1.035.099

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi adózás

Adózás az Európai Unióban

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarországnak a világgazdaságba történő fokozódó integrációjával párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozik mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek részéről a nemzetközi adózás kérdései... Tovább

Előszó

Magyarországnak a világgazdaságba történő fokozódó integrációjával párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozik mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek részéről a nemzetközi adózás kérdései iránt. Különösen aktuálissá teszi a nemzetközi adózás kérdéseinek vizsgálatát a küszöbön álló csatlakozásunk az Európai Unióhoz. Jelen szakkönyv az első olyan kiadás Magyarországon, amely a tágabb értelemben vett nemzetközi adózás átfogó bemutatására vállalkozik.
A könyv fontos célja, hogy elősegítse az okleveles adószakértők, adótanácsadók, könyvvizsgálók, könyvelők, pénzügyi-számviteli szakemberek, vállalkozók és vállalatvezetők felkészülését az európai uniós környezetre. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 3
TARTALOMJEGYZÉK 5
I. FEJEZET: NEMZETKÖZI ADÓZÁS 17
1. NEMZETKÖZI ADÓZÁS 19
1.1. Kettős vagy többszörös adóztatás 21
7.7.7. Kettős adóztatás 21
1.1.2. Aluladóztatás 22
1.1.3. Személyi adók 23
1.1.4. Tárgyi adók 25
2. JOGFORRÁSOK 26
2.1. A figyelembe vehető jogforrások és csoportosításuk 26
2.2. Irányadó joghatóság 27
A NEMZETKÖZI ADÓZÁS ALAPELVEI 29
3.2. Székhely elv vagy nemzetiségi elv 30
3.3. Univerzalitás elve vagy területiség elve 32
3.4. Eredet ország elve vagy célország elve 32
4. KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRE, ENYHÍTÉSÉRE
SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK 34
4.1. Beszámítás 35
4.2. Mentesítés 38
4.3. Egyéb módszerek 40
4.4. A kettős adóztatás elkerülésére alkalmazott módszerek
hatása a piaci versenyre 41
4.5. töke export semlegesség 41
4.6. Tőke import semlegesség 42
4.7. A módszer választás kritériumai 43
5. NEMZETKÖZI ADÓZÁS BILATERÁLIS SZABÁLYOZÁSA: A KETTŐS ADÓZTATÁST KIZÁRÓ MODELLEGYEZMÉNYEK 45
5.1. OECD modellegyezmény 47
5.1.1. Az egyezmény hatálya 47
5.1.2. Fogalmak 49
5.1.3. A jövedelmek adózása 51
5.1.4. A vagyon adóztatása 58
5.1.5. A kettős adóztatás kiküszöbölésének módszerei 59
5.1.6. Különös rendelkezések 64
5.1.7. Záró rendelkezések 66
5.2. ENSZ modellegyezmény 66
5.2.1. Az fejlett országok egymás közötti egyezményei 67
5.2.2. A fejlődő országokkal kötött egyezmények 68
5.3. Egyéb megállapodások 70
6. A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI EGY NETTÓ TŐKE EXPORTŐR ORSZÁG PÉLDÁJÁN: NÉMETORSZÁG 71
6.1. Az unilaterális szabályozás Németországban 71
6.1.1. Eszközök 77
6.1.2. A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló unilaterális intézkedések 72
6.1.3. Az unilaterális szabályozás: Németország 73
6.1.3.1. Jövedelemadó 74
6.1.3.2. Társasági adó 78
6.2. Kétoldalú szabályozás Németországban 84
6.2.1. Fejlett ipari országokkal kötött egyezmények 84
6.2.2. Fejlődő országokkal kötött egyezmények 84
6.2.3. Keleti ipari államokkal kötött egyezmények 85
7. KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI EGY NETTÓ TŐKE IMPORTŐR ORSZÁG PÉLDÁJÁN: MAGYARORSZÁG 86
7.1. Unilaterális szabályozás: Magyarország 86
7.7.7. Jövedelemadók 87
7.1.1.1. A személyi jövedelemadó szabályozás 88
7.1.1.1.1. Belföldi magánszemélyek külföldről származó jövedelmének
adóztatása 88
7.1.1.1.2. Külföldi magánszemélyek belföldről származó jövedelmének
adózása 92
7.1.1.2. Társasági adó és osztalékadó 96
7.1.1.2.1. Belföldi illetőségű társasági adóalany külföldről származó
jövedelmének adózása 96
7.1.1.2.2. Külföldi illetőségű vállalkozások belföldről származó
jövedelmének adóztatása 97
7.1.3. Vagyonadók 707
7.1.3.1. Telekadó és építményadó 101
7.1.3.2. Gépjárműadó 102
7.1.3.3. Vagyonforgalom adóztatása 102
7.7.4. Helyi adók 102
7.7.5. Forgalmi adók 102
7.1.5.1. Az általános forgalmi adó 102
7.1.5.2. Fogyasztási adó 104
7.1.5.3. Jövedéki adó 104
7.2. BILATERÁLIS SZABÁLYOZÁS: MAGYARORSZÁG 105
7.2.1. A fejlett országokkal kötött egyezményeink: Németország, USA 105
7.2.2. Fejlődő országokkal kötött egyezmények: India 111
7.2.3. A kettős adóztatási egyezmények mellett alkalmazandó
belső jogszabályok 113
8. KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI, MAGYAROK KÜLFÖLDI
FOGLALKOZTATÁSA ESETÉN FIZETENDŐ JÁRULÉKOK 117
8.1. Külföldiek magyarországi foglalkoztatásának, illetőleg
vállalkozásának szabályai 117
8.1.1. A külföldi fogalma 117
8.1.2. A biztosítási kötelezettség elbírálása 117
8.1.2.1. Kiket lehet a társadalombiztosítási jogszabályok szerint saját jogú
nyugdíjasnak tekinteni? 117
8.1.2.2. Milyen esetekben kell, illetve nem kell a biztosítási
kötelezettséget megállapítani? 118
8.1.2.2.1. Magyar gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott külföldi 118
8.1.2.2.2. Diplomáciai képviseleteknél, diplomáciai mentességet élvező
nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott külföldi 119
8.1.2.2.3. A külföldi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetnél
foglalkoztatott külföldi 119
8.1.2.2.4. Vegyes (külföldi-magyar) tulajdonban lévő gazdálkodó
szervezetnél foglalkoztatott külföldi 119
8.1.2.2.5. Külföldi egyéni vállalkozó 119
8.1.2.3. Speciális szabályok a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknél 120
8.1.3. A járulék és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a
külföldiek után 120
8.1.3.1. Járulékfizetési kötelezettség 120
8.1.3.2. Egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség 120
8.1.3.2.1. Tételes egészségügyi hozzájárulás 120
8.1.3.2.2. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 121
8.1.4. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra 121
8.1.5. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá
tartozó foglalkoztatottak utáni fizetési kötelezettség 121
8.1.5.1. Munkavállalás 122
8.1.5.2. Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás 122
8.1.5.3. Foglalkoztatási jogviszonyok 123
8.1.5.4. A kedvezmény törvény rendelkezése a járulékok fizetéséről 123
8.2. Magyarok külföldi foglalkoztatásának,
tevékenységvégzésének szabályai 124
8.2.1. A biztosítási kötelezettség megállapítása 124
8.2.1.1. Külföldi munkavállalás 124
8.2.1.2. Tartós külföldi szolgálat, kirendelés 124
8.2.2. Járulék és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség 124
8.2.2.1. Járulékfizetési kötelezettség 124
8.2.2.2. Egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség 125
8.2.2.2.1. Tételes egészségügyi hozzájárulás 125
8.2.2.2.2. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 125
8.2.3. Megállapodás kötése társadalombiztosítási ellátásra 125
9. BERUHÁZÁSVÉDELMI MEGÁLLAPODÁSOK 126
9.1. OECD modellegyezmény 126
9.1.1. Megállapodás személyi, tárgyi, területi, időbeli hatálya 127
9.1.2. A megállapodás módosítása 128
9.1.3. A megállapodások nyelve 128
9.1.4. A beruházások ösztönzése és védelme 128
9.1.5. Diszkriminációmentesség - Nemzeti és legnagyobb kedvezményes
elbánás 129
9.1.6. Kisajátítás 129
9.1.7. Átutalások 129
9.1.8. Vitarendezés 130
9.2. A Magyar Köztársaság által kötött beruházásvédelmi
megállapodások 131
10. ADÓPARADICSOMOK, OFF-SHORE CÉGEK 134
10.1. AZ ADÓPARADICSOMOK JELLEMZŐI 135
10.2. Speciális kedvezményeket nyújtó helyszínek 136
10.2.1. Az Amerikai Egyesült Államok 136
10.2.2. Nagy-Britannia 137
10.2.3. Svájc 139
10.3. Teljesen adómentes helyszínek 140
10.3.1. Brit-Virgin szigetek, Seychelles szigetek 140
10.3.2. Kajmán szigetek 141
10.4. Egyezménnyel rendelkező helyszínek 141
10.4.1. Ciprus 141
10.4.2. Man szigete 142
10.4.3. Hollandia és Holland Antillák 142
10.5. Csak a helyben keletkező jövedelmet adóztatják 143
10.5.1. Panama 143
10.5.2. Hong Kong 144
10.5.3. Libéria 144
10.6. Off-shore cégek alapítása 147
10.6.1. A cég helyszínének kiválasztása 147
10.6.2. A cégalapítás 150
10.7. Az off-shore cég elleni „védekezés" 150
11. AZ ELSZÁMOLÓ ÁRAZÁS 153
11.1. Bevezetés 153
11.2. Az arm's lenght elv és alkalmazása 155
11.2.1. Az arm 's lenght elv 155
11.2.2. Összehasonlíthatóság elemzése 156
11.2.2.1. A termék vagy a szolgáltatás jellemzői 157
11.2.2.2. A felek által végzett tevékenységek összehasonlítása 157
11.2.2.3. Szerződési feltételek 158
11.2.2.4. Kockázatok 158
11.2.2.5. Gazdasági körülmények 159
11.2.2.6. Üzletpolitika 159
11.2.2.7. Különböző földrajzi területek piacai 160
11.2.2.8. Általában nem összehasonlítható ügyletek 160
11.2.3. Az ügyletek valós tartalma 161
11.2.4. Ügyletek együttes kezelése 162
11.3. Az arm's lenght tartomány 163
11.3.1. Több év adatainak az együttes kezelése 765
11.3.2. Veszteségek 166
11.3.3. Az állami gazdaságpolitika hatásai 166
11.3.4. Beszámítás, ellenkövetelés 167
11.3.5. A kiszabott vámértékek használata 168
11.3.6. A különböző módszerek használata 168
11.4. Elszámoló árazási módszerek 169
11.4.1. Hagyományos, ügyleteken alapuló módszerek 169
11.4.1.1. Összehasonlító árak módszere 170
11.4.1.2. Viszonteladási árak módszere 171
11.4.1.3. Költség és jövedelem módszer 173
11.4.2. Egyéb módszerek 175
11.4.2.1. A tevékenység nyereségét vizsgáló módszerek 176
11.4.2.1.1. Nyereség elosztási módszer 177
11.4.2.1.3. Összehasonlítható nyereség módszer 181
11.4.2.2. Globális formula 183
11.5. Mentesülések 185
11.5.1. Mentesülések fogalma 185
11.5.2. A kettős adóztatás veszélye 187
11.5.3. Az adótervezés előtt nyíló lehetőségek 187
11.5.4. Egyenlő elbánás és egységesség elve 188
11.5.5. OECD ajánlások a mentesség alkalmazására 188
11.6. Előzetes megállapodás az elszámoló árazással kapcsolatban 189
11.7. Szankciók 192
11.8. Dokumentáció 193
11.9. A hatóságok lehetőségei az elszámoló árazással kapcsolatos
viták elkerülésére vagy megoldására 195
11.9.1. Kölcsönös egyeztetési eljárás intézménye 195
11.9.2. A viszont-módosítás 196
11.9.3. Kompenzációs-módosítás 797
11.9.4. Másodlagos módosítás 199
11.9.5. Egyidejű adóvizsgálatok 799
11.9.6. Választott bíróság 201
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 202

II. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ 209
1. AZ UNIÓS ADÓJOG FORRÁSAI 211
1.1. Az uniós adójog elsődleges forrásai 211
1.2. A másodlagos jogforrások 211
1.3. Az Európai Bíróság joggyakorlatának jogforrási jellege 213
2. A RÓMAI SZERZŐDÉS ADÓZÁSI RENDELKEZÉSEI 216
2.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma 216
2.2. Adóvisszatérítés 223
2.3. Export-import szabályai 224
2.4. Közvetett adók harmonizációja 224
3. AZ EURÓPAI UNIÓ FONTOSABB ADÓZÁSI INTÉZMÉNYEI 225
3.1. A Miniszterek Tanácsa 225
3.2. Az Európai Bizottság 226
3.3. Az Európai Bíróság 227
4. ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZABÁLYOK AZ EURÓPAI
UNIÓBAN 229
4.1. AZ adóügyi együttműködés jogi háttere 229
4.2. A jogsegély-irányelv 230
4.2.1. Az irányelv hatálya 230
4.2.2. Az információcsere típusai 231
4.2.3. A tagállamok adótisztviselőinek együttműködése 232
4.2.4. Titokvédelmi szabályok 232
4.2.5. Az információcsere korlátai 233
4.2.6. Jogorvoslat 233
4.2.7. A jogsegély-irányelv 2001-es módosítási javaslata 234
4.3. A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos
áfa-információcsere, a 218/92/EGK 234
4.3.1. Az információcsere szabályai 236
4.3.2. Titokvédelmi szabályok 236
4.3.3. A rendelet 200l-es rekodifikációs javaslata 237
4.4. A Fiscalis program 237
4.5. A behajtási irányelv 238
4.5.1. Az információkérésre irányuló megkeresés 239
4.5.2. A kézbesítés iránti megkeresés 239
4.5.3. A behajtási eljárás felfüggesztése 240
4.5.4. A behajtási kérelem elutasítása 241
4.5.5. Az irányelv 2001. évi módosítása 241
4.6. Az arbitrációs egyezmény 242
5. MAGYAR ADÓHARMONIZÁCIÓ: ADÓIGAZGATÁS 246
5.1. A közösségi és a nemzeti jog viszonya 246
5.1.1. A közösségi jog közvetlen és közvetett hatálya 246
5.1.2. A közösségi jog elsődlegessége 248
5.2. A magyar adóharmonizáció: adóigazgatás 248
5.2.1. A jogalkotás kérdése 248
5.2.2. Jogalkalmazás, intézményfejlesztés 250
6. KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR HARMONIZÁCIÓ: KÖZVETLEN ADÓK 251
6.1. Módszertani megjegyzések 251
6.1.1. Tárgykör 251
6.1.2. Közösségi adópolitika, adóharmonizáció és -koordináció 252
6.2. Természetes személyek jövedelemadózása 255
6.2.7. Tendenciák 255
6.2.2. Irányadó jogesetek 256
6.2.3. Bírósági döntések a szociálpolitikai együttműködés terén 267
6.2.4. Az adókedvezmények tételes kiterjesztése külföldi illetőségűekre 263
6.2.5. Irányelv javaslat a természetes személyek megtakarításainak
harmonizált adóztatására 264
6.3. Társasági nyereségadózás 265
6.3.1. Fúziós Irányelv 265
6.3.1.1. Előkérdések: folytonosság vagy megszakítottság, a tagállamok
határain átnyúló szervezeti átalakulás értelmezése társasági és
adójogi szempontból 265
6.3.1.2. Minősített ügyletek 268
6.3.1.3. Adójogi következmények 269
6.3.1.4. A rendeltetésszerű joggyakorlás próbája a Leur-Bloem és a
Randers esetekben 272
6.3.2. Anya- és Leányvállalati Irányelv 274
6.3.2.1. Az osztalék nemzetközi és gazdasági értelemben vett kettős
adóztatásának a kiküszöbölése 274
6.3.2.2. Visszaélés a kedvezményekkel (Denkavit-Vitic-Voormeer) 275
6.3.3. Harmonizációs törekvések a külföldi veszteségek elszámolása terén 276
6.3.4. A vállalatközi kamat- és jogdíjfizetés adóztatásának
a kiküszöbölését célzó irányelv javaslat 278
6.3.5. A hátrányos megkülönböztetés tilalma a társasági adózásban 278
6.3.6. Az önálló európai társasági jogi formákban működő vállalkozások
adóztatása 281
6.3.6.1. Társasági jogi háttér 281
6.3.6.2. EEIG és UCITS 282
6.3.7. Jogegységesítő törekvések a kis- és középméretű vállalkozások
adóztatásának területén 283
6.4. Kitekintés: a megbízható és valós összkép kialakításának elve a
közösségi jogi gyakorlat tükrében 283
6.4.1. A megbízható és valós összkép kialakításának az elve és a piaci
szabadság 284
6.4.2. Óvatosság, céltartalékképzése, időbeli elhatárolások 286
6.4.3. A megbízható és valós összkép kialakításának elve 287
6.4.4. Színlelt társasági szerződés és színlelt társasági hozzájárulás 289
6.4.5. A megbízható és valós összkép kialakításának az elve a magyar
számviteli gyakorlatban 291
6.5. Magyar adóharmonizáció 293
6.5.7. Magyar adóharmonizáció általában 293
6.5.2. Állami támogatás, káros adóverseny és Magyarország érintettsége 294
7. KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR ADÓHARMONIZÁCIÓ: FORGALMI ADÓ 299
7.1. Történeti előzmények: 1967-1977 (az első öt irányelv) 299
7.2. A EI.77/388/EGK tanácsi (hatodik áfa) irányelv ismertetése 301
7.2.1. Az új irányelv céljai 301
7.2.2. Tárgyi hatály 302
7.2.2.1. Speciális termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások 303
7.2.3. Személyi hatály 304
7.2.4. Területi hatály 306
7.2.5. Az adóköteles ügyletek helye 307
7.2.5.1. Termékértékesítések teljesítési helye 307
7.2.5.2. Termékimport teljesítési helye 308
7.2.5.3. Szolgáltatások teljesítési helye 308
7.2.6. Az adófizetési kötelezettség keletkezése 310
7.2.7. Az adó alapja 312
7.2.8. Az adó mértéke 314
7.2.9. Adómentességek 319
7.2.9.2. Adómentesség az adó levonásának joga nélkül (nem valódi
mentesség) 319
7.2.9.2. Adómentesség termékimport esetében 322
7.2.9.3. Adómentesség a Közösségből történő termékexport esetén és a
termékek nemzetközi forgalmához kapcsolódóan 323
7.2.10. Az adó levonása 325
7.2.10.1. A levonási jog gyakorlásának feltételei 327
7.2.10.2. Az adó elszámolása 328
7.2.10.3. Az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó szabályok
az EU egyes tagállamaiban 328
7.2.10.3.1. A levonhatóság szempontjából hasonlóan kezelt
beszerzések a tagállamokban 328
7.2.10.4. Az áfa visszaigénylés az Európai Unió egyes tagállamaiban 340
7.2.11. Az adó megfizetésére kötelezett személyek 342
7.2.11.1. Az adó megfizetésére kötelezett személyek kötelezettségei a
belföldi ügyletekben 344
7.2.11.2. Termékimporthoz kapcsolódó kötelezettségek 347
7.2.12. Különleges szabályok a Közösség áfa-rendszerében 347
7.2.12.1. Kisvállalkozások számára biztosítható kedvezmények 347
7.2.12.2. Mezőgazdasági kistermelők kedvezményes szabályai 349
7.2.12.3. Utazási irodák árrés szerinti adózása 350
7.2.12.4. Használtcikkek, régiségek, gyűjteményi tárgyak és műalkotások
kereskedelme 351
7.2.12.5. A befektetési célú aranyra vonatkozó különleges rendelkezések 353
7.3. Adó-visszatérítés a tagállamban nem nyilvántartott
adóalanyok részére 354
7.4. Adó-visszatérítés a Közösségben nem nyilvántartott
adóalanyok részére 356
7.5. Az egységes piac szabályai: állandósult átmeneti rendszer 356
7.5.1. Egységes piac - az eredet (származás) szerinti adózás kudarca 357
7.5.2. Átmeneti rendszer - a régi és az új keveredése 358
7.5.2.1. Nyilvántartási és információcsere-rendszer 361
7.5.2.2. Áfa a 21. században: továbbfejlesztési tervek 362
7.6. közös adószabályok, közös bevétel - az EU ÁFA-alapú saját
erőforrásai 362
7.7. A magyar általános forgalmi adó európai perspektívában 364
7.7.7. Az átvilágítástól a közös álláspont elfogadásáig 365
7.7.2. Nagy harmonizáltsági szint, kevés átmeneti mentességi igény 366
7.7.2.1. Módosításra szoruló területek, mentességi igények 367
7.7.3. További hazai jogszabályok 369
7.7.3.1. A külföldi utasok számára adható áfa-visszatérítés szabályai 369
7.7.3.2. A számlaazonosításra és a pénztárgépekre vonatkozó
végrehajtási szabályok 370
8. KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR ADÓHARMONIZÁCIÓ: JÖVEDÉKI ADÓ 372
8.1. Adóharmonizációs folyamat az Európai Unióban 372
8.1.1. A közösségi jövedéki adórendszer létrehozásának indoka 372
8.1.2. A közösségi jövedéki acquis szerkezete 373
8.2. Az Európai Uniós rendeletek 373
8.2.1. Tagállamok közötti szállítások esetén alkalmazandó okmányok 373
8.2.2. Az adómentességi igazolás szabályozása 375
8.2.3. Az alkoholra vonatkozó denaturálási eljárások tagállamok közötti
kölcsönös elismerése 375
8.3. Ellenőrzési célt szolgáló közösségi jövedéki rendszerek 376
8.3.1. SEED rendszer 376
8.3.2. EWSE rendszer 377
8.3.3. MVS 377
8.4. Európai Uniós irányelvek 377
8.4.1. A 92/12/EGK irányelv rendelkezései 377
8.4.1.1. Általános rendelkezések 378
8.4.1.2. Előállítás, feldolgozás és tárolás 380
8.4.1.3. Áru mozgása 381
8.4.1.4. Jövedéki biztosíték nyújtása 383
8.4.1.5. Adóvisszatérítés 384
6.4.1.6. Általános mentességek 384
8.4.1.7. Jövedéki Adó Bizottság 384
8.4.2. Dohánygyártmányokra vonatkozó irányelvek 384
8.4.3. Alkoholtermékekre vonatkozó irányelvek 386
8.4.3.1. A sörre vonatkozó szabályozás 387
8.4.3.2. A borra és pezsgőre vonatkozó szabályozás 387
8.4.3.3. A köztes alkoholtermékekre vonatkozó szabályozás 388
8.4.3.4. Az etil-alkoholra vonatkozó szabályozás 388
8.4.3.5. Mentességek 388
8.4.4.1. Az ásványolajtermékekre vonatkozó irányelvek 389
8.4.4.2. Adókedvezmények az ásványolajok bizonyos célra
való felhasználása esetén 390
8.4.4.3. A gázolaj és a kerozin adóügyi jelölése 391
8.5. A magyar adóharmonizáció 391
8.5.1. Az adóraktári rendszer, a jövedéki adózás szabályai 391
8.5.2. Az alkoholtermékekre vonatkozó szabályok harmonizációja 392
8.5.3. A dohánygyártmányokra vonatkozó szabályok harmonizációja 393
8.5.4. Az ásványolajtermékekre vonatkozó szabályok harmonizációja 394
9. KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR ADÓHARMONIZÁCIÓ: HELYI ADÓK 396
9.2. A helyi adórendszert érintő uniós előírások 396
9.2. A HTV. harmonizációjának hatálya, alkotmányossági kérdései 399
9.3. A HTV. harmonizációjának legfontosabb területei 401
9.3.1. A módosítás hatálya 402
9.3.2. Az önkormányzatok, a jegyző feladatai 403
9.3.3. A helyi adórendelet EU harmonizációjára vonatkozó "időskála" 404
10. A MIGRÁNS MUNKÁSOK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁNAK
SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS
MAGYARORSZÁGON 406
10.1. A migráns munkások szociális biztonságának szabályozása az
Európai Unióban 406
10.1.1. A szociális biztonság koordinációja az Európai Unióban 406
10.1.2. A koordinációs rendeletek 408
10.1.2.1. A koordináció négy alapelve a Rendeletben: 409
10.1.2.1.1. Egy ország jogrendszerének az alkalmazása 409
10.1.2.1.2. Azonos elbírálás 409
10.1.2.1.3. Szerzett jogok megtartása 409
10.1.2.1.4. Biztosítási idők összeszámítása 409
10.1.2.2. A Rendelet személyi hatálya 410
10.1.2.3. A Rendelet tárgyi hatálya 410
10.1.2.4. A rendelet területi hatálya 411
10.1.2.5. A migráns munkások biztosítási jogviszonyának elbírálása (a
joghatóság kérdése) 411
10.1.2.6. Lex loci laboris 411
10.1.2.7. Kiküldött munkavállalók, önálló vállalkozók 412
10.1.2.8. Szokásosan két vagy több tagállamban történő foglakoztatás 412
10.1.2.9. Az 1408/71 /EGK Tanácsi rendelet alkalmazásának néhány
jellemzője 413
10.2. A migráns munkások társadalombiztosítási jogviszonyának
szabályozása Magyarországon 415
10.2.1. A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó
társadalombiztosítási szabályok 415
10.2.3. A szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmények 415
10.2.2.1. Szociális biztonsági egyezmények 416
10.2.2.1.1. A biztosítási kötelezettség szabályozása 417
10.2.2.1.4. Betegségi és anyasági ellátás 421
10.2.2.1.5. Az egyezmények végrehajtásához kapcsolódó
nyomtatványok 422
10.2.2. A hatályos szociálpolitikai egyezményeink megnevezése és
területi alkalmazása 423
II. AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI RENDSZERE 425
11.1. AZ előcsatlakozási alapok rendszere 425
11.1.1. Phare 425
11.1.1.1. PHARE intézményfejlesztés - a PHARE támogatásai, arányok. 426
11.1.2. SAPARD - Special Accession Programme for Agriculture and Rural
Development 426
11.1.3. ISPA - Instrument for Structural Policies for Pre-Accession 427
11.2. A tagállamoknak nyújtott támogatások rendszere 429
11.2.1. A támogatási rendszer létrejötte és fejlődési szakaszai 429
11.2.2. Az EU fejlesztéspolitikája 430
11.2.2.1. A SA prioritásai 430
11.2.2.2. Közösségi kezdeményezések 430
11.2.3. A Kohéziós Alap 431
11.2.4. Támogatások - számokban 431
11.3. Támogatási területek 432
11.3.1. Az egyes alapok által támogatott területek 432
11.3.2. Koncentrált támogatások 433
11.3.2.1. Hátrányos helyzetű régiók 433
11.3.2.2. Átalakulásban lévő régiók 434
11.3.2.3. Veszélyeztetett társadalmi csoportok 434
11.3.2.4. Helyi és regionális hatóságok 435
11.3.2.5. Tagjelölt országok 435
11.4. A támogatásokat lebonyolító rendszer - decentralizáció,
mint európai alapelv 436
11.4.1. Decentralizált menedzsment és megerősített ellenőrzés 436
11.4.2. A régiókat szolgáló egyéb Közösségi politikák 437
11.5. Eredmények 438
11.6. Az előcsatlakozási támogatások és a tagállamoknak
nyújtható támogatási rendszer alapjainak összehasonlítása 440
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 441

III. FEJEZET: ÚJ IRÁNYZATOK, NEMZETKÖZI TENDENCIÁK AZ
ADÓZÁSBAN 449
1. AZ ADÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSÉNEK LEGÚJABB IRÁNYAI 451
1.1. az adórendszer fejlődésének jellemzői az európai unióban az
ezredfordulón 451
1.1.1. Vállalkozásbarát adórendszer 454
1.1.2. Foglalkoztatás 455
1.1.3. Környezet 455
1.2. Fejlődési tendenciák a közösségi jogban 456
1.3 a magyar adórendszer az európai unió 461
2. ÖKOADÓ 465
2.1. Környezet és gazdaság (fenntartható fejlődés) 465
2.2. A környezetpolitika eszköztára 465
2.3. Az ökológiai adóreform gazdasági hatásai 468
2.4. Az ökoadó az Európai Unióban 470
2.5. Az egységes energiaadó bevezetésének szükségszerűsége és
lehetősége az európai unióban 473
2.6. Az ökoadó rendszer lehetősége és szükségessége
Magyarországon 475
3. AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ADÓZÁSI KÉRDÉSEI 480
3.1. AZ e-kereskedelem fogalma 480
3.2. az e-ügyletek főbb szereplői 482
3.2. AZ OECD javaslatai 483
5.2.1. A 2001-es összefoglaló dokumentum 484
3.2.1.1. Forgalmi adóztatás 484
3.2.1.2. A felhasználás helyének kérdése 484
3.2.1.3. Az adóbeszedés módszere 486
3.2.1.4. A jogkövetés és az igazgatási együttműködés kérdése 488
3.2.1.5. Adóigazgatás 488
3.2.1.6. A telephely kérdése 499
3.2.1.7. Egyes jövedelmek kérdése - A vállalkozási tevékenységből és a
jogdíjból származó jövedelem 491
3.2.1.8. Egyes jövedelmek kérdése - A vállalkozási tevékenységből és a
know-how kifizetésből származó jövedelem 491
3.2.1.9. Az e-ügyletben érintett telephely nyeresége 492
3.2.1.10. A kommunikációs forradalom hatása a „tényleges üzletvezetési
hely", mint elsőbbségi szabály alkalmazására 493
3.3. Az Európai Közösség javaslatai 495
3.3.1. AZ ECOFIN irányelvei 495
3.3.2. Az áfa kérdése 496
3.3.2.1. A hatodik irányelv módosításának terve 496
3.3.2.2. A távközlési szolgáltatásokkal való párhuzam 499
3.3.2.3. Az e-ügyletek forgalmi adóztatását szabályozó új irányelv 499
3.4. Az Amerikai Egyesült Államok javaslatai 500
3.4.1. AZ ISA Fehér Könyve 500
3.4.2. A legszorosabb kapcsolat kérdése 501
3.4.3. A Quill ítélet 501
3.4.4. Az Omnibus Appropriations Act 504
3.4.5. Az e-kereskedelmet terhelő adók az Egyesült Államokban 505
3.4.6. Az e-kereskedelem többszörös adóztatása 505
3.5. A magyar szabályozás 507
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 510
IRODALOMJEGYZÉK 513
TÁRGYMUTATÓ 523
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Nemzetközi adózás Nemzetközi adózás Nemzetközi adózás

A gerinc enyhén megtört.

Állapot:
7.300 Ft
3.650 ,-Ft 50
18 pont kapható
Kosárba
konyv