1.035.018

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 347 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: 963-221-080-8
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar Vöröskereszt megalakulásának századik évfordulója alkalmából sok szó esett Henry Dunantról, akinek a kezdeményezése nyomán 1864-ben nemcsak egy világméretű mozgalom bontakozott ki a természeti és a háborús katasztrófák áldozatainak megsegítése érdekében, hanem egy mind jelentősebbé váló nemzetközi jogalkotás is. A sebesült és a beteg katonák, a hadifoglyok s az ellenségeskedések által sújtott polgári lakosság védelmére alkotott genfi egyezmények a legtöbb állam által aláírt és megerősített nemzetközi megállapodások közé tartoznak.
A hivatalosan humanitárius nemzetközi jognak nevezett szabálycsoport, a háborúindítás tilalma dacára még mindig fenyegető fegyveres összeütközésekből adódó veszélyekkel szemben, egyre több és több tilalomfát emel, legútóbb az 1974-1977. évi genfi diplomáciai konferencián.
A szerző - a genfi konferencián részt vett magyar küldöttség egyik tagja - ennek a jognak a fejlődését kíséri nyomon, az 1864., 1906., 1929. és 1949. évi genfi egyezményektől... Tovább

Fülszöveg

A Magyar Vöröskereszt megalakulásának századik évfordulója alkalmából sok szó esett Henry Dunantról, akinek a kezdeményezése nyomán 1864-ben nemcsak egy világméretű mozgalom bontakozott ki a természeti és a háborús katasztrófák áldozatainak megsegítése érdekében, hanem egy mind jelentősebbé váló nemzetközi jogalkotás is. A sebesült és a beteg katonák, a hadifoglyok s az ellenségeskedések által sújtott polgári lakosság védelmére alkotott genfi egyezmények a legtöbb állam által aláírt és megerősített nemzetközi megállapodások közé tartoznak.
A hivatalosan humanitárius nemzetközi jognak nevezett szabálycsoport, a háborúindítás tilalma dacára még mindig fenyegető fegyveres összeütközésekből adódó veszélyekkel szemben, egyre több és több tilalomfát emel, legútóbb az 1974-1977. évi genfi diplomáciai konferencián.
A szerző - a genfi konferencián részt vett magyar küldöttség egyik tagja - ennek a jognak a fejlődését kíséri nyomon, az 1864., 1906., 1929. és 1949. évi genfi egyezményektől kezdve, ezek legújabb kiegészítéséig. Olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint a gerillák vagy partizánok nemzetközi jogi helyzete, a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközések áldozatainak védelme, a megtorló intézkedések szerepe a humanitárius nemzetközi jogban. Művében javaslatokat dolgoz ki a felsorolt nemzetközi jogi szabályok egy részének a továbbfejlesztésére.
A mű a nemzetközi közjoggal, a humanitárius nemzetközi joggal foglalkozók, a diplomácia, a politika elméleti és gyakorlati művelői, továbbá a Magyar Vöröskereszt szervei, aktívái, különböző állami és társadalmi szervek munkatársai, valamint a kérdés iránt érdeklődő állampolgárok igényét elégíti ki. Vissza

Tartalom

Előszó9
A háború áldaozatainak védelméről szóló nemzetközi jogszabályok kialakulása15
Történeti előzmények15
Az 1864. évi genfi egyezmény26
Az 1906. évi genfi egyezmény37
Az 1929. évi genfi szabályozás49
Az 1949. évi négy genfi egyezmény57
A polgári lakosság védelme68
A humanitárius nemzetközi jog fogalma és helye a nemzetközi jog rendszerében79
Mit nevezünk humanitárius nemzetközi jognak?79
A hágai és genfi jog viszonya90
A humanitárius nemzetközi jog jellege99
A genfi egyezmények kiegészítésének szükségessége és az erre irányuló erőfeszítések113
Az 1949 utáni fegyveres összeütközések jellemző vonásai113
Az ún. gerillakérdés és a polgári lakosság védelme116
A nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközések129
A fegyveres összeütközések során alkalmazott szabályok "eróziója" és a genfi jog biztosítékainak kérdése131
A humanitárius nemzetközi jog megerősítése és továbbfejlesztésére irányuló kezdeményezések143
A kiegészítő jegyzőkönyvek előkészítő munkálatai154
Az 1974-77. évi genfi diplomáciai konferencia és legfontosabb eredményei167
A polgári lakosság védelme193
A polgári lakosság és a kombattánsok, a polgári javak és a katonai célpontok megkülönböztetésének elve193
Az ún. "arányosság" elvének problémája209
A polgári javak védelmének kérdései225
A gerillák vagy partizánok nemzetközi jogi védelme237
A gerillák védelmére irányuló javaslatok 237
A III. Bizottság vitái243
A kombattánsok jogállása250
A nemzetközi jogszabályok megsértésének következményei258
A kompromisszumos megoldás kialakulása265
A gerillákra vonatkozó cikk elfogadása és értelmezése276
A hadifogoly státussal kapcsolatos viták eldöntése282
A nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló kiegészítő jegyzőkönyv285
Az 1949. évi genfi egyezmények közös 3. cikkének kiegészítésére vonatkozó tervezetek285
A jegyzőkönyv hatályának kérdése és a pakisztáni módosító javaslat291
A közös 3. cikk rendelkezéseinek kibővítése299
A represszáliák és a humanitárius nemzetközi jog307
Összegezés321
Név- és tárgymutató327

Dr. Herczegh Géza

Dr. Herczegh Géza műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Herczegh Géza könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv