| Előszó | 15 |
| Az országos felmérés | |
| Az országos felmérés célja és feladata | 17 |
| A magyar Országos Felmérés kifejlődése és mai szervezete | 17 |
| A magyar Országos Felmérés által alkalmazott vetületi rendszerek, mértékegységek és méretarányok | 20 |
| Vetületi rendszerek | 20 |
| Mértékegységek | 30 |
| A térképek méretaránya | 30 |
| A magyar felmérési szelvényhálózatok | 31 |
| A szelvényhálózat célja | 31 |
| Az ölrendszerű szelvényhálózatok | 31 |
| A sztereografikus és a hengervetületi méterrendszerű szelvényhálózatok | 34 |
| A Gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok | 36 |
| A földmérési utasítások és hibahatárok | 37 |
| Az országos háromszögelés végrehajtása | |
| Az országos háromszögelés feladata és tagozódása | 39 |
| Magyarország háromszögelési hálózatairól | 39 |
| A felsőrendű háromszögelési hálózat kifejlesztése | 41 |
| A hálózatkifejlesztés klasszikus és új magyarországi módszerének elve. A felsőrendű háromszögelés munkaszakaszai | 41 |
| A felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése | 43 |
| A felsőrendű háromszögelési pontok megjelölése | 49 |
| A terepszinti felsőrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése | 49 |
| A terepszinti felsőrendű háromszögelési pontok ideiglenes megjelöléséről általában | 51 |
| A négylábas rendszerű állványzatok építése | 60 |
| A háromlábas rendszerű állványzatok építése | 78 |
| Állandó jellegű építmények mint háromszögelési pontok | 88 |
| A felsőrendű háromszögelési hálózat észlelése | 98 |
| Az észlelés előkészítése | 98 |
| Összelátási akadályok eltávolítása | 99 |
| A fényvetítő készülékek beállítása | 101 |
| Az észlelésről általában | 103 |
| Az elsőrendű hálózat észlelése. A Schreiber-féle szögmérés végrehajtásáról | 104 |
| A másod- és harmadrendű hálózat, illetve a magyarországi kitöltőhálózat észlelése | 108 |
| Az észlelés befejező munkálatai | 110 |
| Példa toronymérésre | 115 |
| Az országos alapvonalak és alapvonal-fejlesztő hálózatok | 123 |
| Az alapvonal-fejlesztő hálózatról | 126 |
| Az alapvonalakról | 127 |
| A felsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítésérl | 134 |
| A földrajzi helymeghatározás eredményeinek felhasználása az elsőrendű háromszögelési hálózatban | 134 |
| A koszorúrendszer kiegyenlítéséről | 135 |
| A "domináns pontok" kiegyenlítési módszere és kitöltőhálózat kiegyenlítéséről | 135 |
| A másod- és harmadrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítéséről | 139 |
| A negyedrendű háromszögelés végrehajtása | 139 |
| A negyedrendű háromszögelés célja és munkaszakaszai | 139 |
| A negyedrendű háromszögelési pontok ideiglenes jelei | 140 |
| A negyedrendű háromszögelés előkészítő munkálatai | 144 |
| Az új negyedrendű háromszögelési pontok meghatározásának elvei | 146 |
| Az új negyedrendű háromszögelésipontok kitűzése | 148 |
| A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése | 151 |
| A negyedrendű háromszögelési hálózat számítása | 160 |
| A negyedrendű háromszögelés záró munkálatai | 182 |
| A háromszögelés előnyei és gazdaságossága | 184 |
| Az alappontsűrítés végrehajtása | |
| Az alapontsűrítésről általában | 187 |
| Az ötödrendű háromszögelés végrehajtása | 188 |
| Az ötödrendű háromszögelésről általában. Előkészítő munkálatok | 188 |
| Új ötödrendű háromszögelési pontok kitűzése, meghatározása és végleges megjelölése | 190 |
| Az ötödrendű háromszögelést helyettesítő sokszögelésről | 193 |
| Magaspont levezetése | 193 |
| A sokszögelés végrehajtása | 196 |
| A céljából eltérő kétféle sokszögelés | 196 |
| A rövid oldalas sokszögelés | 197 |
| A keretpontok meghatározása | 215 |
| A hosszú oldalas sokszögelés | 218 |
| A vízszintes értelmű részletes felmérés végrehajtása | |
| Általános ismeretek | 229 |
| A vízszintes értelmű részletes felmérés feladata | 229 |
| A művelési ágak és a művelés alól kivett területek | 229 |
| A földrészletek, az alrészletek és jelölésük | 231 |
| A földrészletek és a tereptárgyak felvételére vonatkozó főbb irányelvek | 233 |
| A földrészletek tulajdonosainak feltüntetése | 241 |
| A részletes felmérés előkészítő mukálatai | 243 |
| A felmérés műszaki terve és munkabeosztása | 243 |
| A községelhatárolás | 244 |
| A belterület elhatárolása | 248 |
| A földrészletek elhatárolása | 248 |
| A bemérés végrehajtása | 249 |
| A részletpontok és a kisalappontok | 249 |
| A mérési jegyzet és a mérési vázlat | 252 |
| A tömbrajz | 255 |
| Az ortogonális koordinátamérés végrehajtása | 255 |
| A poláris koordinátamérés és a tahiméteres felvétel végrehajtása | 266 |
| A részletpontok meghatározása előmetszéssel | 270 |
| A busszolás felvétel végrehajtása | 270 |
| A rajzi felvétel végrehajtása | 271 |
| Felmérés fotogrammetriával | 274 |
| A térképezés | 274 |
| A földmérési térkép és a melléktérképek | 274 |
| A keretvonal és a koordinátákkal meghatározott pontok felrakása | 275 |
| A részletek térképezése | 276 |
| A térkép kidolgozásáról | 279 |
| A helyrajzi számozás végrehajtása | 280 |
| Területmeghatározás | 282 |
| A területszámításról | 282 |
| A rajzi (grafikus) területmeghatározásról | 292 |
| Területmeghatározás vegyes eljárással | 295 |
| A község területmeghatározásának rendszere | 295 |
| A község területmeghatározásának végrehajtása | 296 |
| Műszaki zárómunkálatok | 317 |
| A községi földkönyv (kataszteri telekkönyv) | 317 |
| A birtokvázlat | 317 |
| A műszaki leírás | 317 |
| Átnézeti térkép készítése | 318 |
| A régebbi részletes felmérések munkarészei | 318 |
| A földnyilvántartás munkája az új felméréssel kapcsolatban | 318 |
| A földnyilvántartás feladata | 318 |
| A kataszteri tisztajövedelem | 319 |
| A földnyilvántartás munkarészei | 322 |
| A felmérés eredményeinek átvétele a telekkönyvi betétekbe | 323 |
| A változások nyilvántartása | |
| Az időközi változások átvezetése a földmérési munkarészeken | 325 |
| A nyilvántartás célja és feladata | 325 |
| A helyrajzi szám változásának rendszere | 326 |
| Változási jegyzék készítése a földrészletek változásáról | 329 |
| A térképlap méretváltozásának figyelembevétele | 331 |
| A változások átvezetése helyszíni bemérés alapján | 334 |
| A változások átvezetése vázrajz alapján | 336 |
| A községi határvonal változása | 340 |
| A belterület, illetve a zártkertek határvonalának változása | 343 |
| Felmérési és területmeghatározási hibák helyesbítése | 343 |
| Az időközi változások átvezetése a földnyilvántartás munkarészeiben | 344 |
| A térképfelújításról | 345 |
| A térképfelújítás célja és végrehajtásának elve | 345 |
| Az azonosítás módszerei | 345 |
| A helyrajzi számozás és az írásbeli munkarészek | 352 |
| Magassági alappontok meghatározása | |
| Az országos szintezés feladata, tagozódása és számozási rendszere | 353 |
| A magyarországi szintezé alapfelületei | 354 |
| A szintezési hálózat kiépítése | 355 |
| A magasságjegyek | 355 |
| A tervezés és szemlélés | 357 |
| A magasságjegyek elhelyezése | 358 |
| A mérés (észlelés) | 358 |
| Az alkalmazott szintezőműszerek és szintezőlécek | 358 |
| A szintezőlécek komparálása | 359 |
| A szintezőlécek talpponthibájának megállapítása | 360 |
| A szintezési szakasz előkészítése az észleléshez | 362 |
| A mérés (észlelés) végrehajtása | 363 |
| Szintezés szélesebb vízfolyáson keresztül | 366 |
| Irodai feldolgozás | 367 |
| A szintezési vonalak mérési eredményének összeállítása és az ortométeres magasságkülönbségek számítása | 367 |
| A szintezési vonal a posteriori kilométeres középhibájának számítása | 368 |
| A szintezési hálózat kiegyenlítése | 369 |
| A felsőrendű magasságjegyek nyilvántartása | 371 |
| A negyedrendű szintezésről | 372 |
| A síkrajzi térkép kiegészítése magassági adatokkal | |
| A magassági kiegészítésről általában | 373 |
| A magassági kiegészítés pontossági követelményei | 373 |
| A vízszintes értelmű előkészítő munkálatok | 374 |
| A magassági előkészítés | 374 |
| A magassági kiegészítés végrehajtása | 375 |
| A négyzethálózatos terepfelvétel | 375 |
| Hossz- és keresztszelvények felvétele | 381 |
| A tahiméteres felvételről | 385 |
| A szintvonalak megrajzolása | 386 |
| Szabatos felmérések | |
| Az alaphálózat és kialakításának módjai | 389 |
| Az önálló alaphálózat kialakítása | 390 |
| Az alaphálózat tagozódása | 390 |
| Az elsőrendű háromszögelési hálózat | 390 |
| Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése | 393 |
| Az alaphálózat mérése | 394 |
| Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba | 395 |
| A levezetett alaphálózatról | 399 |
| A beillesztett alaphálózatról | 400 |
| Az alsórendű háromszögelés végrehajtása | 401 |
| Az alsórendű háromszögelés elvei és osztályozása | 401 |
| Az alsórendű háromszögelési pontok megjelölése | 401 |
| Az alsórendű hálózat mérése | 402 |
| Az alsórendű háromszögelési pontok számítása | 403 |
| Transzformációs számítások az alaphálózat és az országos hálózat között | 407 |
| Az önálló alaphálózat és az országos hálózat összefüggésének vizsgálata | 407 |
| A városi elsőrendű háromszögelési hálózat beillesztése az országos felsőrendű hálózatba | 410 |
| A vízszintes értelmű felmérésről | 413 |
| A sokszögelés | 413 |
| Az elhatárolási munkálatok | 416 |
| A részletmérés | 417 |
| A térképezés és a területszámítás | 421 |
| Önálló szintezési hálózat kifejlesztése | 422 |
| A hálózat kialakítása | 422 |
| A hálózat mérése | 423 |
| A hálózat kiegyenlítése | 423 |
| A magassági részletmérés | 426 |
| A magassági alappontok sűrítése | 426 |
| A magassági részletpontok felvétele | 426 |
| A magassági térképezés | 428 |
| A földrendezések végrehajtása | |
| A földrendezésről általában | 429 |
| A földrendezés jelentősége | 429 |
| A magyar földbirtokrendszer történeti kialakulása | 430 |
| A földrendezés feladatai Magyarországon | 433 |
| Területelosztási és határszabályozási feladatok | 433 |
| A területosztási feladatok megoldásának különböző módjai | 433 |
| Területosztási alapfeladatok megoldása a kiosztási (természetes) méretek meghatározásával | 434 |
| Szabálytalan sokoldalú idom felosztása a kisoztási (természetes) méretek meghatározásával | 453 |
| Területosztási feladatok megoldása koordinátaszámítással | 461 |
| Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá | 485 |
| Határszabályozások | 489 |
| Különböző minőségű földrészletek érték szerinti felosztása | 491 |
| A régebbi magyar földrendezési munkálatok | 500 |
| Az úrbéri elkülönítés és az arányosítás | 500 |
| A közös legelők és erdők felosztása | 501 |
| A felszabadulás előtti tagosítás | 502 |
| A szocialista nagyüzemű gazdaságok kialakítása | 512 |
| A tagosítás és földrendezés általános irányelvei | 512 |
| A szocialista tagosítás | 513 |
| A termelőszövetkezeti községek területkialakítása földrendezéssel | 517 |
| A mezőgazdasági üzemrendezés (táblásítás) | 528 |
| Előkészítő munkák | 528 |
| Általános tervezés | 530 |
| Részletes tervezés, kitűzés | 530 |
| Nagyobb ingatlanok felosztása | 532 |
| A földrendezések műszaki munkálatai | 532 |
| Példa mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítésére | 535 |
| Példa házhelyek kiosztási tervének elkészítésére | 561 |
| A kisajátítás geodéziai munkái | 577 |
| Az előmunkálatok | 577 |
| A helyszíni munkálatok | 578 |
| Az irodai munkálatok | 579 |
| A kisajátítás átvezetése a műszaki nyilvántartásban | 580 |
| A csereingatlanok | 581 |
| A földrendezési munkák megszervezése a gazdaságosság szempontjainak figyelembevételével | 581 |
| Felhasznált irodalom | 583 |
| Név- és tárgymutató | 586 |
Folytatás Microsoft-tal