A demográfia oktatása a jogász- és a közgazdászképzésben

Szerző

'Dr. Hoóz István: A demográfia oktatása a jogász- és a közgazdászképzésben ' összes példány

Kiadó:	Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Kiadás helye:	Pécs
Kiadás éve:	2016
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	206 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-429-051-3
Megjegyzés:	Egy fekete-fehér fotóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mottó:
„Nézetem szerint a tudományfejlődésében ismernünk és méltatnunk kell az elődök munkáját is, mert a mily becses és nélkülözhetetlen a tudomány nemzetközi ismerete, épp oly becses és nélkülözhetetlen annak ismerete is, hogy ez a tudomány hogyan fejlődött a hazai talajban a múltban, mert csak így hasznosíthatjuk azt kellőleg a jövőben is." (Láng L lm. 1913, 89. o.)
A következőkben a demográfia magyarországi oktatásának megindulását és folyamatát (fejlődését) kívánjuk bemutatni. Tehát nem a népességtudomány történetének megírása a célunk (azt már mások megírták), hanem „csak" oktatásának krónikáját szeretnénk minél pontosabban felvázolni a megismert forrásmunkák és visszaemlékezések alapján. Témáinknak ez a szűkítése nem könnyíti, hanem nehezíti vállalt feladataink teljesítését. Ugyanis szem előtt kell tartanunk azt, hogy a demográfiai ismeretek oktatása nem önállóan, hanem a statisztika elméletének és módszertanának tanításával együtt történt. Már a leíró statisztika témái között is jelentős helyet foglaltak el a népességre vonatkozó ismeretek, amelyek a későbbi évtizedekben is fontos részei maradtak a tananyagnak. Megbízható adatokat azonban majd csak a népszámlálások, ill. a XIX. század végén megindított és folyamatossá váló népmozgalmai összeírások biztosítottak. De a statisztika elméletének, módszertanának és intézményhálózatának fejlődése a demográfia ismeretanyagát is gazdagította a népességstatisztika eszközrendszerének és tudományos alapjainak bővítésével.
E téma történetének tanulmányozása során figyelemmel kellett lenni arra is, hogy hazánkban a statisztikai jellegű ismereteket egészen a XX. sz. elejéig (az egyetemi közgazdászképzés megindulásáig) a jogászképzés keretében oktatták. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a tananyagnak alkalmazkodnia kellett a jogászképzés változó tematikájához, másrészt a statisztikai és demográfiai témákat a jogász professzorok főtárgyuk mellett oktatták. E tárgyak lehettek pl. a bányajog, a közigazgatási jog, később a közgazdaságtan stb. stb. (A „statisztikus" mint „szakma-szakképzettég" csak a XIX. sz-ban különült el az egyéb foglalkozási ágaktól.)
Hazánkban a statisztika oktatásának kezdő időpontjául rendszerint az 1777. évet tartják a szakemberek, mert akkor állították fel a nagyszombati Érseki Egyetemen a statisztikai tanszéket. Azonban a bölcsészek számára már ezt megelőzően is oktattak statisztika jellegű ismereteket pl. a „politika és cameralis tudományok" keretében. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
Jegyzetek 10
I. A népességtudomány fogalma 15
II. Az egyetemi oktatás kezdetei és a jogászképzés 19
1. Az első európai egyetemekről 19
2. A jogászképzés megindulása a Magyar Birodalomban 20
3. A nagyszombati egyetem megalapítása és a jogászképzés 24
4. A leíró statisztika és a statisztika oktatásának kezdetei a jogi karon 32
5. A jogászképzésben „A statisztika főtárgynak minősül" 40
6. A jogászképzésben a statisztika tananyaga „az általános műveltség része" lesz 52
7. A statisztika a jogászképzésben subsidiárius tárggyá válik 55
8. A statisztika oktatása és a jogászképzés Kolozsváron 58
9. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem alapításáról és működéséről 64
10. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem alapításáról és működéséről 73
III. A jogászképzés keretében folyó statisztikai és demográfiai oktatást befolyásoló intézmények a II. világháború előtti korszakban 77
1. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása és az Akadémia Statisztikai Bizottsága 77
2. A reformkor költői, valamint a statisztikai és a demográfiai irodalom 86
3. A statisztika és a demográfia nemzetközi szerveinek kialakulása és működése 90
4. A magyarországi hivatalos népmozgalmi statisztika megszervezéséről 93
5. Harc a magyar nyelvű oktatás bevezetéséért az egyetemi jogászképzésben 96
6. Az egyetemi szintű közgazdászképzés megindulása és a demográfia oktatása 99
a) Előzmények 99
b) A József Műegyetem Közgazdasági Osztálya (1914-1934) 100
c) A Budapesti Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (1920-1934) 102
d) A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Kara (1934-1948) 103
e) A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (1940-1944) 104
IV. A statisztikai és demográfiai oktatás helyzete a jogász-és közgazdászképzésben a II. világháború utáni időszakban 109
1. A jogászképzés helyzete az utolsó békeévben 109
2. A háborús időszak (1938-1945) és a jogászképzés 114
3. Az 1945-ben meginduló jogászképzésről 116
4. Az 1946. évi intézkedésekről 120
5. Az 1948/49. tanévi rendelkezések és hatásuk a joghallgatók statisztikai és demográfiai oktatására 121
6. Az 1950. évi intézkedésekkel tovább folytatódott a jogászképzés megreformálása 137
7. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen folyó oktatás az 1948 utáni években 150
8. Megkezdődött Pécsett is az egyetemi közgazdászképzés 1970-ben 158
9. A Közgazdaságtudományi Egyetem megalapítása és a jogászképzés 160
10. Az egyetemi statisztikai-demográfiai oktatás és a Központi Statisztikai Hivatal 164
a) A rendszerváltás és a Központi Statisztikai Hivatal átszervezése 164
b) A demográfiai kutatások megindulása és a KSH 167
11. A II. világháború körüli évek eseményei és a statisztikai, demográfiai ismereteket oktató professzorok helyzete 175
12. A jogászképzésben résztvevő hallgatók számának alakulása 185
13. A közgazdászképzésben résztvevő hallgatókról 195
14. Az 1978 utáni (újra) alapított jogászképző intézményekről 196
Utószó 203-206