Beruházás és hitelezés

Előszó

A hatvanas években a legtöbb európai szocialista ország lényeges változtatásokat, reformokat hajtott végre gazdaságirányítási rendszerében. A ferormok üteme, tartalma eltérő, de irányuk lényegében azonos: csökkentik a részletekbe menő tervutasításokat és növelik a vállalatok önállóságát, hogy termelési eszközök társadalmi tulajdonából fakadó központi irányítást a fejlődés fő tendenciáira összpontosíthassák, a célok realizálását pedig egyre inkább a minőségi igényeket és termelési-fejlesztési feltételeket közelebbről ismerő vállalatokra bízzák.
Ez történelmi folyamat. Akkor került előtérbe, amikor a szocialista államok már létrehozták a kitermelés és alapanyaggyártás nagy bázisait és így csökkenthették a fejlesztési források központosítását, amikor a szocialista integráció és munkamegosztás lehetővé tette a további gazdasági fejlődés változatainak mérlegelését, amikor a szocialista államok termékei versenyre keltek a nyugati világ termékeivel a világpiacon. A múltban többek között azért volt hasonló a szocialista országok gazdaságirányítási rendszere, mert azonos volt a feladat: belső forrásokból létrehozni a szocialista gazdaság alapjait. A jövőben is feltehetőleg hasonlít majd a különböző szocialista országok gazdasági mechanizmusa, mert a közös cél, az intenzív fejlődés olyan hasonló módszereket követek. amelyek a leghatékonyabban egyesítik a központi áttekintés és a rugalmas vállalati gazdálkodás előnyeit. A fejlődés mai szakaszán azonban természetes a törekvések sokszínűsége, az alkalmazott módszerek sokfélesége. Vissza