1.035.018

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar vasút építési és fenntartási szervezetének története (1827-2004) I.

1827-1944

Szerző

Kiadó: MÁV Rt. Vezérigazgatóság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 442 oldal
Sorozatcím: Vasúthistória Könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7085-88-2
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar vasút építési és pályafenntartási szervezete történetének első kötetét tartja kezében az olvasó, amely a szakszolgálatunk jelentős eseményeit, változásait ismerteti a kezdeti időtől... Tovább

Előszó

A magyar vasút építési és pályafenntartási szervezete történetének első kötetét tartja kezében az olvasó, amely a szakszolgálatunk jelentős eseményeit, változásait ismerteti a kezdeti időtől 1945-ig, a második világháború végéig.
A vasút szakemberei között örökös vita, hogy melyik a legfontosabb szolgálati ág. Véleményem szerint valamennyi egyformán fontos, de a pálya tervezésével, építésével indul el a vasút léte, és nem kisebb feladat később ennek lelkiismeretes felügyelete és biztonságos fenntartása. Így hát természetes, hogy ennek a szakszolgálatnak a múltja, a története sok érdekességet rejt magában.
A szerző a szervezet történetét dolgozta fel, összegyűjtve a magyar vasút tervezését, engedélyezését, építését és fenntartását irányító és végző szervezetek kialakulását, változásait. A könyv tartalmazza az illetékes minisztériumban a MAV Igazgatóságban (a Vezérigazgatóság elődjében), az üzletvezetőségekben (a területi igazgatóságok elődjében) a vasútépítési és pályafenntartási ügyekkel foglalkozó osztályok, továbbá a kifejezetten építési, fenntartási munkákat ellátó építő-felügyelőségek, osztálymérnökségek, műhelyek és üzemek szervezeti változásait, vezetőinek és irányítóinak neveit, munkásságát. Ismerteti a magyar vasút két nagy múltú hivatalának: a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségnek és a Vasútépítészeti Igazgatóságnak a történetét.
Remélem, hogy a kötetben összegyűjtött anyag érdeklődésre tart számot, nemcsak a vasutasok, hanem a vasúttal foglalkozó vállalatok és vasútbarátok körében is. Az első kötet megjelenését 2005-ben követi a második kötet, amely az eseményeket 2004-ig tárgyalja. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Bevezető 8
1. Vasútépítési szervezetek a reformkorban és a szabadságharc idején (1827-1849) 9
1.1. A Helytartótanács szervezete 9
1.2. Az Országos Építési Igazgatóság létrehozása 10
1.3. A Helytartótanács Közlekedési Bizottmánya 11
1.4. A vasutak építését engedélyező magyarországi törvények és rendeletek 15
1.5. A Magyar Középponti Vasút (MKV) építkezései és szervezete 17
1.6. Sopron-Bécsújhelyi Vasúttársaság 22
1.7. Az első felelős magyar minisztérium intézkedései vasúti ügyekben 23
2. Vasútépítési szervezetek az abszolutisztikus kormányzás időszakában (1850-1866) 25
2.1. Osztrák állami vasútépítkezések (1850-1855) 25
2.2. Fővasúti magántársaságok építkezései 27
2.2.1. Cs. kir. szab. Osztrák Államvaspálya Társaság (OÁVT) (1855-1890) 27
2.2.2. Tiszavidéki Vasúttársaság (1856-1879) 30
2.2.3. Déli Vasút (1858-1931) 32
2.2.4. Mohács-Pécsi Vasúttársaság (1853-1945) 34
2.2.5. Újabb vasúttársaságok alakítása 35
3. A magyar vasút építési és a pályafenntartási szervezetei a kiegyezéstől az első világháború végéig (1867-1919) 36
3.1. A közlekedési ügyeket irányító minisztériumok 39
3.2. Közlekedési hatóságok, irányító szervezetek 45
3.2.1. Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség 45
3.2.2. Magyar Királyi Vasútépítészeti Igazgatóság 51
3.2.3. Magyar Királyi Vasútépítészeti Főfelügyelőség 56
3.2.4. Kamatbiztosítéki Számvevőség 57
3.3. A Magyar Államvasutak szervezetének változásai 57
3.4. A Magyar királyi Államvasutak közlekedési főnökségei és a területükön működő
pályafenntartási szervezetek 71
3.4.1. Hatvani Közlekedési Főnökség 72
3.4.2. Losonci Közlekedési Főnökség 72
3.4.3. A közlekedési főnökségek pályafenntartási szervezetei 72
3.4.4. A külszolgálati pályafenntartási szervezetek feladatai 76
3.5. A Magyar Államvasutak üzletvezetőségei és az alájuk rendelt osztálymérnökségek 78
3.5.1. Zágrábi Üzletvezetőség 80
3.5.2. Kolozsvári Üzletvezetőség 100
3.5.3. Miskolci Üzletvezetőség 117
3.5.4. Szolnoki Üzletvezetőség 129
3.5.5. Budapesti Üzletvezetőség (1880-1892) 130
3.5.6. Szabadkai Üzletvezetőség 138
3.5.7. Losonci Üzletvezetőség 147
3.5.8. Aradi Üzletvezetőség 149
3.5.9. Szegedi Üzletvezetőség 164
3.5.10. Debreceni Üzletvezetőség 185
3.5.11. Budapest Duna-jobbparti Üzletvezetőség (1889-1912) 200
3.5.12. Budapest Duna-balparti Üzletvezetőség (1891-1921) 210
3.5.13. Budapest-déli Üzletvezetőség (1892-1895) 223
3.5.14. Szombathelyi Üzletvezetőség 226
3.5.15. Temesvári Üzletvezetőség (1911-1918) 233
3.5.16. Budapest Központi Üzletvezetőség (1912-1921) 238
3.5.17. Pécsi Üzletvezetőség 242
3.5.18. Nagyváradi Üzletvezetőség (1914) 248
3.5.19. Forgalmi főnökségek 250
3.6. MÁV Építőfelügyelőségek 251
3.6.1. A székelyföldi vasutak építése 252
3.6.2. Déli Határőrvidéki Vasút 255
3.6.3. Budapesti pályaudvarok és összekötő vágányok építőfelügyelősége 256
3.6.4. Duna-Tiszaközi építkezések 258
3.6.5. Budapest Kelenföld-Újszőny vonal építése 258
3.6.6. Kárpátaljai vasútépítkezések 258
3.6.7. Második vágányok építése 259
3.6.8. Fiumei építőfelügyelőségek 263
3.6.9. Észak-balatoni vonal 263
3.6.10. Felvidéki építkezések 264
3.6.11. Magyar-Dalmát Vasút 264
3.6.12. Kisebb vágányépítési munkák 265
3.6.13. Vasúti hidak építése 266
3.6.14. Épületek 267
3.7. Fővasúti társaságok (1867-1919) 267
3.7.1. Mohács-Pécsi Vasúttársaság (1853-1945) 269
3.7.2. Cs. kir. szab. Osztrák Államvasút-társaság (1882-től Osztrák-Magyar Államvasút-társaság) (1855-1890) 270
3.7.3. Tiszavidéki Vasúttársaság (1856-1879) 272
3.7.4. Cs. kir. szab. Déli Vaspályatársaság, Déli Vasút (1858-1931) 273
3.7.5. Cs. kir. szab. Magyar Északi Vasúttársaság (1866-1868) 275
3.7.6. Cs. kir. szab. Kassa-Oderbergi Vasúttársaság (1866-ban alakult, 1920 után a Csehszlovákia államosította) 276
3.7.7. Első Erdélyi Vasút (1866-1883) 282
3.7.8. Pécs-Barcsi Vasút (1867-1945) 283
3.7.9. Magyar Északkeleti Vasút (1868-1890) 283
3.7.10. Magyar Keleti Vasút (1868-1876) 285
3.7.11. Arad-Temesvári Vasút (1868-1890) 287
3.7.12. Alföld-Fiumei Vasút (1868-1884) 288
3.7.13. Első Magyar Gácsországi Vasút (1868-1888) 290
3.7.14. Magyar Nyugoti Vasút (1869-1888) 290
3.7.15. Báttaszék-Dombovár-Zákányi (Duna-Drávai) Vasút (1870-1883) 292
3.7.16. Vágvölgyi Vasút (1872-1890) 292
3.7.17. Budapest-Pécsi Vasúttársaság (1881-1889) 293
3.7.18. Eperjes-Tarnowi Vasúttársaság (1871-1879) 294
3.7.19. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (1872) 294
3.8. Helyiérdekű vasúttársaságok 296
3.8.1. A helyiérdekű vasutak szervezete 297
3.8.2. Az üzletileg önálló HÉV-ek 297
3.8.3. MÁV kezelésben lévő helyiérdekű vasutak 306
3.8.4. Fővasúti társaságok által kezelt HÉV-ek 314
3.8.5. Nagyobb HÉV társaságok által kezelt helyiérdekű vasutak 314
4. A magyar vasút építési és pályafenntartási szervezetének változásai a két világháború közötti időszakban (1920-1944) 316
4.1. A magyar vasút helyzete a két világháború között 316
4.1.1. A háború befejeztét követő események hatása a magyar vasútra 317
4.1.2. A magyar vasút veszteségei az 1920. évi trianoni békekötés következtében 320
4.1.3. A magyar vasutasság helyzete az első világháború után 323
4.1.4. A vasúti ügymenet rendezése 326
4.1.5. A magyar vasút talpra állítása, a pálya és jármű állag rendbehozatala 329
4.1.6. A magyar vasút fejlődése a két világháború között 330
4.2. A magyar vasutat irányító minisztérium és hatóság szervezeti változásai 335
4.2.1. Kereskedelemügyi, Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium 335
4.2.2. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség 337
4.3. Magyar Államvasutak Igazgatósága 338
4.4. MÁV Üzletvezetőségek 340
4.4.1. Új üzletvezetőségi vonalbeosztás 1920 után 341
4.4.2. A Déli Vasút államosítása után megváltozott üzletvezetőségi vonalbeosztások 349
4.4.3. Üzletvezetőségi vonalhálózat módosulás a terület-visszacsatolások után 349
4.4.4. Az üzletvezetőségek szervezete és vezetői 354
4.5. Osztálymérnökségek 357
4.5.1. A Budapesti Üzletvezetőségek osztálymérnökségei 371
4.5.2. Debreceni Üzletvezetőség osztálymérnökségei 388
4.5.3. Kolozsvári Üzletvezetőség osztálymérnökségei 394
4.5.4. Miskolci Üzletvezetőség osztálymérnökségei 397
4.5.5. Pécsi Üzletvezetőség osztálymérnökségei 402
4.5.6. Szegedi Üzletvezetőség osztálymérnökségei 408
4.5.7. Szombathelyi Üzletvezetőség osztálymérnökségei 415
4.6. Építőfelügyelőségek, pályafenntartási műhelyek, telepek 422
4.7. Vasúttársaságok 428
4.7.1. Fővasúti társaságok 429
4.7.2. Helyiérdekű vasutak 435

Dr. Horváth Ferenc

Dr. Horváth Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Horváth Ferenc könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv