázisainak élettana745
A növények mozgásai748
A növényi mozgásokról általában748
A tropizmusok750
A fototropizmus típusai750
Ingerélettani alapfogalmak a fototropizmussal kapcsolatban752
Az első görbület mechanizmusa753
A geotropizmus típusai754
A geotropizmus tanulmányozása klinosztát és centrifuga segítségével755
A geotropizmus mechanizmusa756
Kemotropizmus758
Egyéb tropizmusok759
Nasztiás mozgások759
A nasztia fogalma759
Termonasztia759
Fotonasztia760
Szeizmonasztia760
A kacsok tigmonasztiája és tigmotropizmusa762
Kemonasztia763
Autonóm mozgások763
Higroszkópos mozgások765
Kohéziós mozgások766
Explóziós lövő mozgások767
Mutató769
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv